Lazony (Ložín) | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Kerület | Kassai | ||
Járás | Nagymihályi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1227 | ||
Polgármester | Monika Pastírová | ||
Irányítószám | 072 05 | ||
Körzethívószám | 056 | ||
Forgalmi rendszám | MI | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 829 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 98 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 119 m | ||
Terület | 8,25 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Lazony weboldala | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Lazony témájú médiaállományokat. | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Lazony (szlovákul: Ložín) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.
Nagymihálytól 13 km-re délnyugatra, az Ondava mellett fekszik.
1227-ben említik először. A 14. században, 1326-ban és 1349-ben két faluként: Kis- és Nagylazony néven említik. Temploma 1332-ben már állt, Keresztelő Szent János tiszteletére volt szentelve. A Monoky család a 14. században, a harcokban a királynak tett szolgálataiért adományként kapta a falut. 1590-ben a települést pusztaként említik. A falu a reformáció elterjedésekor református többségű lett, így a templom is az övék lett. 1728-ban a katolikusok visszakapták, Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelték fel. A 17. század közepén a Monokyak mellett az Izsépy és Cseley család is birtokos lett a településen. 1715-ben a faluban 10 lakott és 17 lakatlan ház állt. A 18. században a Szirmayak és az Andrássyak szereznek birtokot a faluban, melyet 1927-ig megtartanak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LAZONY. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmai Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Bánóczhoz, és Berettyóhoz is 1/4 mértföldnyire, búzát, gabonát, zabot, árpát, és tengerit terem, erdejek, szőlejek nints, száraz esztendőben víz nélkűl szűkölködik, piatzok N. Mihályon, és helyben is.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lazony, tót-orosz falu, Zemplén vmegyében, Vásárhely fil. 235 római, 200 g. kath., 9 evang., 104 ref., 12 zsidó lak. Kath. fil. szentegyház. Szép kastély és kert. 630 h. szántóföld. Jó rétek. F. u. Szirmay. Ut. p. N. Mihály.”[3]
1869-ben 765 lakosa volt. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Lazony, tót kisközség 156 házzal és 789, nagyobbára gör. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Bánócz. Első birtokosául Tholdi Bothond fia Pétert ismerjük. 1324-ben I. Károly Monaky Istvánnak adományozza. 1400-ban az Isépi családot iktatják némely részeibe s 1405-ben az Isépi, Cseley és Dobi családok a földesurai. 1407-ben Kis-Lazony aliter Nagy és Kis-Kisa részeiben Kamonya Lőrinczet iktatják, 1414-ben Leszteméri Imrét, 1484-ben pedig Bajnai Both Istvánt. 1435-ben Lazonynak a Dobi és a Monaky családok a földesurai. Kislazonynak vagy Lazonkának birtokosai: 1479-ben a Csebiek, 1480-ban Rákóczi Gáspár és Menyhért, 1498-ban Ujfalussi János s 1590-ben Bánóczy Simon. Ez időben Kislazony már puszta. Az 1598-iki összeírás Lazony birtokosainak Monaky Pétert és Monaky János özvegyét ismeri. 1643-ban Monaky Anna révén az Andrássyakra szállott, azután a Szirmayak lettek az urai, de a Kovásznayaknak is volt benne részük. Szirmay Pál itt csinos kastély építtetett, melynek azonban ma már más rendeltetése van. Most gróf Andrássy Dénesnek és Gézának van itt nagyobb birtoka. A község 1864-ben teljesen leégett. A római kath. templom XV. századbeli építmény, de már gyakran átalakították. E templomban van a Monakyak sirboltja.”[4]
1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.
1910-ben 775, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 792 lakosából 768 szlovák volt.
2011-ben 812 lakosából 710 szlovák volt.