Magyargencs | |||
A Barcza-kúria | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Pápai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Boros Tamás (független)[1] | ||
Irányítószám | 8517 | ||
Körzethívószám | 89 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 469 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 12,92 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 38,01 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 22′ 35″, k. h. 17° 17′ 07″47.376300°N 17.285411°EKoordináták: é. sz. 47° 22′ 35″, k. h. 17° 17′ 07″47.376300°N 17.285411°E | |||
Magyargencs weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyargencs témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Magyargencs (németül Gentschdorf) község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.
A falut a Kisalföld és a nyugat-magyarországi peremvidék nagytájainak találkozásánál, a Pápai síkságtól nyugatra, a Kemeneshát – Kemenesalja – Marcal-mellék határán, Veszprém vármegye északnyugati sarkában találjuk. Pápától északnyugatra, országúton mintegy 20 kilométernyire található a község
Magyargencs csak közúton közelíthető meg: központján annak főutcájaként a 8412-es út halad végig, azon érhető el déli és északi irányból is. Északnyugati szomszédjával, Kemenesszentpéterrel a 84 121-es számú mellékút köti össze; északi határszélét egy rövidke szakaszon érinti még a 8406-os út is.
Magyargencs eredetileg a történelmi Vas vármegye részét képezte, s helyén több Gencs nevű település állt: Egyházasgencs, Gyulagencs, Bencegencs. A település a középkorban Laki Kaczor és a Gencsy család birtoka volt, de a 16. században gróf Cseszneky György győri várkapitány is gencsi birtokos volt. A 19. században a Károlyi, a szentmártoni Radó, a csengeri Háczky, a hertelendi és vindornyalaki Hertelendy, a Kisfaludy és a Gömbös családok rendelkeztek a faluban nagyobb földbirtokkal.
Vályi András szerint: GENCS. Szabad hely Vas Vármegyében, a’ Keménnyes allyai járásban, nem meszsze fekszik Martzal vizéhez, Veszprém Vármegyének szélénél, Pápához mintegy mértföldnyire, határja kövér, vagyonnyai jelesek.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 512 | 500 | 496 | 480 | 461 | 475 | 469 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,2%-a magyarnak, 0,4% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (3,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,9%, református 3,8%, evangélikus 51,4%, felekezeten kívüli 3,8% (9% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 95,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,2% románnak, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,5% volt evangélikus, 20% római katolikus, 2,8% református, 0,2% görög katolikus, 1,7% egyéb katolikus, 8,9% felekezeten kívüli (34,9% nem válaszolt).[12]