Magyaralmás

Magyaralmás
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Magyaralmás címere
Magyaralmás címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásMóri
Jogállásközség
PolgármesterPap Tibor (független)[1]
JegyzőSolti-Tóth Csilla
Irányítószám8071
Körzethívószám22
Testvértelepülései
Lista
Piandimeleto
Népesség
Teljes népesség1642 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség68,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság225[3] m
Terület22,42 km²
Földrajzi nagytájDunántúli-középhegység[4][5]
Földrajzi középtájVértes–Velencei-hegyvidék[4][5]
Földrajzi kistájSörédi-hát[4][5]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 17′ 30″, k. h. 18° 19′ 24″47.291731°N 18.323369°EKoordináták: é. sz. 47° 17′ 30″, k. h. 18° 19′ 24″47.291731°N 18.323369°E
Magyaralmás (Fejér vármegye)
Magyaralmás
Magyaralmás
Pozíció Fejér vármegye térképén
Magyaralmás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyaralmás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Magyaralmás község Fejér vármegyében, a Móri járásban.[6]

Fekvése

[szerkesztés]

A Móri-árokban fekszik, a megyeszékhely Székesfehérvár és Mór között nagyjából félúton, az utóbbihoz valamivel közelebb.

A közvetlenül határos települések: észak felől Csákberény, kelet felől Zámoly, délkelet felől Sárkeresztes, nyugat felől Fehérvárcsurgó, északkelet felől pedig Söréd. Csak kevés híja van annak, hogy nem határos dél felől még Mohával is.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Székesfehérvártól Móron át Győrig vezető 81-es főút. A főút a község délnyugati határszéle mellett húzódik végig, de központját nem érinti, azon csak a 81 116-os számú mellékút halad végig.

Vasútvonal nem érinti, bár a nyugati határszéle közelében húzódik a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal.

Története

[szerkesztés]

A falu az Árpád korban már lakott település volt. Első írásos említése egy 1193-as oklevélben található, ebben Almas néven szerepel. Legközelebb 1304-ben “almas” alakban bukkan fel egy oklevélben. “Magyar-Almás” formában 1851-ben, a jelenlegi Magyaralmás elnevezést – nem hivatalosan – 1897-ben olvashatjuk. Ezt a névalakot 1903 óta tekinthetjük hivatalosnak.

A hagyomány úgy tudja, hogy Árpád vezér után nyerte ez a völgy a nevét, amely déli irányban húzódik Almástól, s valaha itt lehetett egy település, esetleg egy nomád hagyományoknak megfelelő nyári szálláshely. Tény, hogy a falu eredetileg királyi birtok volt, lévén Fejér vármegye területe a fejedelmi törzs szálláshelye volt, s később, ajándékozás útján került ki a királyi család kezéből.

Magyaralmás a magyar hadtörténelemben több ízben is szerephez jut, így a török korban 1593-ban, majd 1601-ben és 1602-ben. Wathay Ferenc fehérvári várkapitány is megemlékezik a településről históriás énekében. Az 1593-as ütközet, amely a török és a keresztény hadak között zajlott a városért, Almás és Zámoly között dúlt, s korábban – tévesen – pákozdi csataként emlegették.

A második világháború magyarországi eseményei során, az utolsó hónapokban, 1944 karácsonya és 1945. március 18. között igen súlyos harcok dúltak a faluban illetve annak határában.


Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]

A településen 2001. december 2-án időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[17]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1539
1523
1546
1613
1629
1625
1642
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,8%-a magyarnak, 1,4% németnek, 0,3% románnak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,5%, református 23,7%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 16,8% (19,9% nem nyilatkozott).[18]

2022-ben a lakosság 93,4%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, örménynek, cigánynak, ruszinnak és szlováknak, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26% volt római katolikus, 20,4% református, 0,6% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 15,8% felekezeten kívüli (34,3% nem válaszolt).[19]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A római katolikus templom, amely provinciális barokk stílusban épült 1787 és 1791 között. (Műemléki védelem alatt áll.) A templomot Áron Nagy Lajos festőművész 1940-41-ben készített alkotásai díszítették, azonban ezek a front alatt aknatalálat következtében megsemmisültek. A település legrégebbi épülete a katolikus paplak, nagy valószínűséggel 1760-ban már létezett. A "kastélyként" emlegetett bérlőlak 1910-12 között épült.
  • Bronzkori leletek

Ismert lakói

[szerkesztés]
  • Itt született és egész életében itt is élt Auszmann György (1894–1969) magyarországi német származású gazdálkodó, kommunista párti országgyűlési képviselő.
  • Itt született Schmidt Gábor (1944–2014) kertészmérnök, dendrológus, növénynemesítő, egyetemi tanár.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Magyaralmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Magyaralmás, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  4. ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. ↑ Móri Járási Hivatal - Kormányhivatalok
  7. ↑ Magyaralmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Magyaralmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
  9. ↑ Magyaralmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  10. ↑ a b A 2001. december 2-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. december 2. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  11. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  12. ↑ Magyaralmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  13. ↑ Magyaralmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  14. ↑ Magyaralmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  15. ↑ Magyaralmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. augusztus 30.)
  16. ↑ Magyaralmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 28.)
  17. ↑ Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  18. ↑ Magyaralmás Helységnévtár
  19. ↑ Magyaralmás Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]