Markovits Kálmán | |||||||||||||||||||
Markovits Kálmán 2004-ben | |||||||||||||||||||
Személyes adatok | |||||||||||||||||||
Születési dátum | 1931. augusztus 26. | ||||||||||||||||||
Születési hely | Budapest, Magyarország | ||||||||||||||||||
Halálozási dátum | 2009. december 5. (78 évesen) | ||||||||||||||||||
Halálozási hely | Budapest, Magyarország | ||||||||||||||||||
Sírhely | Farkasréti temető | ||||||||||||||||||
Házastársa | |||||||||||||||||||
Gyermekei | Markovits László | ||||||||||||||||||
Állampolgárság | magyar | ||||||||||||||||||
Profi klubok1 | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Válogatottság | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Edzőség | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Markovits Kálmán témájú médiaállományokat. |
Szerzett érmek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Spizzai és kisterpesti gróf Markovits Kálmán (Budapest, 1931. augusztus 26. – Budapest, 2009. december 5.) kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, edző. Felesége, Szőke Katalin kétszeres olimpiai bajnok úszó, Ghéczy Mária, majd Balogh Márta, világbajnok kézilabdázó. Fia, Markovits Ádám, Markovits László teniszbajnok.
Az Árpád Gimnáziumban 1949-ben[1] a (VIII.a) érettségizett. 1948 szeptember 23-án[2] a Diákszövetség által rendezett futóversenyen 800 m-en első Markovits Kálmán VIII/a osztályos tanuló 2.24.2 mp. 1947-től a Neményi Madisz és az FTC, 1950-től a Vasas, majd 1962-től a Budapesti Spartacus vízilabdázója volt. 1951-től százharmincháromszor szerepelt a magyar válogatottban. 1952-ben, Helsinkiben és 1956-ban Melbourne-ben is tagja volt az olimpiai bajnokságot nyert magyar csapatnak. Aktív sportolói pályafutását 1966-ban fejezte be.
Még aktív sportolóként 1959 és 1966 között a Budapesti Spartacus ügyvezető elnöke volt. 1963-1964-ben a Spartacus játékosedzője volt. A Testnevelési Főiskolán 1965-ben sportszervezői, 1966-ban szakedzői diplomát szerzett. 1966-tól 1968-ig a magyar vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya volt. Irányítása alatt az 1968. évi nyári olimpiai játékokon a magyar csapat bronzérmet szerzett. 1968-ban lemondott a szövetségi kapitányi posztról és 1976-ig a mexikói vízilabda-válogatott mellett volt edző. 1976-ban hazatért és a Budapesti Honvéd edzője, majd 1976-ban ismét külföldre távozott és a Barcelona vezetőedzője lett. 1989-ben nyugalomba vonult. 1991-ben két évig a Mexikói Olimpiai Bizottság tanácsadójaként tevékenykedett. 1994-ben vízilabda-mesteredzői oklevelet kapott. Ugyanebben az évben az Úszó Hírességek Csarnoka tagjává választották.
gr. Markovits Kálmán (Budapest, 1931. aug. 26.– 2009. dec. 5.) vízilabdázó, edző |
Apja: gr. Markovits László (Nagyvárad, 1904. márc. 7.– Budapest, 1942. jún. 13.) |
Apai nagyapja: gr. Markovits István (Bikács, 1876. ápr. 13.– Balatonberény, 1946. máj. 23.) |
Apai nagyapai dédapja: gr. Markovits Antal Károly (Dombegyháza, 1832. ápr. 15.– Nagyvárad, 1913. márc. 12.) |
Apai nagyapai dédanyja: Jakab Terézia (Nagyvárad, 1847. jan. 30.– Nagyvárad, 1928. márc. 26.) | |||
Apai nagyanyja: gyergyószentmiklósi Kövér Gabriella (Gyula, 1877. máj. 5.– Gyula, 1950. márc. 6.) |
Apai nagyanyai dédapja: gyergyószentmiklósi Kövér László (1839.– 1898. nov. 13.) | ||
Apai nagyanyai dédanyja: bajczai Beliczey Izabella (Gyula, 1844. okt. 24.– Gyula 1925. nov. 18.) | |||
Anyja: Sántha Magdolna (Szabadka, 1907. szept. 8.– ?) |
Anyai nagyapja: dr. Sántha Kálmán[8] (Tenke, 1871. nov. 27.– |
Anyai nagyapai dédapja: kiscsepcsényi Sántha Gyula | |
Anyai nagyapai dédanyja: bilkei Bradách Mária[9] | |||
Anyai nagyanyja: Maloschik Etelka[10] (Budapest, 1873. okt. 28.– Budapest, 1962. nov. 14.) |
Anyai nagyanyai dédapja: Maloschik Ferenc | ||
Anyai nagyanyai dédanyja: Petrányi Mária (1841 körül– |
A magyar vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya | ||
Előző kapitány: Brandi Jenő |
Markovits Kálmán |
Következő kapitány: Bartalis István |