Lothár Rudolf

Lothár Rudolf
SzületettRudolph Lothar Spitzer
1865. február 23.[1][2][3][4][5]
Pest[6]
Elhunyt1943. október 2. (78 évesen)[1][3][4][5]
Budapest[7]
ÁlneveS. de Buillet
Állampolgárságaosztrák
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Lothár Rudolf témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lothár Rudolf, Spitzer[8] (Pest, 1865. február 23.[9] – Budapest, 1943. október 2.)[10][11] magyar származású osztrák író, kritikus, esszéíró, drámaíró és librettista.

Élete

[szerkesztés]

Spitzer Albert kereskedő és Adler Lujza fia. Bécsben jogot tanult, majd filozófiai és filológiai tanulmányokat folytatott a jénai, rostocki és heidelbergi egyetemeken, s ez utóbbin 1890-ben doktorátust szerzett. Ezután egy ideig Párizsban élt, ahol találkozott a Goncourt Fivérekkel. 1889 és 1907 között a bécsi Neue Freie Presse munkatársa volt. 1898 és 1902 között kiadta saját heti magazinját Die Wage címmel. 1907 és 1912 között szerkesztőként dolgozott a berlini Lokalen Anzeiger lapnál, s 1912-ben több berlini színház is a vezetése alá került.[12] Több nagyobb utazáson vett részt Svájcban, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban, Palesztinában és az Amerikai Egyesült Államokban. Berlinben tagja lett a Victoria szabadkőműves páholynak. 1933-tól a Neuen Wiener Journals színházi kritikusa volt. Az 1938-as Anschluss után Magyarországra menekült. Felesége, Margit Cassel túlélte a budapesti holokausztot.[13]

Lothár Rudolf több mint 60 drámát, opera-és operettlibrettót írt, melyekhez inspirációt jelentett számára Johann Strauss Aschenbrödel című balettje, de írt számos elbeszélést, regényt és esszét is.

Halálát koszorúér-elzáródás okozta.

Művei

[szerkesztés]

Darabjai

[szerkesztés]
  • Der verschleierte König (dráma, 1891)
  • Lügen (dráma, 1891)
  • König Harlekin (álarcos játék, 1900)
  • Die drei Grazien (vígjáték, 1910)
  • Casanovas Sohn (vígjáték, 1920)
  • Der Werwolf (vígjáték, 1921)
  • Der gute Europäer (vígjáték, 1927)
  • Der Papagei (vígjáték, 1931)
  • Besuch aus dem Jenseits (dráma, 1931)

Librettói

[szerkesztés]
  • Tiefland. Zenedráma 2 felvonásban. Zenéjét szerezte: Eugen d’Albert. Bemutató: 1903. november 15. Prága (Neues Deutsches Theater)
  • Tragaldabas. Vígopera 4 felvonásban. Zenéjét szerezte: Eugen d’Albert. A mű írója: Auguste Vacquerie. Bemutató: 1907. december 3. Hamburg (Stadttheater).
  • Izeÿl. Zenedráma 3 felvonásban. Zenéjét szerezte: Eugen d’Albert. Bemutató: 1909. november 6. Hamburg (Stadttheater)
  • Liebesketten. Opera. Zenéjét szerezte: Eugen d’Albert. Bemutató: 1912. november 12. Bécs (Volksoper)
  • Li-Tai-Pe (Des Kaisers Dichter). Opera 3 részben Clemens von Franckensteintól. Bemutató: 1920. november 2. Hamburg
  • Der Freikorporal. Vígopera 3 részben (5 képben) (Gustav Freytag). Zenéjét szerezte: Georg Vollerthun. Bemutató: 1931. november 10. Hannover
  • Friedemann Bach. Opera 3 részben Albert Emil Brachvogel regénye alapján. Zenéjét szerezte: Paul Graener. Bemutató: 1931. november 13. Schwerin

Fordításai

[szerkesztés]
  • Reporter. Komödie von Ben Hecht und Charles McArthur. 1928
  • Die königliche Familie. Schauspiel von George S. Kaufman und Edna Ferber.

Elbeszélései és prózái

[szerkesztés]
  • Kritische Studien zur Psychologie der Literatur (1895)
  • Das Wiener Burgtheater. Verlag Schuster & Löffler (Berlin, 1899)
  • Septett (regény, 1905)
  • Die Fahrt ins Blaue (regény, 1908)
  • Kurfürstendamm (regény, 1910)
  • Der Herr von Berlin (regény, 1910)
  • Die Seele Spaniens (1916)
  • Die Kunst des Verführens. Ein Handbuch der Liebe. Mit Zeichnungen und Original-Lithographien von Lutz Ehrenberger (1925)

Magyarul

[szerkesztés]
  • Borgia Cäsar halála. Szomorújáték; ford. Meszlényi Adrienne; Athenaeum Ny., Bp., 1897
  • D' Albert Jenő: Hegyek alján. Zenedráma; szöveg Guimera nyomán Lothar Rezső, ford. Várady Sándor; Operaház, Bp., 1908
  • Hubay Jenő: Az álarc. Opera. Szövegkönyv; szöveg Lothar Rudolf, Góth Sándor; Csáthy, Debrecen–Bp., 1931 (Magy. kir. Operaház szövegkönyvei)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2022. július 17., PIM63534
  7. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  8. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 39281/1896. Forrás: MNL-OL 30800. mikrofilm 105. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1896. év 18. oldal 28. sor
  9. ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 168/1865. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  10. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 101/1943. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  11. ↑ Meghalt Lothár Rudolf (1943. október 3.) Ujság, 41. évfolyam, 224. szám, 12. oldal
  12. ↑ Berlini színházak fúziója (1912. április 28) Pesti Napló, 63. évfolyam, 102. szám, 15. oldal
  13. ↑ René Geoffroy: Ungarn als Zufluchtsort und Wirkungsstätte deutschsprachiger Emigranten (1933–1938/39). Frankfurt am Main : Lang 2001, S. 128f

Források

[szerkesztés]
  • Bruno Frank: Rudolf Lothar. In: Rudolf Lothar: Erotische Komödien. Eingeleitet von Bruno Frank. Leipzig [1924], Seite 7–9.
  • Uwe Laugwitz: Lothar, Rudolf. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 15, Duncker & Humblot, Berlin 1987, ISBN 3-428-00196-6, S. 234 (Digitalisat).
  • R. Müller: Spitzer Rudolf Lothar. In: Österreichisches Biographisches Lexikon 1815–1950 (ÖBL). Band 13, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien 2007–2010, ISBN 978-3-7001-6963-5, S. 41 f. (Direktlinks auf S. 41, S. 42).

Hivatkozások

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lothar Rudolf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.