Lendvadedes | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Lenti | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kovács Ferenc (független)[1] | ||
Irányítószám | 8978 | ||
Körzethívószám | 92 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 32 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 6,97 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 4,02 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 34′ 52″, k. h. 16° 30′ 32″46.581131°N 16.508781°EKoordináták: é. sz. 46° 34′ 52″, k. h. 16° 30′ 32″46.581131°N 16.508781°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Lendvadedes témájú médiaállományokat. | |||
Lendvadedes község Zala vármegyében, a Lenti járásban. Közigazgatásilag a falu a rédicsi körjegyzőséghez tartozik.[3] Lakossága kevesebb, mint 50 fő, lakónépesség tekintetében Magyarország tizenhatodik legkisebb települése.[4]
A Zalai-dombságban, ezen belül a Kerka-vidéken, illetve a Hetés tájegységben helyezkedik el, közvetlenül a szlovén határ mellett. Közigazgatási határa délnyugaton valamivel kevesebb, mint másfél kilométer hosszan esik egybe az országhatárral.
A közvetlenül határos települések a határ magyar oldalán: kelet felől Gosztola, délkelet felől Tornyiszentmiklós, északnyugat felől pedig Rédics. A legközelebbi város Lenti, mintegy 7 kilométerre északkeletre.
A határ túloldalán a két legközelebbi település Csente (Čentiba) és Völgyifalu (Dolina pri Lendavi), de határátkelő hiányában egyikkel sincs közvetlen közúti kapcsolatban.
Zsáktelepülésnek tekinthető, mivel belterülete csak közúton érhető el, és lényegében csak egy irányból, a 75-ös főútból Rédics északkeleti szélén dél felé kiágazó 75 155-ös számú mellékúton. Megközelíthető Lenti felől is, Gosztolán keresztül egy önkormányzati úton, de az is a 75 155-ös útba csatlakozik bele még Lendvadedestől északra. A környék más településeivel nincs közvetlen közúti kapcsolata.
A legközelebbi határátkelőhely a 86-os főút déli végpontjánál található határátkelő, Rédics közigazgatási területének délnyugati szélén; a főút ott a szlovéniai H7-es autóúthoz csatlakozik, amely pedig az ottani A5-ös autópályával kapcsolja össze ezt a térséget.
Vasútvonal sem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Zalaegerszeg–Rédics-vasútvonal Rédics vasútállomása kínálja, körülbelül 7 kilométerre északnyugatra.
1898-ban felvett Lendva előtagját a Lendva-patakról kapta, míg a "dedes" utótag (korábban önálló falunév) feltehetőleg egy személynévből származik.
Első írásos említése 1291-ből származik (Dedusfolwa); egy 1379-es oklevél már Dedes néven említi, a Lendvadedes nevet 1898-ban vette fel.
A település egykori földesurai a környék falvaihoz hasonlóan az alsólendvai Bánffy család, Esterházy család és a Szapáry családok tagjai voltak.
A falu zsáktelepülés jellege és a határ közelsége miatt elszigetelődött, kevéssé tudott fejlődni.
A településen az 1994-es polgármester-választás országos szinten is különleges volt, abban az értelemben, hogy a választás mindkét jelöltje azonos asszonynéven indult, a szavazólapon csak az előnevükben különböztek (a választás győztese, özv. Tóth Lászlóné az id. Tóth Lászlónét győzte le).[6]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 25 | 28 | 29 | 27 | 29 | 30 | 32 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2022-ben a lakosság 89,7%-a vallotta magát magyarnak, 6,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,4% volt római katolikus, 13,8% református, 3,4% egyéb keresztény (41,4% nem válaszolt).[13]