17 éves korában Angliába, majd később Amerikába vándorolt ki, mint nyomdász. Már az 1880-as évek elején sakkozott, első nemzetközi versenyén 1886-ban Londonban indult és 6. lett. Legnagyobb sikere 1889-ben, New Yorkban, ahol ugyan ismét 6. lett, de itt nagymestereket előzött meg. Amerikában több első helyet is elért (1891-92 USA bajnok), azonban a világbajnoki címért sosem küzdhetett. 1892-ben az USA bajnoka.
Élő Árpád szerint 2510 pont volt a legjobb 5 éve átlaga. A Chessmetrics szerint legmagasabb értékszáma 2742, amelyet 1901 januárban ért el.[2] Ezzel a teljesítményével akkor a világranglista 4. helyén állt.[2]
1889: New York, 6. helyezés[4] (+22 -9 =7) – 20 résztvevős, kétfordulós körmérkőzés, amelyet az abban az évben a világbajnoki címért mérkőző Csigorin nyert meg, akit legyőzött ezen a versenyen.
Lipschütz neve sajátos módon egy olyan elnézése folytán ment át a köztudatba, amellyel döntetlenre rontotta az akkori világbajnokkal, Emanuel Laskerrel szemben könnyen nyerhető játszmáját. Emiatt a hatalmas kihagyás miatt az örök mókamester hírében álló Bogoljubov nagymester az agyonnyert állások elrontóit "lipsic" jelzővel illette, és ez a tájszólásos kifejezés az idősebb nemzedék körében ma is használatos, általában minden gyenge sakkozó kicsúfolására. De méltatlanul, mert Lipschütz valójában erős mester volt.[6]
Súlyosbodő betegsége miatt 1905-ben szülőhazájába való visszatérésre szánta el magát. Útközben azonban állapota válságosra fordult, és 1905. november 30-án Hamburgban elhunyt.[6]
↑ abcdefszerk.: Barcza Gedeon: Nyolc mester - Lipschütz Sámuel, Magyar Sakktörténet. Budapest: Sport, 235–238. o. [1975. február 7.]. ISBN 963 253 239 2