Magyartelek | |||
Fő utca a haranglábbal | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Sellyei | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Bite László (független)[1] | ||
Jegyző | Tóth László | ||
Irányítószám | 7954 | ||
Körzethívószám | 73 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 189 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 30,41 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 6,84 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 56′ 34″, k. h. 17° 59′ 04″45.942869°N 17.984419°EKoordináták: é. sz. 45° 56′ 34″, k. h. 17° 59′ 04″45.942869°N 17.984419°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyartelek témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Magyartelek község Baranya vármegyében, a Sellyei járás északi részén.
Pécstől délnyugatra, Szentlőrinctől délre, Sellyétől északkeletre fekszik, az Ormánság északi részén.
A szomszédos települések: északkelet felől Gerde, kelet felől Kisasszonyfa, dél felől Gilvánfa, nyugat felől Magyarmecske, északnyugat felől pedig Királyegyháza.
Legfontosabb vízfolyása a Pécsi-víz, amely a településtől keletre folyik, az itteni szakasza nagyobb részén egyúttal természetes határt képezve Magyartelek és Kisasszonyfa között. A Pécsi-vízbe ezen a szakaszon torkollik bele a Magyarteleki-árok, valamint (a községhatár közvetlen közelében, bár közigazgatásilag kisasszonyfai területen) a Vályogvető-árok is.[3]
Csak közúton közelíthető meg, Kisasszonyfa vagy Magyarmecske érintésével, az 5803-as úton. Az ország távolabbi részei felől a 6-os főútról letérve érhető el a legegyszerűbben, a Szentlőrincről Sellye felé vezető 5805-ös úton.
Magyartelek környéke az ősidők óta lakott hely lehetett, erre utal, hogy a település közigazgatási területén vaskori, a Magyarmecske és Gilvánfa közti területen rézkori, Besencén és Kisasszonyfán pedig a római korból származó leleteket tártak fel.[4] Egy másik adat szerint, szórványleletként római kori vaskasza és sarló is előkerült a mai Magyartelek területéről.[5]
Az alig 300 fő lakosú kicsi ormánsági település lakói az ismert történelem során mindvégig magyarok voltak. A falu a középkortól egészen az 1900-as évek közepéig uradalmi birtokközpont volt.
Magyartelek mai lakosai nagyrészt Szatmár és Zala megyéből betelepedett, illetve az ősi családok leszármazottai.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 216 | 212 | 210 | 206 | 202 | 184 | 188 | 189 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,9%-a magyarnak, 0,5% bolgárnak, 10,6% cigánynak, 0,5% lengyelnek, 0,5% németnek mondta magát (17,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59%, református 17,1%, görögkatolikus 3,2%, felekezeten kívüli 1,8% (18,9% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 57,1%-a vallotta magát magyarnak, 8,7% cigánynak, 0,5% lengyelnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (42,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 14,1% volt római katolikus, 3,3% református, 4,9% egyéb katolikus, 3,3% felekezeten kívüli (74,5% nem válaszolt).[15]