Lazony

Lazony (Ložín)
Lazony zászlaja
Lazony zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rangközség
Első írásos említés1227
PolgármesterMonika Pastírová
Irányítószám072 05
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámMI
Népesség
Teljes népesség829 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség98 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság119 m
Terület8,25 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 39′ 30″, k. h. 21° 50′ 10″48.658333°N 21.836111°EKoordináták: é. sz. 48° 39′ 30″, k. h. 21° 50′ 10″48.658333°N 21.836111°E
Lazony weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Lazony témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lazony (szlovákul: Ložín) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagymihálytól 13 km-re délnyugatra, az Ondava mellett fekszik.

Története

[szerkesztés]

1227-ben említik először. A 14. században, 1326-ban és 1349-ben két faluként: Kis- és Nagylazony néven említik. Temploma 1332-ben már állt, Keresztelő Szent János tiszteletére volt szentelve. A Monoky család a 14. században, a harcokban a királynak tett szolgálataiért adományként kapta a falut. 1590-ben a települést pusztaként említik. A falu a reformáció elterjedésekor református többségű lett, így a templom is az övék lett. 1728-ban a katolikusok visszakapták, Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelték fel. A 17. század közepén a Monokyak mellett az Izsépy és Cseley család is birtokos lett a településen. 1715-ben a faluban 10 lakott és 17 lakatlan ház állt. A 18. században a Szirmayak és az Andrássyak szereznek birtokot a faluban, melyet 1927-ig megtartanak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LAZONY. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmai Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Bánóczhoz, és Berettyóhoz is 1/4 mértföldnyire, búzát, gabonát, zabot, árpát, és tengerit terem, erdejek, szőlejek nints, száraz esztendőben víz nélkűl szűkölködik, piatzok N. Mihályon, és helyben is.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lazony, tót-orosz falu, Zemplén vmegyében, Vásárhely fil. 235 római, 200 g. kath., 9 evang., 104 ref., 12 zsidó lak. Kath. fil. szentegyház. Szép kastély és kert. 630 h. szántóföld. Jó rétek. F. u. Szirmay. Ut. p. N. Mihály.”[3]

1869-ben 765 lakosa volt. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Lazony, tót kisközség 156 házzal és 789, nagyobbára gör. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Bánócz. Első birtokosául Tholdi Bothond fia Pétert ismerjük. 1324-ben I. Károly Monaky Istvánnak adományozza. 1400-ban az Isépi családot iktatják némely részeibe s 1405-ben az Isépi, Cseley és Dobi családok a földesurai. 1407-ben Kis-Lazony aliter Nagy és Kis-Kisa részeiben Kamonya Lőrinczet iktatják, 1414-ben Leszteméri Imrét, 1484-ben pedig Bajnai Both Istvánt. 1435-ben Lazonynak a Dobi és a Monaky családok a földesurai. Kislazonynak vagy Lazonkának birtokosai: 1479-ben a Csebiek, 1480-ban Rákóczi Gáspár és Menyhért, 1498-ban Ujfalussi János s 1590-ben Bánóczy Simon. Ez időben Kislazony már puszta. Az 1598-iki összeírás Lazony birtokosainak Monaky Pétert és Monaky János özvegyét ismeri. 1643-ban Monaky Anna révén az Andrássyakra szállott, azután a Szirmayak lettek az urai, de a Kovásznayaknak is volt benne részük. Szirmay Pál itt csinos kastély építtetett, melynek azonban ma már más rendeltetése van. Most gróf Andrássy Dénesnek és Gézának van itt nagyobb birtoka. A község 1864-ben teljesen leégett. A római kath. templom XV. századbeli építmény, de már gyakran átalakították. E templomban van a Monakyak sirboltja.”[4]

1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 775, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 792 lakosából 768 szlovák volt.

2011-ben 812 lakosából 710 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Középkori eredetű római katolikus templom. A 15. században gótikus stílusban építették át, majd 1728-ban barokkizálták. Tornyát 1896-ban építették. A templomban két reneszánsz sírkő található, mindkettő a Monoky családé, az 1590-ben elhunyt Péteré és testvéréé.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. szeptember 22.)

További információk

[szerkesztés]