Majs | |||
katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Mohácsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Vicsik Szabolcs (független)[1] | ||
Irányítószám | 7783 | ||
Körzethívószám | 69 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 844 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 29,07 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 32,06 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 54′ 34″, k. h. 18° 35′ 56″45.909461°N 18.598919°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 34″, k. h. 18° 35′ 56″45.909461°N 18.598919°E | |||
Majs weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Majs témájú médiaállományokat. | |||
Majs (németül: Maisch; szerbül: Мајиш / Majiš) község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.
A vármegye délkeleti részén, közvetlenül az országhatár mellett helyezkedik el, Mohácstól mintegy 13 kilométerre délnyugatra.
A szomszéd települések: észak felől Nagynyárád, északkelet felől Sátorhely, kelet felől Udvar, dél felől Bezedek, délnyugat felől Lippó, nyugat felől pedig Töttös. Délkeleten a község határszéle egybeesik az országhatárral, ott valószínűleg a horvátországi Dályokkal (Duboševica) vagy Főherceglakkal (Kneževo) határos.
Mohács és Villány felől is az 5702-es úton közelíthető meg; Nagynyáráddal az 5703-as út köti össze. Határszélét délnyugaton érinti még az 5704-es út is.
Majs (Majsa, Egyházas-, Kis-, Nagy-) nevét az oklevelek a pécsi püspök levéltára szerint 1235-ben említették először Moysa írásmóddal.
A település a 13. század végén a Héder nemzetség birtoka volt. 1285 előtt Henrik fia Miklós nádor [Buzád nemzetségbeli] Ponit fia Jakabnak adta. 1310 és 1312 között Henrik bán fiai, János és Péter átadták rokonuknak, Bán fia Miklósnak tartozékaival együtt, azonban Károly Róbert király ezt Becsei Töttös-nek adta, aki ezt 1338-ban Nagymajsa néven birtokolta. Ettől délre feküdt Kismajsa, a nemesek faluja. 1327-ben e nemesek közül került ki Majsai Jakab, aki a baranyai ispán megbízottja volt.
1335-ben papja 5 garas pápai tizedet fizetett.
A település szerb neve Мајиш, a német Maisch. Horvátul két alak ismert: a belvárdgyulai illetve lánycsóki horvátok által használt Majša, illetve a töttösi horvátok által használt Majiš.[3]
A településen 2005. november 6-án időközi polgármester-választást tartottak,[8] az előző polgármester lemondása miatt.[14]
2016. február 21-én ismét időközi polgármester-választásra (és képviselő-testületi választásra) került sor Majson,[12] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[15] A választáson az addigi polgármester és két kihívója indult el – mindannyian független jelöltként –, de egyikük a választás napja előtt visszalépett, másikuk pedig 7 szavazattal alulmaradt a posztját így megőrző településvezetővel szemben.[12]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 963 | 955 | 952 | 873 | 880 | 845 | 865 | 844 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,4%-a magyarnak, 2% cigánynak, 2,7% horvátnak, 14,1% németnek, 1,5% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,9%, református 4,1%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 9,4% (29,9% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 88%-a vallotta magát magyarnak, 6,9% németnek, 0,7% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,2% szerbnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,9% volt római katolikus, 4,5% református, 0,5% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,8% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 12,5% felekezeten kívüli (36,3% nem válaszolt).[17]