Meritré-Hatsepszut

Meritré-Hatsepszut
Hatsepszut-Meritré, Meritré
Előd
Egyiptomi királyné
Utód
Szatiah
XVIII. dinasztia
Tiaa
Meritré és fia, II. Amenhotep
Meritré és fia, II. Amenhotep
Hieroglifa
<
ramriitF4
t		 A51
>

mrỉỉ.t-rˁ ḥ3t-šps.wt
Meritré-Hatsepszut
<
ramriit
>

mrỉỉ.t-rˁ
Meritré
Apjaismeretlen
AnyjaHui
FérjeIII. Thotmesz
GyermekeiII. Amenhotep
Menheperré
Meritamon
Meritamon
Nebetjunet
Iszet
SírjaKV42, KV35
A Wikimédia Commons tartalmaz Meritré-Hatsepszut témájú médiaállományokat.

Meritré-Hatsepszut vagy Hatsepszut-Meritré, gyakran csak Meritré („Ré kedveltje, a hölgyek legnemesebbike”) ókori egyiptomi királyné a XVIII. dinasztia idején, III. Thotmesz nagy királyi hitvese, II. Amenhotep anyja.[1] Fia uralkodása alatt is ő viselte a nagy királyi hitves címet, Amenhotep egy feleségét sem emelte erre a rangra (örökösének anyja, Tiaa nevét is csak fia uralkodása alatt említik úgy, mintha főfelesége lett volna férjének).[2]

Ámon, Ré és Atum papnőjének, Huinak a lánya volt.[1] Korábban úgy tartották, Hatsepszut fáraónő kisebbik lánya, erről azonban már bebizonyosodott, hogy nem igaz,[3] bár lehetséges, hogy tagja volt a királyi családnak.[4]

Thotmesznek Meritré a második főfelesége volt az első, Szatiah halála után (vitatott, hogy Nofruré, Hatsepszut lánya is Thotmesz felesége volt-e). Hat közös gyermekük ismert, II. Amenhotep fáraó, valamint Menheperré herceg, Nebetjunet, Meritamon, Meritamon és Iszet hercegnők, akiket nagyanyjuk, Hui szobrán ábrázolnak (a szobor ma a British Museumban található, EA 1280). Iszet lehetett a legfiatalabb, mert alakját kisebbnek ábrázolják a többinél.[5] Meritré-Hatsepszut viselte az Isten felesége címet, ami a királyi család magas rangú nőtagjai között öröklődött; őutána lánya, Meritamon viselte.[1]

Ábrázolják III. Thotmesz Medinet Habu-i halotti templomában, itt a trónon ülő Thotmesz előtt áll, teljes királynéi díszben, keselyűkoronával, két tollal díszített fejékkel és légycsapóval. Itt nagy királyi hitvesként említik.[6] Számos sírban is ábrázolják, közte férje sírjában, a Királyok völgye 43-ban, ahol egy oszlopon a fáraó alakja mögött áll; Meritrét itt a korábban elhunyt Szatiah királyné, valamint egy Nebtu nevű, alacsonyabb rangú feleség és a már szintén korábban elhunyt Nofertari hercegnő, a fáraó egyik lánya követi.[7] Ré Ámon-főpap thébai sírjában (TT72) Meritrét fia, II. Amenhotep mögött ülve ábrázolják.[8] Egy Sejh Abd el-Kurna-i sírban egy jelenet feltehetőleg Meritré-Hatsepszut szobrát ábrázolja, egy szánon álló kis építményben; a többi képen mind III. Thotmesz szobra látható. Egy sztélén, melyet egy udvaronc szobra tart, Meritré-Hatsepszut III. Thotmesz előtt áll, kettős tollal díszített fejékben, egyik kezében légycsapót tart, a másikban ankhot.[7]

Meritré-Hatsepszut még életben volt unokája, IV. Thotmesz uralkodása alatt, de ebben az időben számtalan ábrázolását átalakították IV. Thotmesz anyja, Tiaa számára.[1] Az 1921-ben a Királyok völgye 42 sírban talált alapítási lerakatok alapján ez a sír készült a számára, de nem itt temették el, hanem valószínűleg fia, II. Amenhotep sírjában, a Királyok völgye 35-ben.[1] A KV42-be végül valószínűleg Szennofer thébai polgármester és felesége, Szenetnai temetkeztek.[9]

Meritré címei: Örökös hercegnő (ỉrỉỉ.t-pˁt), A király felesége (ḥmt-nỉswt), Nagy királyi hitves (ḥmt-nỉswt wr.t), A Két Föld úrnője (nb.t-t3.wỉ), Az egyetlen, nagy tiszteletben álló (wr.t-ḥzwt-wˁtỉ.t), Az isten felesége (ḥmt-nṯr), Az isten keze (ḏrt-nṯr), A király anyja (mwt-nỉswt).[10]

  • Meritré III. Thotmesz halotti templomában
    Meritré III. Thotmesz halotti templomában
  • III. Thotmesz és családja a KV34 sírban, Meritré az alsó sorban a fáraó mögött
    III. Thotmesz és családja a KV34 sírban, Meritré az alsó sorban a fáraó mögött
  • Jelenet egy Sejh Abd el-Kurna-i sírból, valószínűleg Meritré egy szobrával
    Jelenet egy Sejh Abd el-Kurna-i sírból, valószínűleg Meritré egy szobrával

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d e Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3 , p.139
  2. ↑ Ian Shaw (szerk.): Az ókori Egyiptom (Debrecen, GoldBook, 2004, ISBN 963-425-022-X), p.269
  3. ↑ Joyce Tyldesley: Amon lánya – Hatsepszut, a fáraó. Debrecen: Gold Book. ISBN 963-9437-15-8  , p.100
  4. ↑ Tyldesley, op.cit., p.101
  5. ↑ Dodson–Hilton, op.cit., p.133
  6. ↑ Karl Richard Lepsius: Denkmäler aus Aegypten und Aethiopien. Bd. 5, Leipzig 1913, Blatt 38 (reprint: Verlagsgruppe Zeller, Osnabrück 1970).
  7. ↑ a b Anneke Bart: Merytre-Hatshepsut. [2008. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 18.)
  8. ↑ Lepsius Denkmahler Abt III, Band 5, Bl. 62
  9. ↑ KV42 from the Theban Mapping Project. [2016. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 18.)
  10. ↑ Grajetzki, Wolfram. Ancient Egyptian Queens: A Hieroglyphic Dictionary. London: Golden House Publications (2005). ISBN 0-9547218-9-6 , p.54