Macintosh LC III
| Macintosh LC III | |
 | |
| Típus | asztali számítógép |
| Fejlesztő | Apple Inc. |
| Gyártó | Apple Inc. |
| Forgalomban | 1993. február 10–1994. február 14. (31 éve) |
| Processzor | Motorola 68030 (25 MHz) |
| Memória | 4MB |
| Operációs rendszer | System 7.1 |
| Kapcsolódás | |
| Adattárolás | 40MB |
| Kijelző | nincs |
| Előd | Macintosh II |
| Utód | Macintosh LC 475 |
| Macintosh LC III weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Macintosh LC III témájú médiaállományokat. | |
A Macintosh LC III asztali számítógépet 1993. február 10. és 1994. február 14. között 12 hónapon keresztül, a Macintosh LC III+ asztali számítógépet 1993. október 18. és 1994. február 14. között 4 hónapon keresztül gyártotta és forgalmazta az Apple. Mindkét Macintosh Macintosh LC számítógép-családba tartozott.
1993-ban az Apple úgy döntött, hogy követi az iparági trendet, megcélzott ügyfél-csoportonként eltérő nevet ad termékcsaládjának. A Performa lett az otthoni piac számára szánt Macintoshok neve. A Performa márka újra használta az LC család modelljeit, amelyek típusszámai a mellékelt szoftvercsomagokat vagy merevlemez-méreteket jelölte. Míg a nem Performa számítógépeket az Apple hivatalos viszonteladói értékesítették, a Performát nagy üzletek és kiskereskedelmi láncok – Good Guys, Circuit City és a Sears – árusították. Így lett az LC III gépből Performa 450, az LC III+ Macintoshból pedig Performa 460, Performa 466 és Performa 467.[3]
Története
[szerkesztés]Az LC III az Apple középkategóriás számítógépét, a kereskedelmileg sikeres Macintosh LC II-t váltotta. Lényegesen gyorsabb volt, a Macworld magazin benchmarkjai[4] minden fő kategóriában – CPU, meghajtó – kétszeres javulást mutatott. Ezenkívül lényegesen olcsóbb volt elődjénél, a 80 MB-os merevlemezzel szerelt LC III ára 1349 dollár volt a bevezetéskor, 700 dollárral kevesebb, mint az LC II ára.[5][6]
Az LC III-at az Apple akkor második legfontosabb piacán, Japánban mutatta be egyszerre a Macintosh Color Classic, Macintosh Macintosh Centris 610 és 650, Macintosh Quadra 800 és a PowerBook 165c gépekkel, az Apple történetében ez volt az egyik legtöbb számítógépet bemutató rendezvény.[6][7][8][9]
Az LC III-at elsősorban – de nem kizárólag – oktatási intézményeknek adták el, a megfelelő Performa-változatot, a Performa 450-et pedig a fogyasztói piacon értékesítették.[10] 1993 októberében jelent meg a gyorsított változat, a Macintosh LC III+, 33 MHz-es CPU-val. Ennek a modellnek három Performa változata jelent meg: a 460, 466 és 467.[3] Ezek a gyorsabb modellek váltották fel az LC III-at és a Performa 450-et, az eredeti modellek értékesítése 1993 végéig folytatódott, miközben a kereskedők kimerítették készleteiket. Az LC III+ új értékesítése 1994 elején véget ért, amikor az Apple a 68030 processzorról való átállás befejezéséhez közeledett. A 68LC040 alapú LC 475 és a Performa 475 váltotta ezeket a Macintoshokat.
A Macintosh Performa 450 (25 MHz, 68030 CPU, 120 MB HDD) 1993 április 12-től,[3] a Macintosh Performa 460 (4 MB RAM, 80 MB HDD), a Macintosh Performa 466 (4 MB RAM, 160 MB HDD) és a Macintosh Performa 467 (4 MB RAM, 160 MB HDD) 1993 október 18-tól 1993 november elsejéig voltak forgalomban.
Technikai leírás
[szerkesztés]A bézs színű gép súlya 4 kg, magassága 74 mm, szélessége 310 mm és mélysége 389 mm volt. A LC III számítógépet egymagos 25 MHz-es Motorola 68030 processzor vezérelte (L1 cache: 0,5kB), a rendszerbusz 25 MHz-en működött. Az adatokat a 40 MB belső merevlemezre lehetett elmenteni. Külső adattárolási lehetőséget az 1,44-es hajlékonylemez meghajtó (floppy-drive) kínált. A gépet System 7.1 operációs rendszerrel szállította az Apple. A gép bemutatásakor az alapkiépítésben 4MB (80ns) memóriát tartalmazott, maximálisan 36MB (80ns) kezelésére volt képes a gyári specifikáció szerint, a bővítéshez 1 hely (slot) állt rendelkezésre. A számítógépnek nem volt saját kijelzője. A külső kijelzőt 512kB videó-memória támogatta.Videójel kimenetet egy DB–15 csatlakozó biztosított. Csatlakozók: egy ADB,[1] két soros port, egy DB-25[2] SCSI-hoz, kijelzőhöz egy DB-15,[2] egy 3,5 mm-es jack audió bemenet, egy 3,5 mm-es jack audió kimenet, . A gép bővíthetőségét szolgálta egy LC III PDS bővítőhely. Külső SCSI merevlemez csatlakoztatására is volt lehetőség.
A számítógép adatai
[szerkesztés]A táblázat nem tartalmazza az összes műszaki paramétert. Az egyes modelleknél a bemutatáskor érvényes adatokat soroljuk fel, a későbbi frissítéseket nem. Az eszköz technikai paraméterei a MacTracker alkalmazásból[11] származnak.
| Gép neve bemutatva kivezetve |
Méret magasság szélesség mélység súly Szín |
Processzor processzor órajel, mag L1 és L2 cache társprocesszor |
Háttértár merevlemez külső adathordozó |
Eredeti operációs rendszer | Memória alap[12] max.[13] @sebesség hely[14] |
Kijelző mérete felbontása |
Grafika kártya memória kimenet |
Csatlakozók Ethernet, ADB, soros, SCSI, párhuzamos, FDD, kijelző, hang be/ki, belső mikrofon, hangszóró |
Bővíthetőség kártyahely belső öböl külső csatlakozó |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| LC III 1993. febr. 10. 1994. febr. 14. |
74 mm 310 mm 389 mm 4 kg bézs |
Motorola 68030 @25 MHz és 1 mag L1 0,5kB, |
40MB HDD 1,44 floppy |
System 7.1 | 4MB max: 36MB @80ns 1 hely |
nincs kijelző |
512kB 1 DB–15 |
* 1 ADB[1] * 2 soros * 1 D–25 (SCSI) * 1 DB-15 (külső monitor) * 1 3,5 jack audió be * 1 3,5 jack audió ki * beépített hangszóró |
* 1 LC III PDS * SCSI (külső) |
| LC III+ 1993. okt. 18. 1994. febr. 14. |
74 mm 310 mm 389 mm 4 kg bézs |
Motorola 68030 @33 MHz és 1 mag L1 0,5kB, |
80MB HDD 1,44 floppy |
System 7.0.1 | 4MB max: 36MB @80ns 1 hely |
nincs kijelző |
512kB 1 DB–15 |
* 1 ADB[1] * 2 soros * 1 D–25 (SCSI) * 1 DB-15 (külső monitor) * 1 3,5 jack audió be * 1 3,5 jack audió ki * beépített hangszóró |
* 1 LC III PDS * SCSI (külső) |
Macintosh LC számítógépek az időben
[szerkesztés]A Macintosh LC számítógépek idővonalon
 |
|---|
| A színek kezdete a bemutató időpontja, a forgalmazás több esetben is hónapokkal később kezdődött. Megeshet, hogy egy csík végét kitakarja egy másik csík eleje. Előfordul, hogy a gyártás befejezését követően még egy ideig forgalomban marad a gép adott verziója.[15] |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Az Apple Desktop Bus (ADB) egy szabadalmaztatott bit-soros perifériabusz, amellyel kis sebességű eszközök – billentyűzet, egér – csatlakoztatható a számítógéphez. 1986-ban mutatták be az Apple IIGS-sel. Az Apple Desktop Bus gyorsan megjelent a későbbi Macintosh-modelleken, a NeXT számítógépek későbbi modelljein, és más gyártók is használtak. A PC-kompatibilis készülékben használt PS/2 csatlakozóhoz hasonlóan az Apple Desktop Bus-t is gyorsan felváltotta az USB
- ↑ a b c d A D-szubminiatűr vagy D-sub az elektromos csatlakozók gyakori típusa. Nevüket jellegzetes D alakú fémpajzsukról kapták. Bevezetésükkor a D-sub a számítógépes rendszerekben használt legkisebb csatlakozók közé tartozott.
- ↑ a b c Macworld, 1993 december, 10. évfolyam, 12. szám, 94. oldal
- ↑ A benchmark egy számítógépes program, programkészlet vagy egyéb műveletek futtatása annak érdekében, hogy felmérjék egy objektum relatív teljesítményét, általában szabványos tesztek és kísérletek futtatásával. A benchmarking rendszerint a számítógépes hardver teljesítményjellemzőinek, például a CPU lebegőpontos működési teljesítményének értékeléséhez kapcsolódik, de vannak olyan helyzetek, amikor a technika szoftverre is alkalmazható. A benchmarkok módszert biztosítanak a különféle alrendszerek teljesítményének összehasonlítására a különböző chip/rendszerarchitektúrák között.
- ↑ Macworld, 1993 április, 10. évfolyam, 4. szám, 102. oldal
- ↑ a b Computer Graphics World, 1993 március, 16. évfolyam, 3. szám, 21. oldal
- ↑ Info World, 1993 február, 15. évfolyam, 7. szám
- ↑ Info World, 1994 január, 16. évfolyam, 5. szám
- ↑ Macworld, 1993 április, 10. évfolyam, 4. szám, 94. oldal
- ↑ MacUser, 1993 április, 9. évfolyam, 4. szám, 100. oldal
- ↑ MacTracker. (Hozzáférés: 2023. május 7.)
- ↑ A modell első forgalomba kerülésekor ekkora memóriával rendelkezett. Adott modell megújításakor – a modell neve nem változik –, de előfordul, hogy az Apple módosítja az alap memória nagyságát.
- ↑ Az Apple által hivatalosan közzétett érték. Számos modell esetén jóval több memóriát is kezelt az számítógép.
- ↑ Memória bővítő, befogadó hely, slot.
- ↑ Az adatok forrásai:
- Macintosh LC: Technical Specifications
- Macintosh LC II: Technical Specifications
- Macintosh LC III: Technical Specifications
- Macintosh LC 520: Technical Specifications
- Macintosh LC III+: Technical Specifications
- Macintosh LC 475: Technical Specifications
- Macintosh TV: Technical Specifications
- Macintosh LC 550: Technical Specifications
- Macintosh LC 575: Technical Specifications
- Macintosh LC 630: Technical Specifications
- Macintosh LC 580: Technical Specifications
- Macintosh LC 580: Technical Specifications
Források
[szerkesztés]- Az Apple története az Almalapban: Azok a dicsőséges napok..., Apple II és III és Lisa csak egy volt
- ↑ Isacson: Isaacson, Walter. Steve Jobs (angol nyelven). London: Little, Brown. ISBN 9780748131327. Hozzáférés ideje: 2023. április 27.
- ↑ Confidential: Linzmayer, Owen W.. Apple confidential 2.0 : the definitive history of the world's most colorful company (angol nyelven). San Francisco, Calif.: No Starch Press (2008). ISBN 1593270100
- ↑ Fire Valley: Freiberger, Paul. Fire in the valley : the making of the personal computer, 2nd (angol nyelven), New York: McGraw-Hill. ISBN 0071358927
- ↑ The Personal: The Personal computer (angol nyelven). Alexandria, Va.: Time-Life Books. ISBN 0809460661. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Accidental Empires: Cringely, Robert X.. Accidental empires : how the boys of Silicon Valley make their millions, battle foreign competition, and still can't get a date, Newly rev. and expanded (angol nyelven), New York: HarperBusiness. ISBN 0887308554. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ West of Eden: Rose, Frank. West of Eden : the end of innocence at Apple Computer (angol nyelven). New York: Stuyvesant Street Press. ISBN 9780615278841. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Exploring IIGS: Little, Gary B.. Exploring the Apple IIGS (angol nyelven). Reading, Mass.: Addison-Wesley (1987). ISBN 0201155397
- ↑ IIGS book: DuPrau, Jeanne. The Apple IIGS book (angol nyelven). Toronto: Bantam Books. ISBN 0553343599. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Sculley: Sculley, John. Odyssey : Pepsi to Apple ... a journey of adventure, ideas, and the future (angol nyelven). ISBN 0060157801. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Insanely great: Levy, Steven. Insanely great : the life and times of Macintosh, the computer that changed everything (angol nyelven). New York: Penguin Books. ISBN 9780140291773. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Untold story: Stine, G. Harry. The untold story of the computer revolution : bits, bytes, bauds, and brains (angol nyelven). New York: Arbor House. ISBN 0877955743. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Making Microsoft: Ichbiah, Daniel. The making of Microsoft : how Bill Gates and his team created the world's most successful software company (angol nyelven). Rocklin, CA: Prima Pub. ISBN 1559580712. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ SJ&NeXT: Randall E. Stross. Steve Jobs & the NeXT Big Thing (angol nyelven). Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Gates reinvented: Manes, Stephen. Gates : how Microsoft's mogul reinvented an industry and made himself the richest man in America, 1st Touchstone (angol nyelven), New York: Simon and Schuster. ISBN 0671880748. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Dream Machine: Jon Palfreman, Doron Swade. The Dream Machine: Exploring the Computer Age (angol nyelven). BBC Books (1993. február 19.). ISBN 0563369922. Hozzáférés ideje: 2023. május 17.
- ↑ PowerPC revolution: Duntemann, Jeff, Pronk, Ron. Inside the PowerPC revolution (angol nyelven). Scottsdale, Ariz: Coriolis Group Books. ISBN 1883577047. Hozzáférés ideje: 2023. május 17.
