Magyar Űrkutatási Iroda | |
Alapítva | 1992 |
Megszűnt | 2014 |
Típus | Űrügynökség |
Székhely | Budapest, Magyarország |
A Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) a magyar űrtevékenységért felelős kormányzati szerv neve volt. A MŰI-t 1992-ben a magyar kormány a 6/1992. (I. 6.) Korm. rendelettel[1] alapította meg. Az Iroda a 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet hatályba lépésével megszűnt. Feladatainak jelentős részét továbbra is a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium látja el.
Előzményei közé tartozik, hogy 1965-től az űrkutatás kormányzati feladatait az Űrkutatási Kormánybizottság, 1978-1991 között pedig a Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz Tanácsa látta el.
A Magyar Űrkutatási Iroda 1992-2005 között önálló irodaként látta el feladatait, az űrtevékenységért felelős miniszter felügyelete alatt. 2006. január 1-jétől a MŰI önállósága megszűnt, s az Informatikai és Hírközlési Minisztérium főosztályaként működött tovább. A 2006-os országgyűlési választást követően megalkotott új kormányzati rendszerben, 2006. június 9-étől kezdődően az IHM Gazdasági és Közlekedési Minisztériumba integrálódott, így a MŰI is a GKM főosztályaként működött. A GKM szervezetének átalakításával a MŰI a GKM-ből kivált, s a továbbiakban, 2006. augusztus 1-jétől, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium osztályaként működött tovább. (A KvVM-ben a MŰI osztályként a nemzetközi kapcsolatokért felelős, később pedig az oktatási feladatokért felelős főosztály része volt. Utóbbi előbb a jogi és koordinációs szakállamtitkár, később pedig közvetlenül az államtitkár irányítása alá tartozott.) 2008. december 31-én Kormány az űrkutatást a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter felelősségébe utalta, aki a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal működését felügyelte. A MŰI az NKTH Nemzetközi Főosztályán belül, továbbra is osztályként működött tovább. Ugyanakkor 2009. április 16-tól az űrkutatásért a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter felelt. (Kinevezéséig - néhány napra - őt a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter helyettesítette.) 2010. május 29-étől az űrkutatás a nemzeti fejlesztési miniszter felelősségi körébe tartozik. A Magyar Űrkutatási Iroda a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet hatályba lépésével megszűnt. Feladatainak jelentős részét továbbra is a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium látja el.
A Magyar Űrkutatási Iroda feladatai közé tartozott a nemzetközi kapcsolatok koordinációja, a hazai és nemzetközi pályázati rendszer hazai részének üzemeltetése, a Magyar Űrkutatási Tanács és az Űrkutatási Tudományos Tanács adminisztrációjának vezetése.
A Magyar Űrkutatási Iroda élén 1992. január 6-i megalakulása óta igazgató (az első években ügyvezető igazgató néven) áll. Az igazgatót eleinte az űrkutatásért felelős miniszter, 2009-től az NKTH elnöke nevezi ki vagy menti fel. 2009-től az igazgatói cím helyett a MŰI vezetője osztályvezető.
Igazgató | Periódus | Megjegyzések |
---|---|---|
Tófalvi Gyula | 1992–1997 | Ügyvezető igazgatóként állt a Magyar Űrkutatási Iroda élén. Vezetése alatt megszilárdult a Magyar Űrkutatási Iroda helyzete, Magyarország megkezdte közeledését az Európai Űrügynökséghez. Emellett számos űrhivatalközi megállapodás aláírására került sor. |
Both Előd | 1997–2012 | Előbb megbízott ügyvezető igazgatóként, majd igazgatóként vezette és vezeti a MŰI-t. Igazgatói ideje alatt Magyarország sikeresen teljesítette az ESA PRODEX-programjában való részvételét, majd 2003-ban aláírta az ESA Európai Együttműködő Államok Terve Megállapodást. 2007-ben a szakértői csoport vezetőjeként vett részt Magyarország ESA-csatlakozási tárgyalásainak első fordulóján. Both Előd még 2014-ig látta el korábbi igazgatói feladatait. |
Lengyel Péter | 2012-2014 | Az NFM Űrkutatási és Nemzetközi Osztályának vezetője[2] |
Nagy Tünde | 2014 | Az NFM Űrkutatási és Nemzetközi Osztályának vezetője |
Tari Fruzsina[3] | 2014– | Az NFM Elektronikus Hírközlési és Űrkutatási osztályának vezetője |
A jogszabályban meghatározott feladatokból következő nemzetközi kapcsolatokon kívül (Európai Űrügynökség, Európai Bizottság, ENSZ Világűrbizottság stb.) a Magyar Űrkutatási Iroda együttműködési megállapodásokat is kötött egyes országok űrkutatásért felelős legfőbb intézményeivel. Emellett segített a kormányszintű űrkutatási együttműködési megállapodások előkészítésében, végrehajtásában.[4]
A MŰI (és annak megszűnte óta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) nemzetközi egyezményei (zárójelben a megállapodás életbe lépésének éve)
A MŰI-nek működése során több székhelye is volt, közülük a legutolsó a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
Megalakulása óta a MŰI számos kiadvány, könyv, füzet megjelenését támogatta. A legismertebb ezek közül a magyar űrkutatás éves beszámolóinak szánt magyar, illetve angol nyelvű évkönyv (Magyar Űrkutatás -évszám-, majd Űrtevékenység Magyarországon -évszám- címmel, illetőleg Space Activities in Hungary -évszám-), illetve az Iskolai Űratlasz, valamint annak hazai kiegészítő füzete. Legutóbb az Európai Űrügynökség ismeretterjesztő DVD-kiadványai magyar nyelvű fordításainak (1. Newton in Space) megjelenését támogatta. A MŰI ugyanakkor nem elsősorban saját könyvek és füzetek megjelentetésével, hanem különböző intézmények kiadványainak támogatásával járult hozzá a hazai űrkutatási ismeretterjesztéshez.
Az elmúlt évtizedekben bekövetkező jogszabály-változások következtében a magyar űrkutatást számos miniszter felügyelte, s előfordult, hogy egyetlen kormányzati ciklus alatt több miniszter, illetve minisztérium felügyeletéhez is tartozott úgy az űrtevékenység mint maga a MŰI.
A magyar űrtevékenységét felügyelő miniszterek listája | ||
---|---|---|
Pungor Ernő, tudományokkal foglalkozó tárca nélküli miniszter | 1992. január 6. | 1994. július 14. |
Lotz Károly, közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter | 1994. július 15. | 1998. július 7. |
Katona Kálmán, közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter | 1998. július 8. | 2000. május 31. |
Nógrádi László, közlekedési és vízügyi miniszter | 2000. június 1. | 2000. november 30. |
Fónagy János, közlekedési és vízügyi miniszter | 2000. december 1. | 2002. május 26. |
Kovács Kálmán, informatikai és hírközlési miniszter | 2002. május 27. | 2006. június 8. |
Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter | 2006. június 9. | 2006. július 31. |
Persányi Miklós, környezetvédelmi és vízügyi miniszter | 2006. augusztus 1. | 2007. május 6. |
Fodor Gábor, környezetvédelmi és vízügyi miniszter | 2007. május 7. | 2008. április 30. |
Gráf József (ideiglenes), földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter | 2008. május 1. | 2008. május 4. |
Szabó Imre, környezetvédelmi és vízügyi miniszter | 2008. május 5. | 2008. december 31. |
Molnár Károly, kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter | 2009. január 1. | 2009. április 15. |
Hónig Péter, (ideiglenes) közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter | 2009. április 16. | 2009. április 28. |
Varga István, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter | 2009. április 29. | 2010. május 29. |
Fellegi Tamás, nemzeti fejlesztési miniszter | 2010. május 30. | 2011. december 14. |
Fónagy János (ideiglenes), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára | 2011. december 15. | 2011. december 19. |
Navracsics Tibor (ideiglenes), közigazgatási és igazságügyi miniszter | 2011. december 20. | 2011. december 22. |
Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter | 2011. december 23. | 2014. június 6. |
Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter | 2014. június 6. |