Liget | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Komlói | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Vargáné Szabó Gabriella (független)[1] | ||
Irányítószám | 7331 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 363 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 31,57 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 12,07 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 14′ 04″, k. h. 18° 11′ 31″46.234400°N 18.192081°EKoordináták: é. sz. 46° 14′ 04″, k. h. 18° 11′ 31″46.234400°N 18.192081°E | |||
Liget weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Liget témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Liget község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.
A megyeszékhely Pécstől északra, Komlótól északkeletre fekszik, a baranyai Hegyháton. A falun a Ligeti-árok nevű vízfolyás folyik keresztül, amely nyugat felé továbbhaladva, Oroszló területén a Baranya-csatornába ömlik.
A közvetlenül határos települések: észak felől Tékes, északkelet felől Kisvaszar, délkelet felől Mecsekpölöske, dél felől Magyarszék, délnyugat felől Magyarhertelend és Oroszló, északnyugat felől pedig Varga.
A község közigazgatási területét a déli határszéle közelében, egy rövid szakaszon a 66-os főút is érinti, de központja zsáktelepülésnek tekinthető, mert csak annak egyik mellékútján, a 65 182-es számú bekötőúton érhető el. A főútról ehhez a 18-as kilométer előtt, Magyarszék kishertelendi községrészének keleti szélén kell letérni, gyakorlatilag ugyanott, ahol a Komló felől érkező 6542-es út is betorkollik (az elágazás nincs egyértelműen jelezve, könnyű eltéveszteni). A többi szomszédos településsel leginkább csak erdei földutak kötik össze.
Liget település neve 1510-ben bukkant föl először az oklevelekben. A falu első ismert birtokosai a Bökény nemzetség tagjai voltak, később a pécsi püspök birtokának írták. A török időkben a Lengyel családnak és Lengyel Miklósnak, a szigligeti vár kapitányának a birtoka volt. A 19. században egy időben Kórégyi Gál József volt Liget birtokosa.
A településen 2008. február 3-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a hivatalban lévő polgármester nem indult el, elődje, a községet a rendszerváltástól 16 éven át vezető Geisz Egon viszont igen, de 13,54 %-os eredményével, három jelölt közül csak a második helyet érte el.[8]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 382 | 369 | 366 | 390 | 377 | 357 | 369 | 363 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 73,1%-a magyarnak, 14,9% cigánynak, 0,5% lengyelnek, 0,7% németnek, 0,7% románnak mondta magát (26,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49%, református 1,9%, görögkatolikus 1,2%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 10,6% (36,5% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 91,3%-a vallotta magát magyarnak, 7,8% cigánynak, 2,2% németnek, 0,2% románnak,1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,2% volt római katolikus, 2,2% református, 1,1% görög katolikus, 0,6% evangélikus, 1,1% egyéb katolikus, 7,3% felekezeten kívüli (48,5% nem válaszolt).[14]