Marta Sanz

Marta Sanz
Élete
Született1967. november 14. (56 éves)
Madrid, Spanyolország
Kitüntetései
  • Premio El Ojo Crítico (2011)
  • Premio Herralde (2015)
  • Prize of the critics of Madrid (2018)
  • Tigre Juan award (2013)
  • Calamo Awards (2013)
A Wikimédia Commons tartalmaz Marta Sanz témájú médiaállományokat.

Marta Sanz Pastor (Madrid, 1967. november 14. –) spanyol irodalomkritikus, író és költő. A regények és versek mellett novellákat, esszéket, utazási és véleménycikkeket ír. A Madridi Complutense Egyetemen doktorált, és az Antonio de Nebrija Egyetemen tanít. A Ni hablar kulturális magazin főszerkesztője.[1]

Művei

[szerkesztés]

Regények

[szerkesztés]
  • El frío (1995)
  • Lenguas muertas (1997)
  • Los mejores tiempos (2001)
  • Animales domésticos (2003)
  • Susana y los viejos (2006)
  • El canon de normalidad (2006)[2]
  • La lección de anatomía (2008)
  • Black, black, black (2010)
  • Un buen detective no se casa jamás (2012)
  • Amour Fou (2013)
  • Daniela Astor y la caja negra (2013)
  • Farándula (2015)
  • Clavícula (2017)
  • Retablo (2019)[3]
  • pequeñas mujeres rojas (2020)

Esszék

[szerkesztés]
  • No tan incendiario (2014)
  • Éramos mujeres jóvenes (2016)
  • Monstruas y centauras: nuevos lenguajes del feminismo (2018)

Költemények

[szerkesztés]
  • Perra mentirosa / Hardcore (2010)
  • Vintage (2013)
  • Cíngulo y estrella (2015)

Szerkesztések

[szerkesztés]
  • Metalingüísticos y sentimentales: antología de la poesía española (1966-2000), 50 poetas hacia el nuevo siglo (2007)
  • Libro de la mujer fatal (2009)
  • Tsunami. Miradas feministas (2019)

Gyűjteményes kötetek

[szerkesztés]
  • Catálogo del fotógrafo (2002)
  • «Mariposas amarillas» (2009)
  • «Cigüeñas» (2010)
  • Perros, gatos y lémures: Los escritores y sus animales (2011)[3]
  • Rusia imaginada (2011)[4]
  • Los oficios del libro (2011)[5]
  • Relato en negro (2012)[6]
  • Nómadas (2013)
  • Qué hacemos con la literatura (2013)[7]
  • Diez bicicletas para treinta sonámbulos (2013)[8]
  • 666 (2014)
  • Drogadictos (2017)
  • Tríos: Antología de cuentos (2017)[9]
  • Querido México (2017)[10]
  • Tranquilas. Historias para ir solas por la noche (2019)
  • Hombres (y algunas mujeres) (2019)
  • Esas que también soy yo (2019)[11]

Magyarul

[szerkesztés]
  • Black, black, black; ford. Lukács Laura; Kossuth, Bp., 2014 (Spanyol krimik)[12]

Rémtörténet és éles társadalomkritika egyben, melyben Marta Sanz lerántja a leplet a velejéig erőszakos és széteső társadalmi rendszerről.

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • 2001: Premio Ojo Crítico de Narrativa a Los mejores tiemposért
  • 2013: Premio Juan Tigre a Daniela Astor y la caja negráért
  • 2013: Premio Otra mirada a Daniela Astor y la caja negráért
  • 2013: Premio de la Crítica Premiados en poesía a Vintageért
  • 2015: Premio Herralde a Faránduláért

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Cátedra Miguel Delibes. web.archive.org, 2010. március 16. [2010. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  2. ↑ El canon de normalidad. www.goodreads.com. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  3. ↑ Perros, gatos y lémures. www.goodreads.com. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  4. ↑ Rusia imaginada. www.goodreads.com. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  5. ↑ Los oficios del libro. www.goodreads.com. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  6. ↑ Relato en negro. www.goodreads.com. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  7. ↑ Qué hacemos con la literatura. www.goodreads.com. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  8. ↑ Diez bicicletas para treinta sonámbulos. www.goodreads.com. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  9. ↑ Tríos. www.goodreads.com. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  10. ↑ Querido México. www.goodreads.com. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  11. ↑ Esas que también soy yo. www.goodreads.com. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  12. ↑ Szupernap: Black, black, black · Marta Sanz · Könyv (magyar nyelven). Moly. (Hozzáférés: 2020. március 18.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Marta Sanz című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.