Leobersdorf | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
Járás | Badeni járás | ||
Irányítószám | 2544 | ||
Körzethívószám | 02256 | ||
Forgalmi rendszám | BN | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 4915 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 267 m | ||
Terület | 12,28 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 55′ 43″, k. h. 16° 13′ 00″47.928611°N 16.216667°EKoordináták: é. sz. 47° 55′ 43″, k. h. 16° 13′ 00″47.928611°N 16.216667°E | |||
Leobersdorf weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Leobersdorf témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Leobersdorf osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Badeni járásában. 2022 januárjában 5118 lakosa volt.
Leobersdorf a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Bécsi-medence délnyugati peremén, a Triesting folyó mentén. Területének 15,8%-a erdő, 49,4% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település tartozik.
A környező önkormányzatok: délnyugatra Enzesfeld-Lindabrunn, nyugatra Hirtenberg, északnyugatra Berndorf, északra Bad Vöslau, északkeletre Kottingbrunn, keletre Schönau an der Triesting, délkeletre Sollenau, délre Matzendorf-Hölles.
Az ember első nyomai Leobersdorf területén kb i. e. 3000-ből származnak. I. e. 350 kelta település jött itt létre.
Leobersdorfot egy 1165/1174-es oklevélben említik először. Neve szláv vagy kelta eredetű lehet. 1313-ban mezővárosi jogokat kapott Szép Frigyes királytól. Bécs két török ostroma alatt a települést elpusztították. A napóleoni háborúk alatt, 1809-ben a franciák szállták meg és több épületet leromboltak.
A leobersdorfi önkormányzat területén 2022 januárjában 5118 fő élt. A lakosságszám 1981-től gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 85,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,3% a régi (2004 előtti), 4,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 6,9% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 58,9%-a római katolikusnak, 5,4% evangélikusnak, 6% ortodoxnak, 10,8% mohamedánnak, 17,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (78,9%) mellett a törökök (8,7%), a szerbek (6,5%), a horvátok (1,8%) és a magyarok (1,1%) alkották.
A népesség változása:
2016 | 4 924
|
2018 | 4 915
|