Mantidactylus brevipalmatus | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Mantidactylus brevipalmatus Ahl, 1929 | ||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Mantidactylus brevipalmatus témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Mantidactylus brevipalmatus témájú médiaállományokat és Mantidactylus brevipalmatus témájú kategóriát. |
A Mantidactylus brevipalmatus a kétéltűek (Amphibia) osztályába és a békák (Anura) rendjébe, az aranybékafélék (Mantellidae) családjába tartozó faj.
Madagaszkár endemikus faja. A sziget középső hegységeiben, 1400–2400 m-es tengerszint feletti magasságig honos.
Kis méretű Mantidactylus faj. A hímek testhossza 28–35 mm, a nőstényeké 35–45 mm. Ötödik ujja hosszabb a harmadiknál. A hímek combmirigye nagy méretű és feltűnő. Hasi oldala és torka fehéres színű. Hátának és oldalnak színe között nincs éles határvonal. Gerincén gyakran csíkmintázat fut.[1]
Változatai: az Itremóban megfigyelt egyedek testmérete kisebb, hátsó lábai rövidebbek, combmirigyei közelebb helyezkednek el a kloákához, ugyanakkor nem mutatnak lényeges genetikai különbséget.
A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. Elterjedési területe nagy, élőhelyének változását jól tolerálja, populációja nagy méretű. Számos védett területen előfordul, ennek ellenére élőhelyének elvesztése fenyegeti a mezőgazdaság, a fakitermelés, a szénégetés, az invazív eukaliptuszfajok terjedése, a legeltetés, és a lakott települések terjeszkedése következtében.
Több védett területen is előfordul, így például az Ambohitantely Rezervátumban és az Andringitra Nemzeti Parkban. Az erdőirtás valószínűleg nincs rá jelentős hatással.[2]