Magyarszerdahely | |||
A 18. századi Öreg csárda | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Nagykanizsai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Musztács-Sass Lilla Tímea (független)[1] | ||
Irányítószám | 8776 | ||
Körzethívószám | 93 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 420 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 31,44 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 16,22 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 33′ 16″, k. h. 16° 56′ 14″46.554569°N 16.937100°EKoordináták: é. sz. 46° 33′ 16″, k. h. 16° 56′ 14″46.554569°N 16.937100°E | |||
Magyarszerdahely weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarszerdahely témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Magyarszerdahely község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén. A településen polgárőrség működik.[3]
A község Nagykanizsától 16 kilométerre északra fekszik a Zalaegerszegre vezető 74-es főút keleti oldalán. Központján és az attól keletre fekvő Újnéppuszta településrészen a 7528-as út halad végig, amelyből Újnéppusztán északi irányban, Kacorlak és Pölöskefő felé kiágazik a 7531-es út is. Határa részint dombos és sík, a település szabálytalan kiterjedésű.
Környező települések: Bocska, Börzönce, Fűzvölgy, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Magyarszentmiklós, Pölöskefő, Újudvar, Zalaszentbalázs.
A terület a régészeti feltárások szerint régóta és folyamatosan lakott hely, kedvező volt a megtelepedésre. A középső kőrézkor emlékeit a Homoki-dűlőben találták meg. A korai bronzkor idején itt állt települést is feltárták. A késő bronzkor leleteit a Homoki- és Kardoskúti-dűlőben találták meg. A késő vaskori jelenlétet a kelta sírok bizonyították (Hamuszínpuszta, Homoki-dűlő, Újnéppuszta). A római kor emlékeit az 1. század közepéről találták meg. A feltárt temetőt folyamatosan használták. Találtak hamvasztásos és csontvázas temetkezést is.
Az 1970-es évek ásatásai alapján a népvándorlás századaiban többek között avarok telepedtek meg a község területén. A honfoglalás idején e táj kisebb folyók szabdalta mocsaras vidék volt. A községen országút haladt át, ezért választották a helyet a pálos barátok lakóhelyül. Kolostoruk a mai Herke-dűlőben állhatott. A szerzetesek jelenléte és az út miatt a település központi szerepet töltött be, piacos hellyé vált. A település történetére vonatkozó levéltári adatok a 14. század elejétől állnak rendelkezésünkre. 1323-ban Zerdahel néven említik, 1699-ben Puszta Szerdahely, 1720-ban Szerdahel Szigete, 1854-ben Magyar Szerdahely, 1863-ban Magyar-Szerdahely, 1877-ben Magyarszerdahely. A név a szerdánként tartott vásárra és piacra utal, a Magyar- előtag különbözteti meg a szintén Zala vármegyei Tótszerdahelytől.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 528 | 507 | 509 | 457 | 457 | 435 | 420 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 97,1%, cigány 2,5%. A lakosok 73,2%-a római katolikusnak, 2,72% reformátusnak, 0,58% evangélikusnak, 7% felekezeten kívülinek vallotta magát (16,1% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 96,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,2% volt római katolikus, 2,2% református, 0,9% evangélikus, 2% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 16% felekezeten kívüli (26,9% nem válaszolt).[13]