Megyehíd | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Sárvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Lesznik Tamás (független)[1] | ||
Irányítószám | 9754 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 304 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 54,26 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 5,99 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 12′ 36″, k. h. 16° 50′ 27″47.209860°N 16.840750°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 36″, k. h. 16° 50′ 27″47.209860°N 16.840750°E | |||
Megyehíd weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Megyehíd témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Megyehíd község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
Szombathelytől 20 kilométerre keletre, a Gyöngyös-patak mellett fekszik.
Főutcája a 8443-as út, közúton csak azon érhető el a megyeszékhely Szombathely, illetve Ikervár felől is. Vasútvonal nem érinti.
1217-ben Megehid néven említik először.[3] Neve határpatakján, a Gyöngyösön átívelő híddal kapcsolatos. Az Árpád-korban királynéi birtok, mint azt az egykor létezett Famia falunév (Eufémia királyné nevéből) is mutatja. 1237-ben Megyehyd, 1409-ben Megehyd, 1466-ban Kysmegehed, 1469-ben Megyehyd néven szerepel az írott forrásokban. Részben a vasvári káptalané, részben köznemeseké volt. 1496-ban részeit Monyorókerék várához számították.[3]
Vályi András szerint „MEGYEHIDA. Magyar falu Vas Várm. földes Ura G. Erdődy Uraság, lakosai több félék, fekszik Péczölhöz közel, és annak filiája, szántó földgye termékeny, fája tűzre van, legelője elég, réttye elegendő, erős lovakat tartanak lakosai.”[4]
Fényes Elek szerint „Megyehida, magyar falu, Vas vmegyében, 258 kath. lak., kik szép lovakat tenyésztenek. F. u. gr. Erdődy Kajetán. Ut. p. Devecser.”[5]
Vas vármegye monográfiája szerint „Megyehida, magyar község a Gyöngyös patak mellett. A házak száma 50, a lakosoké 362. Vallásuk r. kath. Postája Peczöl, távírója Sárvár.”[6]
1910-ben 459 magyar lakosa volt, Vas vármegye Sárvári járásához tartozott.
A településen 2003. szeptember 21-én időközi polgármester-választást tartottak,[11] az előző polgármester halála miatt.[16]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 320 | 303 | 320 | 325 | 318 | 307 | 304 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95%-a magyarnak, 0,3% németnek mondta magát (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,3%, református 1,9%, evangélikus 0,6%, felekezet nélküli 2,5% (14,1% nem nyilatkozott).[17]
Római katolikus temploma a Szentháromság tiszteletére épült.
Itt született 1913. május 10-én Fülöp István tanító, könyvtáros, helytörténész, a Zalai Táj- és Népkutató Intézet megalapítója.
Megyehídért Együtt Közalapítvány[1]
Megyehídért Hagyományőrző és Szociális Egyesület
Megyehídi Polgárok Kulturális Egyesülete