Megújuló energiaforrások Kínában

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.
Három Szoros erőmű
Szélfarm a kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területban

A megújuló energiaforrások Kínában segítenek a gazdaság átalakításában és az energiabiztonság elérésében. Kína gyorsított ütemben halad a megújuló energiaforrások kiaknázásában.[1] Kína elektromos energiája 16%-ban megújuló energiaforrásokból származott 2006-ban. A világ legnagyobb számú vízerőműveivel rendelkezik.[2] Az üzembe helyezett vízerőművei teljesítménye elérte a 145 000 megawattot 2007-ben. 2010-re a 190 000 MW teljesítményt tűzte ki maga elé Kína.[3] A kínai gazdaságélénkítő csomag stratégiájának része, hogy megújuló energiaforrásokat alkalmazzanak, olyan erőműveket építsenek, melyek zöld energiát termelnek.[4] A Tsinghua Egyetem és a Harvard Egyetem kutatói megállapították, hogy a szénerőművek használatát jelentős mértékben csökkentik és szélerőművekkel kezdik azokat helyettesíteni.[5]

2007. április 6-án a Gansu Dang-folyó vízerőmű projektjét Tiszta Fejlesztési Mechanizmusként jegyezték, összhangban a Kiotói jegyzőkönyv követelményeivel az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) felé.[6]

A projekt nyolc vízerőmű építéséből és üzemeltetéséből áll, melyek kapacitása 35,4 MW. Éves szinten 224 040 000 KWh[forrás?] energiát állít elő. A projekt Dang városában kapott helyet, mely a kínai Gansu tartományban van. A Gansu Dang vízerőművének projektjébe 2004. november 1-jén kezdett bele a (Csia Jü-küen) Jiayuguan City Tongyuan Hydropower Co.[7]

2006-ban 10 000 MW teljesítményű vízerőművet állítottak üzembe Kínában. A Nemzeti és Fejlesztési és Reformbizottság jóváhagyott tizenhárom bővítési projektet 2006-ban, mely 19 511 MW energiát fog termelni. Az új vízerőmű projekteket 2006-ban hagyták jóvá, ugyanebben az évben hozzá is kezdtek a Jinsha-folyó 6000 megawattos Xiangjiaba Vízerőműjének, a Yalong-folyó 4800 megawattos Mianpi gátjának, a Lancang-folyó 1750 megawattos Jinghong gátjának-, a Beipan-folyó 1040 megawattos Guangzhao gátjának és a Wu-folyó 1000 megawattos Silin gátjának építéséhez. 2005-ben a következő projekteket hagyták jóvá és kezdték kivitelezni: a Jinsha-folyó 12600 MW-os Xiluo Vízerőműve, a Sárga-folyó 4200 megawattos Laxiwa Vízerőműve, a Yalong-folyó 3600 megawattos Mianpi gátja (első fázis).[8]

Kínát számos kritika éri, melyek szerint a megújuló energiaforrások kiépítése nem tud lépést tartani a megnövekedett ipari termeléssel és a növekvő népszerűségnek örvendő kriptovaluta bányászattal.[9] Az egész Bitcoin-hálózat energiaigénye hozzávetőleg 121 TWh, melynek közel 40%-át Kína biztosítja. 2021 márciusától bizonyos régiókban betiltják a szénből származó energiákkal való bitcoin bányászatot.[10]

Szélerőművek

[szerkesztés]

A kínai szélerőművek teljesítménye elérte a 12,2 gigawattot, és a növekvő gazdaság egyik fontos elemének tartják a szélerőművek építését.[11] A vezető szélerőmű gyártó kínai cégek a Goldwing, a Dongfang és a Sinovel. 2010-re a kínai kormány 10 gigawattra növelte a szélerőművek által előállított energia mennyiséget.

Naperőművek

[szerkesztés]
Napkollektorok a háztetőn mindenütt a modern Kínában

Kína termeli a világ napelemeinek 30%-át.[12] A fotovillamos elemeket gyártó fő kínai cégek a Suntech Power Holdings, a Trina Solar, a Yingli Solar. Kínában találjuk még a Canadian Solar és a Solarfun napelem gyártó cégeket. A vékony PV gyártók között van az ENN Solar és a Astronergy Solar. Más típusokat gyárt az LDK és a Renesola.

Kína a világ vezető napelemgyártó országa, a hat legnagyobb napelem gyár értéke körülbelül 15 milliárd amerikai dollárt ér.[13] A Suntech Power székhelye Jiangsu tartományban van, a világ harmadik legnagyobb napelem forgalmazó cég.

Jelenleg számos fejlesztést és tervet jelentett be az iparág több cége. A napelemgyártás és a technikai fejlesztések mérföldkőhöz érkeztek Kínában. A First Solar bejelentette, hogy nem csak Kínában, de Mongóliában is napelem gyártó céget épít a sivatagban. A kínai elnök 2009. szeptember 22-i New York-i beszédében hangsúlyozta az ENSZ klíma csúcstalálkozóján, hogy továbbra is biztosítják a megújuló energia használatába fektetett erőfeszítéseket. Kína ígéretet tett, hogy egy évtizeden belül energiaforrásának 15%-át zöld energiából fogja nyerni.[14][15][16]

Körülbelül 50 megawatt teljesítményt produkáló napelemeket helyeztek üzembe 2008-ban, több mint a dupláját a 2007-es 20 megawattos szintnek. Ez a teljesítmény relatív kevésnek számít továbbra is. Néhány tanulmány szerint az igény Kínában a 232 MW-os szintet elérheti 2012-ig. A kínai kormány bejelentette tervét, hogy 20 gigawattra növeli a napenergiából származó áram mennyiségét.[17] Ha a kínai cégek tudják csökkenteni a napelemek előállításának költségét, akkor nagymértékben csökken a szén és az nyersolaj importjának igénye, és környezetbarát energiatermelést valósítanak meg.[18]


Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ PACE 2007- Nemzetközi fórum a [[fenntartható fejlődés]]ről Kínában 2007-ben. [2007. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 20.)
  2. ↑ China to Be World's Top Manufacturer of Green Energy Technology
  3. ↑ China's road to energy security
  4. ↑ Caprotti F:törvény és politika a fenntartható fejlődésről. [2011. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 20.)
  5. ↑ Archivált másolat. [2009. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 20.)
  6. ↑ Tiszta Fejlesztési Mechanizmus jóváhagyott státusza (2006). [2006. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 20.)
  7. ↑ Kína nemzeti klímaváltozási programja, 2007-06-04. [2009. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 20.)
  8. ↑ Kína masszív vízerőmű építkezései a 21. században
  9. ↑ „https://diginomica.com/bitcoins-damage-planet-coal-powered-chinese-phenomenon-uses-more-electricity-whole-argentina” 
  10. ↑ „https://www.independent.co.uk/life-style/gadgets-and-tech/bitcoin-mining-china-environment-b1811656.html” 
  11. ↑ Wind power becomes Europe's fastest growing energy source
  12. ↑ Archivált másolat. [2012. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 20.)
  13. ↑ Kína élen jár a megújuló energiában
  14. ↑ India’s solar mission: How it is harnessing unlimited energy. [2009. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 20.)
  15. ↑ India’s solar mission: How it is harnessing unlimited energy Anwell Produces its First Thin Film Solar Panel
  16. ↑ First Solar to Team With Ordos City on Major Solar Power Plant in China Desert. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 20.)
  17. ↑ http://www.chinadaily.com.cn/bizchina/2009-07/03/content_8350947.htm
  18. ↑ Archivált másolat. [2014. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 20.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]