Metilon

Metilon
IUPAC-név
1-(1,3-benzodioxol-5-il)-2-(metilamino)propán-1-on
Kémiai azonosítók
CAS-szám 186028-79-5, 191916-41-3 (+)
PubChem 27281606
SMILES
CC(NC)C(=O)C1=CC=C(OCO2)C2=C1
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C11H13NO3
Moláris tömeg 207,23 g/mol
Sűrűség 1,19
Oldhatóság (vízben) 357
Farmakokinetikai adatok
Biohasznosíthatóság orális: 65% intravénás: 80%
Metabolizmus máj
Biológiai
felezési idő
36-73 perc
Kiválasztás vese
Terápiás előírások
Jogi státusz Tiltott: Ausztrália, Németország, Egyesült Királyság, Izrael, Norvégia, Észtország és Svédország (HU)
Class B (UK)
Függőségi potenciál Fizikai és pszichés
Alkalmazás orális, intravénás, nazális, túlnyomásos inhaláció

A metilon (más néven 3,4-metiléndioxi-N-metilkatinon, MDMC, βk-MDMA vagy szlengben M1) egy szintetikus kábítószer-stimuláns, és entaktogén(en) vegyület, ami az amfetaminok és katinonok osztályába sorolható. A szubsztituált amfetamin, a szubsztituált katinon és a szubsztituált metiléndioxifenetil-csoportok tagja.

A metilcsoport az MDMA és a metatinon 3,4-metiléndioxi-analógjának helyettesített katinon-analógja. A metilon egyetlen szerkezeti különbsége az MDMA-val szemben a két hidrogénatom 1 oxigénatommal való helyettesítése a fenetil-amin mag β-helyzetében, ketoncsoportot képezve.

A metilont először 1996-ban szintetizálták Peyton Jacob III és Alexander Shulgin kémikusok azzal a céllal, hogy egy új antidepresszánst hozzanak létre.

A metilont később illegális drogként hozták forgalomba, kihasználva, hogy sok országban sokáig hiányos volt a törvényi szabályozása.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Methylone című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.