Magyarhertelend

Magyarhertelend
Magyarhertelend látképe a Napszentély-kilátóból
Magyarhertelend látképe a Napszentély-kilátóból
Magyarhertelend címere
Magyarhertelend címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásKomlói
Jogállásközség
PolgármesterBakó Norbert (független)[1]
Irányítószám7394
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség544 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség38,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,16 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 11′ 09″, k. h. 18° 09′ 03″46.185750°N 18.150781°EKoordináták: é. sz. 46° 11′ 09″, k. h. 18° 09′ 03″46.185750°N 18.150781°E
Magyarhertelend (Baranya vármegye)
Magyarhertelend
Magyarhertelend
Pozíció Baranya vármegye térképén
Magyarhertelend weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarhertelend témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Magyarhertelend község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Komlótól nyugatra, a megyeszékhely Pécstől észak-északnyugatra fekszik, legfontosabb vízfolyása a Baranya-csatorna. Hozzá tartozik az egykor önálló Barátúr község, a központjától 2 kilométerre keletre.

A közvetlenül határos települések: északkelet felől Liget, kelet felől Magyarszék, délkelet felől Mánfa, dél felől Orfű, délnyugat felől Kovácsszénája, nyugat felől pedig Bodolyabér. Északnyugat felől a legközelebbi település Oroszló, de a közigazgatási területeik nem érintkeznek.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közigazgatási területének északi szélén elhalad a 66-os főút is, de központján kelet-nyugati irányban csak a Magyarszék-Kishajmás közti 6602-es út halad végig, déli szomszédja, Orfű felől pedig a 6608-as út vezet idáig.

Vonattal megközelíthető a Godisa–Komló-vasútvonalon, amelynek egy megállási pontja van itt, Magyarhertelend megállóhely. Utóbbi közúti megközelítését egy önkormányzati út teszi lehetővé, amely a 6602-es és 6608-as utak keresztezésénél ágazik ki észak-északkeleti irányban.

Története

[szerkesztés]

A Baranya Megyei Levéltár helynévcéduláiból kiderül, hogy „a hegyháti járás 21 legrégebbi településéből 1715-ben csak Barátúrnak volt magyar lakossága, míg a többi 20 vagy egészen elnéptelenedett vagy pedig szerbhorvátok ülték meg (például Szalatnak, Hegyhátmaróc). Barátúr lakói 1738-ban átköltöztek Magyarhertelendre” , mikor oda németek mentek. A helybeliektől több alkalommal hallotuk, hogy a régi falu a mai határ „Tassonya” elnevezésű dűlőjében állott, s a török elől menekülve húzottak fel a hegyre, az erdő viszonylagos biztonságot adó oltalmába. A levéltári anyag is ezt erősíti meg: „1566-ban a török portyázó csapatok teljesen felégették.” Ugyancsak a helynévcédulákból tudjuk, hogy „1775-ben Hertelend határában egy kis német település keletkezett, amelynek neve Kishertelend, vagy Ufalu (Neudörfer)." Eredetileg a pécsi káptalan javai közt szerepelt, csak a 18. században lett a pécsi papnevelde tulajdona. A 19. században Nagyhertelendnek nevezték. Római katolikus templomát 1777-ben emelték. A falu lakossági összetétele a 18. század elején változott meg, az összeírások szerint 380 magyar és 172 német lakta a falut, zömmel római katolikus, kis részben izraelita felekezetűek.

1981. december 31-én hozzácsatolták a szomszédos Barátúr községet.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Bakó István (független)[3]
  • 1994–1998: Ifj. Bakó István (független)[4]
  • 1998–2002: Ifj. Kovács Gyula (független)[5]
  • 2002–2006: Ifj. Kovács Gyula (független)[6]
  • 2006–2008: Ifj. Kovács Gyula (független)[7]
  • 2009–2010: Ifj. Kovács Gyula (független)[8]
  • 2010–2014: Ifj. Kovács Gyula (független)[9]
  • 2014–2019: Szeledi Katalin (független)[10]
  • 2019–2024: Szeledi Katalin (független)[11]
  • 2024– : Bakó Norbert (független)[1]

A településen az 1998. október 18-án megtartott polgármester-választás érdekessége volt, hogy a posztért országosan is majdnem rekordnak mondható számú, összesen kilenc jelölt indult, a végső győztes azonban egymaga is megszerezte a 427 érvényes szavazatok abszolút többségét: 214 szavazatot szerezve 50,12 %-os eredménnyel finiselt.[5] Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak két másik település (Abasár és Esztergom) lakói szavazhattak, ennél több, 10 illetve 12 aspiránsra pedig csak egy-egy településen, Nyírtasson és Hatvanban akadt példa.

2009. április 19-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani Magyarhertelenden, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is nyerte azt.[8]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
620
610
623
573
581
563
572
544
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,8%-a magyarnak, 10% cigánynak, 5,8% németnek mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,5%, református 1,7%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 12,2% (25,9% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 83,3%-a vallotta magát magyarnak, 9,4% németnek, 7,8% cigánynak, 0,2-0,2% ukránnak, horvátnak és szerbnek, 4,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,8% volt római katolikus, 1,6% református, 0,7% evangélikus, 1,8% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 14,4% felekezeten kívüli (35,3% nem válaszolt).[14]

Nevezetességek

[szerkesztés]
Napszentély kilátó
  • Római katolikus templom
  • Magyarhertelendi Termálfürdő: vize 550 m mélyről érkező 38 Celsius-fokos és 1062 méter mélységből jövő 63 Celsius-fokos forrásokból táplálkozik. 2008-ban épült Gyógykertje a medencékben 36 Celsius-fokos termálvízzel működik. A vizet ivókúraként is alkalmazzák fogínybetegségekre (magas fluoridtartalma miatt). 4 nyitott medence várja a strandolni vágyó turistákat.
  • Barátúri-tó

Légi felvételek

[szerkesztés]
  • Magyarhertelend, termálfürdő légi felvételen
    Magyarhertelend, termálfürdő légi felvételen
  • Magyarhertelend, termálfürdő látképe madártávlatból
    Magyarhertelend, termálfürdő látképe madártávlatból
  • A magyarhertelendi termárlfürdő - légi fotó
    A magyarhertelendi termárlfürdő - légi fotó

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Magyarhertelend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Magyarhertelend települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Magyarhertelend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
  5. ↑ a b Magyarhertelend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  6. ↑ Magyarhertelend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  7. ↑ Magyarhertelend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  8. ↑ a b Magyarhertelend települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. április 19. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  9. ↑ Magyarhertelend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  10. ↑ Magyarhertelend települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
  11. ↑ Magyarhertelend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 29.)
  12. ↑ 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  13. ↑ Magyarhertelend Helységnévtár
  14. ↑ Magyarhertelend Helységnévtár

Források

[szerkesztés]
  • Gyógy- és Termálfürdők. Dél-Dunántúl. Kiad. Dél Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesülete (dátum nélkül 2008-2009. 24. oldal)

További információk

[szerkesztés]