Mam nyelv

Mam Qyol mam
Beszélik	Guatemala nyugati része,  Mexikó (Chiapas állam)
Terület	Közép-Amerika
Beszélők száma	Guatemalában 760 000,[1] Mexikóban 10 000[2] fő
Nyelvcsalád	Amerikai indián nyelvek    Maja nyelvcsalád     maja ág      keleti csoport       mam alcsoport        mam nyelv
Írásrendszer	latin ábécé
Rang	nincs az első 100 között
Nyelvkódok
ISO 639-3	mam

A mam nyelv egy főként Guatemala nyugati részén és Mexikó Chiapas államában közel 800 000 ember által beszélt, a maja nyelvcsaládba tartozó agglutináló nyelv. Maga a mam vagy man szó több maja nyelven is nagyapát, apát vagy őst jelent, de Guatemalában és Belizében így hívják a hegyi isteneket is, akik hitük szerint a veteményt öntözik.^[3][4]

Története

Néhány nyelvészeti tanulmány szerint a mam nyelv eredetileg a mai Guatemala Huehuetenango megyéjéből terjedt el, amely területet időszámításunk előtt 2600 körül proto-maja törzsek lakták. Mivel a mam a jukaték-maja és a vaszték nyelvvel együtt a legnagyobb különbözőséget mutatja a többi maja nyelvtől, ezért feltételezhető, hogy ez a három nyelv a proto-maja nyelvből kialakult nyelvek között a legősibbek között található. A mam nyelvből származik két jóval kevésbé elterjedt nyelv: az isil és az agvakaték.^[3]

A 21. század elejéig nem készült átfogó gyűjtemény a mam nyelv szavairól, és nem történtek eredményes kísérletek egy egységes nyelv létrehozására, a nyelvjárások közti különbségek kiküszöbölésére. Bár a Proyecto Lingüístico Francisco Marroquín, az Instituto Lingüístico de Verano és a La Academia de Lenguas Mayas de Guatemala is tett lépéseket hasonló célokért, csak részeredményeket értek el. 2003-ban a maja nyelveket kutató OKMA nevű intézet (Oxlajuuj Keej Maya’ Ajtz’iib’) kezdeményezésére újabb szótárkészítési munka kezdődött, amelynek eredményeként 4 év alatt elkészült az eddigi legteljesebb mam szótár, 6000 szó 15 000-nél is több jelentésével.^[5]

A bibliai Újszövetség mam nyelvre történő lefordítása már 1924-ben elkezdődött, de csak 2010-ben mutatták be San Juan Ostuncalcóban ünnepélyes keretek között az első elkészült köteteket. Így a mam lett Guatemala kilencedik indián nyelve, amire ezt a könyvet lefordították.^[6]

Elterjedése

Mexikóban

Chiapas községei, ahol a mam kisebbség jelen van

A mam nyelvet Mexikó három délnyugati államában, Campechében, Quintana Roóban és Chiapasban beszélik, de az első kettőben összesen csak néhány településen.^[7] A beszélők száma Chiapasban a legmagasabb, ezen államban két északi (Juárez és Reforma) és egy Centro régiói (Ixtapa) község mellett főként a délkeleti (guatemalai) határ mentén levő vidékeken élnek mamok: Sierra régióban Amatenango de la Frontera, Bejucal de Ocampo, Bella Vista, La Grandeza, Mazapa de Madero, Motozintla, El Porvenir és Siltepec, Soconusco régióban pedig Acacoyagua, Cacahoatán, Escuintla, Frontera Hidalgo, Huehuetán, Tapachula, Tuxtla Chico, Tuzantán és Unión Juárez községekben.^[3]

A 21. század elején 8000–10 000 körül változott a beszélők száma,^[8] és bár 2010-ben közel 3000-rel több mam nyelvet beszélő embert számláltak össze, mint 2000-ben, a nyelv Mexikóban mégis szinte a kihalás szélére sodródott, főként mivel beszélői többnyire kis településeken élnek, gyakran elszigetelve egymástól. A mam soconuscói és a határmenti változatát ráadásul az 5–14 éves gyermekek jóval alacsonyabb arányban beszélik már, mint az idősebbek. Bár ezzel ellentétben a déli és az északi változatot a fiatalok kicsit nagyobb arányban beszélik, tehát van utánpótlás, ám ezeket a nyelvjárásokat mindössze négy illetve kilenc településen beszélik.^[2]

Guatemalában

A mam nyelv beszélőinek aránya Guatemalában (2011)

  Kevesebb mint 1%

  1–5%

  5–10%

  10–20%

  Több mint 20%

A mam nyelv beszélőinek nagy többsége Guatemalában él, azon belül is az ország nyugati felén. Legnagyobb számban Huehuetenango megye (mam nyelven Chnab’jul) 20, Quetzaltenango megye (T-xoljub’ / T-xeljub’) 12 és San Marcos megye (T-xe Chman) 29 községében használják.^[9]

A beszélők aránya és száma 2011-ben az egyes megyékben a következő volt:^[1]

Megye	Teljes lakosság (ezer fő)	Beszélők aránya	Beszélők száma (ezer fő)
Alta Verapaz	1119,8	0,0%	0,0
Baja Verapaz	268,6	0,1%	0,3
Chimaltenango	606,0	0,0%	0,0
Chiquimula	368,0	0,0%	0,0
El Progreso	157,5	0,1%	0,2
Escuintla	702,5	0,2%	1,4
Guatemala	3134,3	0,7%	21,9
Huehuetenango	1150,5	18,3%	210,5
Izabal	410,8	0,2%	0,8
Jalapa	314,1	0,0%	0,0
Jutiapa	434,2	0,0%	0,0
Petén	628,4	2,2%	13,8
Quetzaltenango	792,4	23,2%	183,8
Quiché	955,7	1,3%	12,4
Retalhuleu	303,0	9,4%	28,5
Sacatepéquez	316,7	0,2%	0,6
San Marcos	1022,0	27,5%	281,0
Santa Rosa	344,9	0,0%	0,0
Sololá	430,6	0,0%	0,0
Suchitepéquez	482,6	1,3%	6,3
Totonicapán	472,6	0,1%	0,5
Zacapa	221,4	0,1%	0,2
Összesen	14636,5	5,2%	762,3

Ábécé

A mam nyelv La Academia de las Lenguas Mayas de Guatemala (ALMG) által egységesített, majd a La Comunidad Lingüística Mam (COLIMAM) által módosított ábécéje az alábbi 32 betűt tartalmazza (betűnek számítva az önálló ’ jelet is):

a, b’, ch, ch’, e, i, j, k, k’, ky, ky’, l, m, n, o, p, q, q’, r, s, t, t’, tx, tx’, tz, tz’, u, w, x, ẍ, y és ’

Közülük 19 egyszerű mássalhangzó (ch, j, k, ky, l, m, n, p, q, r, s, t, tx, tz, w, x, ẍ, y, ’), 8 glottalizált mássalhangzó (b’, t’, ky’, k’, q’, tz’, ch’, tx’) és 5 magánhangzó (a, e, i, o és u).^[5]

Kiejtés

Mássalhangzók

Az egyszerű mássalhangzók kiejtése a következő táblázatban látható, a ’ aposztrófjeles glottalizált mássalhangzók ejtése után a hangszalagrés (glottisz) összezárásával torokból lökött pukkantás következik. Némelyik nyelvjárásban előfordul, hogy a j hangot [h]-nak ejtik, vagy hogy az n hangot [ŋ]-nek (mint az angol ng), vagy hogy a q’ hangot [ʛ]-nek (mint egy nyelés közben mondott, hátrébb képzett g).^[5][10]

Betű	Kiejtés (IPA)	Közelítő magyar kiejtés
b’	ɓ̥	a b-hez hasonlít, de kevéssé zöngés, mintha „lenyelnék” a hangot
ch	tʃ	cs
j	x	erős h (mint a német Buch vagy az orosz хорошо)
k	k	k
ky	kʲ	kj
l	l	l
m	m	m
n	n	n
p	p	p
q	q	k (hátrébb képzett)
r	ɾ	„legyintett” r
s	s	sz
t	t	t
tx	tʂ	cs (hátrahajlított vagy hátratolt nyelvvel)
tz	ts	c
w	w	nincs hasonló magyar hang (mint az angol w)
x	ʂ	s (hátrahajlított vagy hátratolt nyelvvel)
ẍ	ʃ	s
y	j	j

A képzés helye és módja szerint a mássalhangzók az alábbi módon csoportosíthatók:

		Bilabiális	Alveoláris	Alveopalatális	Retroflex	Palatális	Veláris	Uvuláris	Glottális
Zárhang	Egyszerű	p	t			ky	k	q	’
	Glottalizált	b’	t’			ky’	k’	q’
Zár-rés hang	Egyszerű		tz	ch	tx
	Glottalizált		tz’	ch’	tx’
Réshang	Egyszerű		s	ẍ	x			j
Orrhang	Egyszerű	m	n
Folyékony hang	Oldalréshang		l
	Pergőhang		r
Félhangzó	Egyszerű	w				y

Magánhangzók

Az ábécében szereplő 5 magánhangzónak van rövid és hosszú változata, azonban ezt írásban nem különböztetik meg. Kiejtésük a magyarhoz hasonló, csak az a hang elülső ajakréses, vagyis a rövid á-nak felel meg, az e pedig a közepesen zárt e-nek. A magánhangzók a képzés módja szerint a következőképpen csoportosíthatók:^[5]

	Elülső nyelvállású	Középső nyelvállású	Hátsó nyelvállású
	Ajakkerekítés nélküli		Ajakkerekítéses
Zárt	i		u
Közepes	e		o
Nyílt		a

Nyelvtan

A mam nyelv alapvető szósorrendje ige–alany–tárgy, például az „A fiú ananászt eszik.” mondat fordítása Nlo’n k’wal witzti’. („Eszik fiú ananász”)

Gyakori, hogy a szavak a nyelvtani számtól és személytől, valamint attól függően, hogy az adott szó magán- vagy mássalhangzóval kezdődik illetve végződik, egy-egy előtagot és utótagot kapnak. Az előtagok két csoportja az A és a B csoport. A táblázatban ezek láthatók, ahol „/” jellel elválasztva több szerepel, ott a jel előtti(ek) a mássalhangzóhoz társuló(k), az azt követő(ek) a magánhangzóhoz társuló elő- vagy utótag(ok). Kerek zárójelben egyes nyelvjárások változatai szerepelnek (ezek részletezése a táblázat alatt olvasható), szögletes zárójelben pedig olyan előtagok, amelyek az igeidőtől is függenek (részletek az igékről szóló fejezetben).

	A csoport előtag	B csoport előtag	Végződés
Én	n- / w-	chin	-e / -ye (-a / -ya)
Te	t-	– [k, tz / k’, tz’]	-a / -ya
Ő	t-	– [k, tz / k’, tz’]	–
Mi (a hallgató nem)	q-	qo	-e / -ye (-a / -ya)
Mi (a hallgató is)	q-	qo	–
Ti	ky- (k-, ch-)	che’ (chi)	-e / -ye (-a / -ya)
Ők	ky- (k-, ch-)	che’ (chi)	–

Vannak olyan helyek (Huehuetenango megye, San Marcos megye nagy része), ahol az e és ye végződés helyett is a-t és ya-t alkalmaznak, sőt, van olyan nyelvtankönyv is, ami csak ezt a változatot tartalmazza.^[11]

Az A csoport ky előtagja helyett Quetzaltenango megye nagy részén csak k-t használnak, Huehuetenango néhány vidékén (főként Todos Santos Chucumatánban és San Pedro Nectában) pedig ch-t.^[12]

A B csoport többes szám második és harmadik személye esetén bizonyos nyelvjárásokban che’ helyett chi-t használnak.

Főnevek

A nyelv a főnevek birtokosát az előbb ismertetett A csoport előtagjával és az utótaggal kiegészítve jelzi. A főnevek több csoportba sorolhatók az alapján, hogy ilyen esetben megváltozik-e a szótő, és ha igen, hogyan.

• A szabályos főneveknél nincs változás, például a ló mam nyelven chej, a lovam ncheje, a juh rit, a juhom nrite.
• Vannak olyan főnevek, ahol a szótő utolsó magánhangzója hosszúvá válik (bár ezt írásban nem jelölik), például jal (kukoricacső) → njale (kukoricacsövem), az első szóban rövid, a másodikban hosszú a-val ejtve.
• Vannak olyanok, ahol egy plusz magánhangzó vagy -el, -il, -al toldalék kerül be a szóba, például xyub’ (háló) → nxuyub’e (hálóm), chib’j (hús) → nchib’jile (húsom)
• Vannak (főként testrészek, ruhák nevei és rokonságot jelölő szavak), ahol a szótő végződése eltűnik, például q’ob’aj (kéz) → nq’ob’e (kezem), vagy mamb’aj (apa) → nmane (apám).
• Vannak rendhagyó főnevek, ahol teljesen megváltozik a szótő, például xnoq’al (takaró (alváshoz)) → ntxo’we (takaróm).
• Vannak olyanok, amelyek mindenképpen valaminek a „birtokai”, a birtokos nélkül szinte semmit sem jelentenek. Ezek is viselkedhetnek szabályosan (például lok’ (gyökér) → tlok’ (gyökere) → tlok’ tzaj (fenyő gyökere) → tlok’ ntzaje (fenyőm gyökere)) vagy rendhagyóan (például b’ech (virág) → tb’echil (virága) → tb’echil jatze (a matasano nevű fa virága) → tb’echil njatzeye (a matasanóm virága)).
• Vannak főnevek, amik nem szoktak birtokos alakban szerepelni, hiszen a természet alkotta őket és „senkiéi”, például muj (felhő), kya’j (égbolt), xlok’loj kya’j (villám) vagy xjaw (Hold). Igaz, például játékok vagy szertartások során, költeményekben ezek is előfordulhatnak birtokolva.

Többes szám

Általában nem szükséges a többes szám használata akkor sem, ha több dologról beszélnek (sem akkor, ha számnevet tesznek a főnév elő, például laq (tányér) → oxlaj laq (tizenhárom tányér)), de ha mégis ki akarják fejezni, hogy valamiből több van, akkor azt egy elétett txqan vagy qe szóval jelzik, például jun xjal (egy személy) → txqan xjal (néhány/több személy), jun wiẍ (egy macska) → txqan wiẍ (néhány/több macska).

Összetett főnevek

Vannak olyan összetett főnevek, amelyek két tagját egybe kell írni (például xmil (darab) + q’ob’aj (kéz) → xmilq’ob’aj (gyűrű) vagy q’an (sárga) + tze’ (fa) → q’antze’ (éger)): ezek ragozása semmiben sem különbözik a nem összetettektől. Vannak azonban olyanok, ahol a két tagot külön írják, ilyenkor a birtokot kifejező ragok az összetétel második tagjához járulnak, például: cheb’il b’utx (malom) → cheb’il nb’utxe (malmom). Ugyanez a helyzet azokkal az összetett főnevekkel, amelyek önmagukban is birtokos szerkezetek (az első szó alapesetben is egyes szám harmadik személyű birtokos ragjait kapta): tal ja (kulcs) → tal njaye (kulcsom).

Személynevek

A személynevek elé mindig oda kell tenni egy kis szócskát, ami az említett személy koráról és neméről, esetleg arról tájékoztat, hogy tisztelettel viszonyulunk-e hozzá. Ezek a szócskák a következők lehetnek:

Szó	Jelentése
tat	felnőtt, idős férfi, akit tisztelünk
nan	felnőtt, de nem nagyon öreg nő
ẍjo’q	idős férfi
txin	fiatal lány, nálunk idősebb családtag vagy barát
q’a	fiatal férfi, fiú
ne’	kicsi gyermek, csecsemő
swe’j, qman	idős férfi
qtxu	idős nő

Névmások

A mam nyelvben mutató és személyes névmásokat használnak.

Mutató névmás	Jelentése
ajlu / ... lu’	ez / ez a ...
ajchix, ajkin	az

Személyes névmás	Jelentése
aqine	én
aya	te
a	ő
aqo	mi (de a hallgató nem)
aqoye	mi (a hallgató is)
aqeye	ti
aqe	ők

Van, ahol az aqine, az aqoye és aqeye helyett az aqina, aqoya és aqeya szavakat használják.

Számnevek

A maják számírásukban a húszas számrendszert használják, nem kivétel ez alól a mam nyelv sem. Mindössze háromféle számjegyet használnak: az 1, az 5 és a 0 jelét. Egytől tizenkilencig az 1 és az 5 jeleivel írják a számokat, így tulajdonképpen a nulla mellett még tizenkilenc „összetett számjegyük” van. Minden nagyobb egész számot a húsz hatványainak többszöröseiből állítanak elő, például 1982 = 4 × 20² + 19 × 20¹ + 2 × 20⁰, így ezt a számot egy 4-es, egy 19-es és egy 2-es számjeggyel írják fel.^[13]

A nulla neve mixti’x, a számok 1-től 20-ig:

Szám 1–10	Jele	Neve	Szám 11–20	Jele	Neve
1		jun	11		junlaj
2		kab’	12		kab’laj
3		ox	13		oxlaj
4		kyaj	14		kyajlaj
5		jwe’	15		o’laj
6		qaq	16		waqaqlaj
7		wuq	17		wuqlaj
8		wajxaq	18		wajxaqlaj
9		b’elaj	19		b’elajlaj
10		laj	20		junk’al (napok esetén (jun)winaq)

Az ennél nagyobb számok elnevezéséhez ahogy mi a tíz hatványainak adtunk nevet (száz, ezer, ...), úgy ők a 20 hatványait kellett, hogy elnevezzék:

Hányadik hatvány	Értéke	Maja jele	Neve mam nyelven
0	1		jun
1	20		k’al
2	400		q’o’
3	8000		ch’uy
4	160 000		k’laj
5	3 200 000		q’inb’il
6	64 000 000		law
7	1 280 000 000		jb’al
8	25 600 000 000		tzab’
9	512 000 000 000		k’ul
10	10 240 000 000 000		xmu’s
11	204 800 000 000 000		nitx’
12	4 096 000 000 000 000		ku

Ha valamelyik hatványból 1 van, akkor ki kell tenni elé a jun szót, így tehát maga a 20¹² szám (négybilliárd-kilencvenhatbillió) neve junku, és nem önmagában ku. Így például az előbb említett 1982 neve a következőképpen áll össze: négy + húsz második hatványa + tizenkilenc + húsz + kettő, azaz kyajq’o’ b’elajlajk’al kab’. Ezekkel a nevekkel a legnagyobb kifejezhető szám az, ha mindegyikből 19-et veszünk, azaz:

${\displaystyle \sum _{n=0}^{12}(19\cdot {20^{n}})={20^{13}}-1=81\,919\,999\,999\,999\,999}$

Ezen szám (nyolcvanegybilliárd-kilencszáztizenkilencbillió-kilencszázkilencvenkilencmilliárd-kilencszázkilencvenkilencmillió-kilencszázkilencvenkilencezer-kilencszázkilencvenkilenc) mam nyelven tehát b’elajlajku b’elajlajnit’x b’elajlajxmu’s b’elajlajk’ul b’elajlajtzab’ b’elajlajjb’al b’elajlajlaw b’elajlajq’inb’il b’elajlajk’laj b’elajlajch’uy b’elajlajq’o’ b’elajlajk’al b’elajlaj.

A sorszámneveket egy t- előtaggal és egy -in utótaggal képzik, például jwe’ (öt) → tjwe’in (ötödik), qaq (hat) → tqaqin (hatodik).^[14] Kivétel az első szó, ami rendhagyó: tnejil.

Kivonó módszer

Létezik a 20-nál nagyobb számok elnevezésére egy másik, az úgynevezett kivonó módszer is. Ennek lényege, hogy például a 23-ra nem azt mondják, hogy junk’al ox („20 + 3”, azaz „3 a 20-on felül”), hanem „3 a második húszasban”, azaz ox tuj kab’k’al, és ugyanígy a négyszázasok, nyolcezresek és a többi esetén is az eggyel nagyobb csoportot nevezik meg, hogy az adott szám abban van benne. Példa egy nagyobb számra: a 2 × 20² + 8 × 20¹ + 12 × 20⁰ = 972 kivonó alakja kab’laj b’elajk’al tuj oxq’o’, azaz tizenkettő a kilencedik húszasban a harmadik négyszázasban.^[14]

Viszonyt jelölő szavak

Ezek a szavak helyi vagy nyelvtani viszonyt jelölnek a mondatban. A főnevekhez hasonlóan felveszik az A csoport előtagjait és végződéseit, de vannak köztük olyanok, amikhez csak az egyes vagy többes szám harmadik személyű előtag járulhat.

A nyelvtani viszonyt kifejező szavak a következők:

Szó	Mit fejez ki	Példa	Példa jelentése	Megjegyzés
‑e	részes eset, hangsúly, a cselekvés elszenvedője, birtokos eset	Xi woyine jun wexj te k’wal.	Egy nadrágot ajándékoztam a gyereknek.	Csak harmadik személyű előtagot vehet fel.
‑u’n	cselekvő személye, műveltetés, cél- vagy eszközhatározó	Wu’ne xb’aj b’ant ja.	Én építettem a házat.
‑ib’	visszahatás	Ma kub’ qb’uyi’n qib’e.	Összegyűltünk. („összegyűjtöttük magunkat”)
‑uk’il, -uky’e	társ- vagy eszközhatározó, összehasonlítás	Ma saqchan tuk’il tk’wal.	A gyerekével játszott.
‑i’j	cselekvés elszenvedője	Ma tz’ok tchan kyi’j.	Őket hibáztatta.
‑ib’aj	téma	Nqo ximine tib’aj kychwinqlal k’wal.	A gyerekek életére gondolunk.
‑witz	összehasonlítás	B’anxch’intl u’j lu twitz juntl.	Jobb ez a könyv, mint az a másik.	Csak harmadik személyű előtagot vehet fel.
‑tun’ntzan	célhatározó	Qb’uyin kub’ qib’ tu’ntzan qkanin ti’j qxim.	Egyesüljünk, hogy elérjük céljainkat!	Csak harmadik személyű előtagot vehet fel.
‑tu’nj	okhatározó	Tb’anil aq’unan xinaq jlu’ tu’nj ku’xinxix.	A férfi nagyon jól dolgozik, mivel még fiatal. („Fiatalsága miatt ...”)

A helyzeti viszonyt kifejező szavak a következők:

Szó	Mit fejez ki	Példa	Példa jelentése	Megjegyzés
‑txlaj	mellett	At jun tqan chulul ttxlaj ja.	A ház mellett van egy zapote-cserje.
‑i’jxi	mögött	Atz najlqiniye ti’jxi wizt.	A hegy mögött lakom.
‑jaq’	alatt	Ma tz’okx ewin ich’ tjaq’ si’.	Az egér a (tűzi)fa alá rejtőzött.
‑xel	helyett	Ma che’ kub’ b’yo’n chmeky’ kyxel eky’.	A tyúkok helyett a pulykákat ölték meg.
‑ib'aj	fölött	Tzaj tz’aq tze’ wib’aje.	Rámdőlt a fa.
‑witz	előtt, felszínén	Kub’ we’ jun txkup nwitze.	Egy állat állt meg előttem.
‑i’jile	körül	B’a’n nok b’uyit tz’is ti’jile tqan kjo’n.	Jó összegyűjteni a szántóföld körül a szemetet.
‑ky’itz	mellett	Atz wa’l Xwo’l kyky’itz tuk’il.	Xwo’l a társai mellett áll.
‑xe	alján	Ma kux tz’e’y chib’aj t-xe uk’il.	A hús megégett a lábas alján.	Csak harmadik személyű előtagot vehet fel.
‑xol	között	Ma tz’ok jun b’uyjtib’il kyxol k’wal.	A gyerekek összegyűltek. („gyűlés volt a gyerekek között”)	Csak harmadik személyű előtagot vehet fel.
‑tzi	szélén, bejáratánál	Wa’l Nim Che’w ttzi tja.	Nim Che’w a háza bejáratánál áll.	Csak harmadik személyű előtagot vehet fel.
‑txa’n	szélén	Ma tz’el t’aqj ttxa’n aqwil.	Elszakadt a szalag vége.	Csak harmadik személyű előtagot vehet fel.
‑wi’	rajta	Ma wa’n Saqjumay twi’ meẍ.	Saqjumay az asztalnál evett.	Csak harmadik személyű előtagot vehet fel.

Melléknevek

A jelzőként használt melléknevek közvetlenül előzik meg a főnevet, ragozni nem kell őket. Ha kettőnél több jelző tartozik egy főnévhez, akkor vesszővel elválasztva kell őket felsorolni, az utolsó vessző helyett pedig egy ex (és) szót kell beszúrni. Például: Ma txi’ nlo’ne jun nuch, tx’am ex q’aynaq lanch. (Megettem egy kicsi, savanyú, rohadt narancsot.)

Ha a melléknév állítmányként szerepel, akkor is megelőzi a főnevet, de közéjük a főnév számának és személyének megfelelő előtaggal ellátott e’ szócskát kell tenni, például: Txa’x te’ trasni. (Az őszibarack zöld.), Nuch qe’ ẍiky. (A nyulak kicsik.)

A mam nyelvben csak egyetlen melléknévnek van többes száma: a nagy jelentésű nim szónak: a nimaq.^[15]

Igék

Az igék idejét egy előtaggal jelzik: a távoli múlt (mai napnál régebben történt eseményekre) előtagja az o (vagy oje), a közelmúlté (mai eseményekre) a ma, a jelené (folyamatban levő eseményekre) a n, a jövőé pedig az ok (ha nagyon valószínű, hogy meg fog történni) vagy a k, ha későbbi, nem biztos eseményről van szó.

Ha az ige nem tranzitív (a cselekvés nem egy tárgyra irányul) az időt jelölő előtag után az alany személyének megfelelő B csoport-beli előtag következik, majd az ige a megfelelő végződéssel. Egyes szám második és harmadik személyben azonban, bár a B csoport szerint nem kellene előtagot alkalmazni, némelyik idő esetén mégis kell: a jövőben k vagy k’ (attól függően, hogy mással- és magánhangzóval kezdődik a ige), a közelmúltban pedig tz vagy tz’ az előtag. (Itt is az ige kezdődésétől függ, de van két kivétel: az ul (jön) és a iky hiába kezdődik magánhangzóval, mégis tz-t kell eléjük tenni.) Például a yolil (beszél) ragozása:

	Távoli múlt	Közelmúlt	Éppen történő	Jövő
Én	o chin yoline	ma chin yoline	nchin yoline	ok chin yolile
Te	o yolina	ma tzyolina	nyolina	ok kyolila
Ő	o yolin	ma tzyolin	nyolin	ok kyolil
Mi (a hallgató nem)	o qo yoline	ma qo yoline	nqo yoline	ok qo yolile
Mi (a hallgató is)	o qo yolin	ma qo yolin	nqo yolin	ok qo yolil
Ti	o che’ yoline	ma che’ yoline	nche’ yoline	ok che’ yolile
Ők	o che’ yolin	ma che’ yolin	nche’ yolin	ok che’ yolil

Ha az ige tárgyas (tranzitív), azaz a cselekvés valamire, valakire irányul, akkor az időt jelölő kezdődés után a mondat tárgyának számának és személyének megfelelő B csoport-beli előtagot kell beilleszteni, az igét pedig az alany számának és személyének megfelelő A-csoport-beli előtaggal kell ellátni.

Gyakori, hogy a B és az A csoport előtagja közé egy hozzáadott, az irányra utaló külön szót tesznek. Tizenegy ilyen iránymutató alapszó létezik:

Szó	Irány
xi	innen oda
tzaj	onnan messzebb
ul	odaérve
pon	odaérve (messzebb)
kub’	lefelé
jaw	felfelé
el	kifelé
ok	befelé
kyaj	maradva
aj	visszatérve
ik’	elhaladva

Ezekből további összetett irányok is képezhetők, például kub’ + tzaj → ku’tz (lefelé arrafelé (messze)), ik’ + pon → ik’pon (elhaladva és odaérve).

Példa a k’a’sil (süt) ige ragozására az összetett okx iránymutató szóval:

	Távoli múlt	Közelmúlt	Éppen történő	Jövő
Én	o tz’okx nk’a’sine	ma tz’okx nk’a’sine	nokx nk’a’sine	ok k’okx nk’a’sine
Te	o tz’okx tk’a’sina	ma tz’okx tk’a’sina	nokx tk’a’sina	ok k’okx tk’a’sina
Ő	o tz’okx tk’a’sin	ma tz’okx tk’a’sin	nokx tk’a’sin	ok k’okx tk’a’sin
Mi (a hallgató nem)	o tz’okx qk’a’sine	ma tz’okx qk’a’sine	nokx qk’a’sine	ok k’okx qk’a’sine
Mi (a hallgató is)	o tz’okx qk’a’sin	ma tz’okx qk’a’sin	nokx qk’a’sin	ok k’okx qk’a’sin
Ti	o tz’okx kyk’a’sine	ma tz’okx kyk’a’sine	nokx kyk’a’sine	ok k’okx kyk’a’sine
Ők	o tz’okx kyk’a’sin	ma tz’okx kyk’a’sin	nokx kyk’a’sin	ok k’okx kyk’a’sin

Példa olyan esetre, amikor a tárgy nem egyes szám harmadik személyű: a (te) megütsz (engem) így hangzik: nchin ok tb’yo’na, az (ő) megütötte (őket, a mai napon) megfelelője: ma chi ok tb’yo’n. (Ezekben a példákban az ok az irányra utaló szócska.)

Imperfektív szemlélet

Az imperfektív igeszemléletet a toq szócska időjelölőhöz való hozzáadásával fejezhetjük ki:

Példa	Jelentése
Matoq jaw njaqo’ne	Azon volt, hogy kinyissa.
Matoq txi nlamo’ne	Azon volt, hogy meglökje.
Intoq nchin awan kjo’ne tej saq’pon jb’al.	Éppen kukoricát vetett, amikor eleredt az eső.
Intoq naq’unan tej sok ttx’emin tib’.	Éppen dolgozott, amikor megvágta magát.
Oktoq qo b’etile tu’n qqane.	Úgy volt, hogy gyalog megyünk.
Oktoq qo xele ka’yil teya.	Úgy volt, hogy meglátogatunk téged.

Szenvedő szerkezet

• A szenvedő szerkezet múlt idejét az -et, -it végződéssel jelzik, például kyiẍil (halászik) → ma kyiẍit (ki lett halászva).
• A jelen időt vagy a -njtz végződéssel képzik (például awal (vet) → Nawanjtz kjo’n. (A szántóföldet bevetik. („A szántóföld bevetődik.”), vagy egy rövidebb raggal, ami háromféle lehet. Ha az a ritka eset fordul elő, hogy a szótő magánhangzója megnyúlik, akkor ez a rag a -j, más esetben -l, vagy ha az ige l-lel kezdődik, akkor -ch. Például k’ayil (elad) → Nk’ayj wakx tu’n tajuw. (A tehenet eladja a gazdája. („A tehén eladódik a gazdája által.”)), jyol (keres) → Njoyl k’wal kyu’n tman. (A gyereket keresik a szülei. („A gyerek keresődik / keresve van a szülei által.”)), loq’il (vásárol) → Nloq’ch lob’aj. (A gyümölcsöt megvásárolják. („A gyümölcs megvásárlódik.”))

Nem igével kifejezett létezés, állapot

Ha a mondat valamilyen állapotot vagy létezést állít, akkor nem igét kell használni, hanem szintén különféle előtagokat:

	Állapot	Személy	Létezés
Én	qin	qin / in	in
Te	–	–	–
Ő	–	–	–
Mi (a hallgató nem)	qo’	qo’	o’
Mi (a hallgató is)	qo’	qo’	o’
Ti	qe	qe	e’
Ők	qe	qe	e’

Például az állok, áll, állnak („álló állapotban vagyok, van, vannak”) így fejezhető ki: wa’lqine, wa’l, wa’lqe, az én (vagyok), ő (van), ők (vannak) így: ayine (aqine), a, aqe (ezekben ráismerhetünk a korábban már leírt személyes névmásokra), a vagyok, vagy, vagytok pedig atine, ata, ate’ye.

Felszólító mód

A tárgyatlan igék felszólító módját nem fejezik ki nyelvtani eszközökkel, csak más hanghordozással, hangerővel ejtik ki a mondatot. A tárgyas igéknél azonban az m vagy az n betűt toldják az igéhez: előbbit akkor, ha az igéhez nem tartozik irányt jelölő szó, vagy tartozik, de magánhangzóval kezdődik, utóbbit akkor, ha mássalhangzóval kezdődő iránymutató szó van az ige mellett. Például: Tzyumitza ttxu eky’. (Ragadd ki a tyúkot!) vagy Jak’untza tze’. (Húzd (onnan oda) a fát!)

Határozószók

Mit fejez ki	Szó	Jelentése
Hely	txix, chix, na’j	ott
	tzalu, tzalu’	itt
	najchaq, leq’ch	távol
	nqaku, nqayin	közel
Mód	chab’a, cheb’a	lassan
	ojqel	gyorsan
	mixininj	hirtelen
	ikylu’	így
	teq’x, b’a’n	jól
	o’kx	csak
Megerősítés	ikju’, kja’tun	igen, így van
	oki, ok	igen, lehetséges
Tagadás	na’m, na’nx	még nem
	miẍti’x, nti’	semmi
	mya’, mi’n	ne
Kétség	qajlo, b’ala	talán
Idő	te qoniky’an	éjjel
	te prim, qlixje, te qlax, xle’ja	reggel
	aj, ok	amikor (jövőben)
	tej	amikor (múltban)
	ewe, ewi	tegnap
	ja’lin	ma
	najchi’j	holnap
	prim, qlax, xle’ja	korán
	majx	mindig
	‑j	... nap múlva
	‑eje	... napja
	‑ab’	... év múlva
	‑ab’i	... éve

Partikulák

Tagadó partikulák

Partikula	Jelentése	Példa	Példa jelentése
mlay / mi’n	nem (jövőben)	Mlay chin amete qu’n ok k’elix jset ch’i’n t-xol nkojine.	Nem lesz időm, mert a szántóföldemen fogok gyomot kapálni.
mixti’ / nti’	nem (múltban, jelenben)	Mixti’ wojtzqi’n weye jun aj matz’ tzalu’.	Nem ismerek itt gonosz varázslót.
mi’n	ne!	Mi’n che’ exe pe’n.	Ne menjenek ki!

Kérdő partikulák

Partikula	Jelentése	Példa	Példa jelentése
titi’ / ti’	mi, mit?	Titi’ xb’ajteya?	Mit csináltál?
ja	hol? hova?	Ja tx’anjiya si’wil?	Hova mentél fát vágni?
jatu’mel	hol? hova?	Jatu’mel xkub’ tz’aqa tze’?	Hol dőlt ki a fa?
se’n / tza’n	hogyan?
jtoj	mikor? (jövőben)	Jtoj qo’qex aq’unal?	Mikor megyünk dolgozni?
jtoje	mikor? (múltban)	Jtoje kyim twaxaka?	Mikor döglött meg a tehened?
jte’	mennyi?	Jte’ tk’wala at?	Hány gyereked van?
jnik’	mekkora?	Jnik’ tjaya?	Mekkora a házad?
alkye	ki?	Alkye sok peq’ante txin?	Ki ütötte meg a lányt?
ti qu’n / tu’n teqa	miért?	Tu’n teqa mi’n ẍe’ ul k’wal tuj jaxnaq’tzab'il?	Miért nem jöttek a gyerekek iskolába?
al u’n / al qu’n / alqu’n	mivel?	Al u’n xkub’a ttx’eminiya tq’ob’ tze’?	Mivel vágta le a fa ágait?

Megerősítő partikulák

Partikula	Jelentése
jo’	igen, így van
tzun	igen
ok	igen (jövőben)
may	igen (közelmúltban)
jaku’	lehet (pl. meg lehet csinálni)

Névelők

A mamban nincs határozott névelő, csak határozatlan, amelynek egyes számú alakja, mint magyarul is, megegyezik az egy számnévvel: jun, például: Ma tzaj tlaq’o’n Xwan jun xb’alin. (Juan vásárolt egy ruhát.) Van viszont egy többes számú határozatlan névelő is, aminek három, egymással felcserélhető alakja van: a junjun, a kab’e és a jte’, például: Ma tzaj o’yin kab’e qlo’ye. (Gyümölcsöket ajándékoztak nekünk.)

Alárendelő partikulák

Partikula	Jelentése	Példa	Példa jelentése
tej	amikor	Ma’toq kyim tej qpone.	Már meghalt, amikor odaértünk.
aj	amikor (múltban, jövőben)	Atoq kub’ b’aj kyaq’une aj tpon b’aj amb’il.	Addigra már el kell készülniük a munkával, mire lejár az idő.
qa	ha	Qa mixti’te si’, nqoxe b’u’chil tuj chi k'ul.	Ha nincs fa, gyűjtünk rőzsét.
qu’n	mivel	B’u’yan nqane qu’n nimtaq ẍin b’ete tujile ab’j.	Fáj a lábam, mivel sokat mentem köveken.
ja / jatum	ahol

Az alárendelt mondatrészben a mellékmondatban a B csoport előtagjai elé egy-egy betűt kell tenni a számtól és személytől függően, vagy ha az előtag ch-val kezdődik, akkor azt megváltoztatni. Egyes szám második és harmadik személy esetén a betű attól is függ, hogy az ige magán- vagy mássalhangzóval kezdődik.

	Betű	Főmondat példa	Mellékmondat példa	Főmondat jelentése	Mellékmondat jelentése
én	ẍ	Ma jaw seky’puj tx’yan	tej ẍin ule.	A kutya megijedt,	amikor jöttem.
te	s vagy x		tej sula.		amikor jöttél.
ő	s vagy x		tej sul.		amikor jött.
mi (a hallgató nem)	x		tej xqo ule.		amikor jöttünk.
mi (a hallgató is)	x		tej xqo ul.		amikor jöttünk.
ti	ẍ		tej ẍe ule.		amikor jöttetek.
ők	ẍ		tej ẍe ul.		amikor jöttek.

Kötőszók

Kötőszó	Jelentése	Példa	Példa jelentése
b’ix	és	At mortx’i’x chi’ b’ix at k’a.	Van édes mortx’i’x gyümölcs és van keserű.
mo, moqa	vagy	Najchaq ntzaja te ch’e’mo’l najb’en qu’ne te b’inchab’il chaq ti’xti’ nku’jo chi’l moqa pasb’il.	Messziről hozzuk a vesszőket, amiből kosár vagy kalap készül.
ikx	is
tu’ntzun, qu’mtzum	ezért, azért	Il ti’j tuj kyok k’wal tuj kawb’il, tu’ntzun kyanq’il tuj tb’anil.	Szükséges az új nemzedékek oktatása, azért, hogy békében élhessenek.
i’chaqj, maske	bár	Maske mi’n saj tq’uma’na weye, matxi pon tuj nnab’ile.	Bár nem mondta, én már kitaláltam, mi az.
noq aju’, noqtzan ajo	de	Ul jun q’anil a ab’q’ijo, noqtzan ajo naq kab’ exjaw ten.	Abban az évben jött egy orvos, de csak két hétig volt.
b’ala, qajlo	talán	Qa m ache’ ul jwe’ qonile, b’ala ok kyb’antil qaq’une ja’lin.	Ha jön az öt segítőnk, talán befejezzük ma a munkát.

Kicsinyítő partikula

A kicsinyítéshez a mam nyelvben a tal partikulát használják, amit a főnév elé tesznek, például: tx’yan (kutya) → tal tx’yan (kiskutya, kutyus), chej (ló) → tal chej (kis ló, lovacska).

Képzők

Főnévképzők

• Az igék tövéből -il végződéssel vagy aj- előtaggal kapjuk annak az embernek a nevét, aki az ige által jelölt tevékenységet végzi, például q’an(il) (gyógyít) → q’anil (gyógyító ember, orvos), tz’ib’il (ír) → ajtz’ib’il (írnok, titkár(nő)).
• Főnév képezhető a -b’il képzővel is, a képzett szó olyan helyet vagy eszközt jelent, ahol vagy amivel az adott tevékenységet végzik, például yolil (beszél) → yolb’il (telefon), ewil (elrejtőzik) → ewb’il (rejtekhely).
• Maga az ige -al, -il vagy -ol végződéssel magát a tevékenységet jelenti, például aq’unal (dolgozás).
• Ha melléknévhez kötjük az -il végződést, akkor a magyar -ság, -ség megfelelőjét kapjuk, például q’eq (fekete) → tq’eqil (valaminek a feketesége).

Melléknévképzők

• A magyar -i (valahonnan származó) formájú mellékneveket egy külön írt aj szóval lehet képezni, például I’tzal (San Ildefonso Ixtahuacán) → aj i’tzal (San Ildefonso Ixtahuacán-i).
• Befejezett melléknévi igenevet tranzitív igék esetén egy -’n, intranzitív esetben -ni vagy -naq képzővel kapunk, például laq’ol (vásárol) → laq’o’n ((meg)vásárolt (dolog)), kyimil (meghal) → kyimni (halott), q’ayil (megrohad) → q’aynaq (rohadt). (Az első esetben még egy maj szót is utána lehet tenni.)
• Állapotot, helyzetet jelző melléknév képzője a -l vagy a -ch, például wa’b’il ((lábra) állít) → wa’l (áll(ó helyzetben van)), ẍalch (meztelen).
• A tulajdonságot (pl. alakot leíró) melléknevek -in-re végződnek, például tolin (kerek), jikin (egyenes).
• Ha egy melléknévvel azt akarjuk kifejezni, hogy egy tulajdonság csak „kicsit”, „mérsékelten” igaz, akkor egy olyan képzőt kell használni, aminek első betűje a melléknév első mássalhangzójával azonos, utána pedig egy -oj végződés következik, például saq (fehér) → saqsoj (kicsit fehér, fehéres), q’an (sárga) → q’anq’oj (kicsit sárga, sárgás).
• Ha pedig nyomatékosítani akarjuk, vagyis azt kifejezni, hogy a tulajdonság „nagyon” igaz, akkor egy -xix képzőt kell alkalmaznunk, például kyuw (kemény) → kyuwxix (nagyon kemény).

Igeképzők

• Melléknévből az -ix végződéssel képezhető ige, például kyeq (piros) → Ma txi’ kyeqix. (Megpirosodott.)

Fontos szavak, kifejezések

Szó, kifejezés	Jelentése	Példa	Példa jelentése
B’a’ntz q’ij.	Jó napot!
Qa’lte.	Jó napot! (délután)
Ta’lte.	Jó éjszakát!
qina / chinej	viszlát
chjonte / chjonta	köszönöm	Chjonta ch’in nk’a’ya matzaj tq’o’na.	Köszönöm az italt, amit adtál.
b’ib’aj	név	Ti’ tb’iya? Iẍchel nb’iye.	Mi a neved? A nevem Iẍchel.
tab’q’i	születésnap	Jte’ tab’q’iya?	Hány éves vagy?
ma’	igen
mi’	nem	Mi’, miti’ tkub’ tib’aj k’ub’u’j.	Nem, a könyvespolcon nincs semmi.
ex	és (felsorolásban)	Atzun toj b’inchwab’il at k’wab’il, laq ex qe k’wil.	A konyhában poharak, tányérok és fazekak vannak.
ja’lin	ma	Mixti’x x’e’ ul kye qaq’unale ja’lin.	Ma nem jöttek a dolgozóink.
ewi	tegnap	Nwoyin tqan q’ij’ ja’lin, atzan te ewi muj te q’witz.	Ma erősen süt a Nap, de tegnap felhős idő volt.
at	van	Junk’al laj q’uqb’il at toj jaxnaq’tzb’il.	Az iskolában 30 pad van.

Szókincs

A mam nyelv „eredeti” szavai főként a régi mindennapi élettel kapcsolatosak, kiemelkedően sok szó van a nyelvben mezőgazdasági eszközökre, terményekre, eljárásokra. Azonban a mamoknak számos modern fogalomra is van saját szavuk, a számítógép például xk’utz’ib’, a mixer (konyhai robotgép) chukb’il, a hűtőszekrény chewsab’il, a fagyasztószekrény saqb’aqb’il, a labdarúgás pedig xpo’tzil.^[4]

Jövevényszavak

A mam nyelvbe főként a spanyolból kerültek át jövevényszavak. Az ilyen főnevek aszerint, hogy betűik között milyen sorrendben helyezkednek el a magánhangzók (V) és mássalhangzók (C), hétféle csoportba sorolhatók. Az alábbi táblázat mindegyikre egy-egy példát mutat.

Típus	Mam nyelvű szó	Spanyol eredetije	Jelentés
CVC	bas	vaso	pohár
CCVC	bsin	vecino	szomszéd
CVCCVC	kantel	candela	gyertya
CVCVCVCC	jorament	juramento	eskü
CVCC	tiyr	tigre	tigris
CVCV	pale	padre	atya (pap)
CVCVCVC	polisiy	policía	rendőrség

Wikipédia mam nyelven

A Wikipédia egyelőre nem érhető el mam nyelven, de a Wikimedia „keltetőjében” már létezik egy tesztrendszer néhány mam nyelvű szócikkel. Amint lesz benne elegendő értékes tartalom, létrejöhet a Wikipédia mam változata.^[16]

Hangminták

Néhány példa mam nyelvű beszédre, dalra:

• Bűncselekmények áldozatainak jogainak ismertetése (1:20 és 3:05 között felirat is van) (YouTube)
• Mam nyelvű rapszám (YouTube)
• Mam beszélő szótár (kevés szóval)

Jegyzetek

1. Guatemala általános jellemzése (spanyol nyelven) (PDF). INE. (Hozzáférés: 2014. augusztus 4.)^{[halott link]}
2. México. Lenguas indígenas nacionales en riesgo de desaparición (spanyol nyelven) (PDF). CDI. [2014. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 10.)
3. A mam népcsoport leírása (spanyol nyelven). CDI, 2009. október 22. [2015. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 3.)
4. Tu’yil Qyol Mam te Tkab'in Yol – Aprendiendo el Idioma Mam como L2 (spanyol nyelven) (PDF). ALMG. [2014. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 8.)
5. Juventino de Jesús Pérez Alonzo: Diccionario Bilingüe Estándar Mam – Pujb’il Yol Mam (ISBN 978-99922-53-40-3) (spanyol nyelven). Oxlajuuj Keej Maya’ Ajtz’iib’, 2007
6. Dedicación de la Biblia en idioma Mam de Quetzaltenango (spanyol nyelven). YouTube. (Hozzáférés: 2014. szeptember 14.)
7. Catálogo de las lenguas indígenas nacionales: Variantes lingüísticas de México con sus autodenominaciones y referencias geoestadísticas (spanyol nyelven). INALI. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
8. Agoniza la lengua Mam en Chiapas (spanyol nyelven). OEM, 2013. december 8. [2014. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 3.)
9. Guatemala, un País con Diversidad Étnica, Cultural y Lingüística (spanyol nyelven). MINEDUC. [2014. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 10.)
10. Mam kiejtési útmutató (angol nyelven). [2014. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
11. Tumel Qyol Mam – Gramática del Idioma Mam (spanyol és mam nyelven) (PDF), 2002 (második kiadás: 2010). [2014. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 5.)
12. Nuk’b’il Ttxolilyol Mam – Gramática descriptiva Mam (PDF). ALMG, 2004. [2014. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
13. Edna Mariela Feliciano Cardona: Ajlab’il tuj qyol mam – Numeración Maya Mam (spanyol nyelven) (PDF). ALMG. (Hozzáférés: 2014. szeptember 12.)
14. Ajlab’il Tuj Qyol Mam – Numeración Maya Mam Forma Sumativa y Sustracitva, második kiadás (spanyol nyelven) (PDF), 2009. [2014. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 12.)
15. Enseñanza de la Gramática Mam, Curso II, Adjetivo, Pluralización (spanyol nyelven). ALMG. (Hozzáférés: 2014. szeptember 15.)^{[halott link]}
16. A mam nyelvű Wikipédia-kezdemény a Wikimedia keltetőjében. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)