Madarasalja

Madarasalja (Kľak)
Madarasalja zászlaja
Madarasalja zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásZsarnócai
Rangközség
Első írásos említés1735
PolgármesterĽuboš Haring
Irányítószám966 77
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámZC
Népesség
Teljes népesség180 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség10 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság616 m
Terület22,80 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 35′ 00″, k. h. 18° 38′ 30″48.583333°N 18.641667°EKoordináták: é. sz. 48° 35′ 00″, k. h. 18° 38′ 30″48.583333°N 18.641667°E
Madarasalja weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Madarasalja témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Madarasalja (1890-ig Klak, szlovákul: Kľak) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zsarnócai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Zsarnócától 15 km-re északnyugatra, 650 m magasan fekszik, de határa 1346 m magasra is felnyúlik.

Története

[szerkesztés]

A település a 17. század végén keletkezett Felsőhámor területén. 1735-ben említik először. Magyar nevét arról kapta, hogy a Madaras csúcs alján fekszik. A Bányakamarához tartozott. Üveghutáját a 18. század végén alapították és még 1840-ben is üzemelt. 1828-ban 36 házában 221 lakosa volt. Lakói szénégetéssel, favágással foglalkoztak.

Vályi András szerint "KLAK. Tót falu Bars Várm. földes Ura a’ Bányászi Kir. Kamara. lakosai katolikusok."[2]

Fényes Elek szerint "Klak, Bars m. tót falu, 239 kath. lak. Kath. paroch. templom. Üveghuta. F. u. a kamara. Ut. p. Selmecz."[3]

Bars vármegye monográfiája szerint: "Madarasalja, a Ptácsnik-hegység alatt fekvő tót kisközség, 468 kath. vallású lakossal. Azelőtt Klak volt a község neve és a revistyei uradalomhoz tartozott, melynek többi birtokaival együtt a m. kir. kincstár tulajdonába ment át. Katholikus templomát Mária Terézia építtette 1753-ban. A mult század elején a községben üveghuta volt. Postája Felsőhámor, távirója és vasúti állomása Zsarnócza."[4]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

A második világháború idején élénk partizántevékenység folyt a falu környékén, melynek következtében 1945. január 21-én a falut is felgyújtották. 84 lakost, köztük 38 gyermeket kivégeztek. A harcok és áldozatok emlékére 1963-ban emlékművet állítottak.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 490-en, túlnyomórészt szlovákok lakták.

2001-ben 248 lakosából 244 szlovák volt.

2011-ben 237 lakosából 215 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma 1753-ban épült későbarokk stílusban.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 28.)