Markotabödöge | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
Járás | Csornai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Meleg Gáborné (független)[1] | ||
Irányítószám | 9164 | ||
Körzethívószám | 96 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 523 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 29,34 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 16,29 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 40′ 53″, k. h. 17° 18′ 43″47.681439°N 17.311839°EKoordináták: é. sz. 47° 40′ 53″, k. h. 17° 18′ 43″47.681439°N 17.311839°E | |||
Markotabödöge weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Markotabödöge témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Markotabödöge község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.
Magyarország és Győr-Moson-Sopron vármegye északnyugati részén, a Tóközben fekszik, közel a Hansághoz. A mai községet a Keszeg-ér szeli ketté,[3] a korábban önálló Markota község a vízfolyástól délkeletre, Bödöge pedig attól északnyugatra jött létre.
Csak közúton érhető el, a Kóny és Bősárkány között húzódó 8509-es úton; közigazgatási területét érinti még a 8503-as út is.
A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Győr–Sopron-vasútvonal Kóny vasútállomása kínálja, a település központjától bő 7 kilométerre délre.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 468 | 464 | 474 | 507 | 516 | 526 | 523 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,2% görögnek, 0,9% németnek, 0,2% románnak mondta magát (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,5%, református 2,4%, evangélikus 3,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 3,3% (15,1% nem nyilatkozott).[13]
Római katolikus temploma 1752-ben épült barokk stílusban (a Mindenszentek tiszteletére). Oltára és szószéke míves művészeti alkotás, a főoltár szobrai 1750 körül készültek. A letompított sarkú homlokzaton, fülkékben, nagyméretű fából faragott Mária- és Keresztelő Szent János-szobrok állnak. A torony kiugrik a fal síkjából, tetején a toronyszoba körül fonatos, jón félpillérek és félköríves ablakok.[14] Négy emléktábla is díszíti a templomot:
Bősárkány | Rábcakapi | Győrsövényház |
Maglóca | Fehértó | |
Barbacs | Kóny | Kóny |