Mezőberény

Mezőberény
Városháza, előtérben az I. és II. világháborús hősi emlékmű.
Városháza, előtérben az I. és II. világháborús hősi emlékmű.
Mezőberény címere
Mezőberény címere		 Mezőberény zászlaja
Mezőberény zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásBékési
Jogállásváros
PolgármesterSiklósi István (független)[1]
Irányítószám5650
Körzethívószám66
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség9414 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség85,62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület118,53 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 49′ 32″, k. h. 21° 01′ 44″46.825556°N 21.028889°EKoordináták: é. sz. 46° 49′ 32″, k. h. 21° 01′ 44″46.825556°N 21.028889°E
Mezőberény (Békés vármegye)
Mezőberény
Mezőberény
Pozíció Békés vármegye térképén
Mezőberény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőberény témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mezőberény (németül: Berin, szlovákul: Poľný Berinčok) város Békés vármegyében, a Békési járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Békés vármegyében, Békéscsabától északra helyezkedik el.

A közvetlenül határos települések: észak felől Köröstarcsa, északkelet felől Körösladány és Bélmegyer, délkelet felől Békés, dél felől Murony és Kamut, nyugat felől Hunya, északnyugat felől pedig Gyomaendrőd és Csárdaszállás. A felsoroltak közül közúton sem Körösladánnyal, sem Gyomaendrőddel nem tűnik szomszédosnak a közbeékelődő kisebb falvak miatt, e két település határszéleivel csak külterületei révén érintkezik.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton elérhető Törökszentmiklós-Mezőtúr felől a 46-os, Debrecen és Békéscsaba felől a 47-es, Békés felől pedig a 470-es főúton.

A környező települések közül Bélmegyerrel a 4237-es, Hunyával és Szarvassal a 4641-es út köti össze.

Vasúton a MÁV 120-as számú Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonalán érhető el. Mezőberény vasútállomás Csárdaszállás vasútállomás és Murony vasútállomás között található, közúti elérését a 4641-esből kiágazó 46 355-ös számú mellékút biztosítja.

Története

[szerkesztés]

Mezőberény (Berény) nevét 1347-ben említették először az oklevelek Beren alakban írva. 1347-ben Acsai Berend birtoka volt, fiai; Márton, Berend és Gergely osztották az örökségül kapott birtokot három részre egymás közt. Berény ekkor két faluból állt és már kőtemploma (ecclesia lapidea) is volt. Mezőberény területén a Körösök völgyének vízjárta helyein már több ezer évvel ezelőtt megtelepült az ember, az ármentes terepeken és földhátakon.Az új kőkortól a honfoglalásig számos erre utaló leletet találtak a régészek. A magyarság letelepedésével új korszak kezdődött a település történetében, hiszen ebben az időszakban alakult ki a későbbi Berény nevű Árpád-kori falu.

Berény történetét a helytörténészek három korszakra osztják. A Berény név eredetét többféleképpen is magyarázzák. Az látszik legvalószínűbbnek, hogy a Berény szó törzsi név, talán besenyő vagy kabar eredetű. Az ország jelenlegi területén mindenesetre 13 (a történelmi Magyarország területén további négy) Berény nevű település található, ami a fenti magyarázatot igazolja. A falu a tatárjárás alatt feltehetően elpusztult. Berend fia Márton, aki békési várispán volt, telepítette újra az elnéptelenedett települést. Oklevélben 1347-ben említik először a békési uradalom birtokaként. Berény az oklevél keletkezésének időszakában a középkori Békés vármegye aprófalvas rendszerének szerves része. Jelentős hely lehetett, két faluból állt, temploma kőből épült.

A 14. század végén Berény a gyulai uradalomhoz tartozott, és királyi adományként többször is gazdát cserélt. Jelentősebb birtokosai között megemlíthetők a Losonczy, a Maróti családok, Corvin János és Brandenburgi György őrgróf. A megyei nemesek 1514–1517 között itt tartották a vármegyegyűléseket. A korabeli Berény lakói uradalmi jobbágyok. A földművelés és az állattartás volt a megélhetésük fő forrása, emellett az uradalom részére teljesítették a kötelező jobbágyterheket is.

Leírás a településről a 18. század végén: "BERÉNY: Mező Berény. Elegyes falu Békés Vármegyében, földes Ura Báró Haruchker Uraság, az előtt népes, és nevezetes falu vala; de a’ háborúknak idején elpusztúlt, viszont 1721. magyar, német, és tót lakosai felépítették, fekszik Békéstöl nem meszsze, mellynek filiája. Határbéli szántó földgyei jól termők, réttyei is jók, kerti szőleji sokak; de legelője sovány, és a’ víz járja, nádgya, malma nints, sem közel való piatzozása, mind az által első Osztálybéli." (Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Cservenák Pál (nem ismert)[3]
  • 1994–1998: Cservenák Pál Miklós (független)[4]
  • 1998–2002: Cservenák Pál Miklós (független)[5]
  • 2002–2006: Cservenák Pál Miklós (független)[6]
  • 2006–2010: Cservenák Pál Miklós (független)[7]
  • 2010–2014: Siklósi István (független)[8]
  • 2014–2019: Siklósi István (független)[9]
  • 2019–2024: Siklósi István (független)[10]
  • 2024– : Siklósi István (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
10 586
10 532
9809
9672
9333
9537
9414
2013201420192021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 91%-a magyar, 4%-a cigány, 3%-a szlovák és 2%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,6%-a magyarnak, 5,4% cigánynak, 3,5% németnek, 0,3% románnak, 3,3% szlováknak mondta magát (16% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8,5%, református 16,4%, evangélikus 12,5%, felekezeten kívüli 36,9% (24% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 89,7%-a vallotta magát magyarnak, 4,5% cigánynak, 2% németnek, 1,7% szlováknak, 0,1-0,1% románnak, bolgárnak és ukránnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 11,8% volt református, 9,8% evangélikus, 4,8% római katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 0,1% görög katolikus, 35,3% felekezeten kívüli (35,7% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Bodoki Károly Vízügyi Múzeum – a Hosszú foki csatorna és a Kettős-Kőrös találkozásánál levő szivattyútelepen
  • Orlai Petrich Soma Múzeum – néprajzi gyűjtemény, udvarán Holokauszt-emlékmű
  • Zsidó temető és ravatalozóépület, Gyomai út
  • Kálmán Fürdő
  • Wenckheim–Fejérváry-kastély

Itt született

[szerkesztés]

Testvérvárosai

[szerkesztés]
Mezőberény légi felvételen

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Mezőberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 30.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Mezőberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Mezőberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  5. ↑ Mezőberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  6. ↑ Mezőberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  7. ↑ Mezőberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  8. ↑ Mezőberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  9. ↑ Mezőberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  10. ↑ Mezőberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 30.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Mezőberény Helységnévtár
  13. ↑ Mezőberény Helységnévtár
  14. ↑ Az MTA Archiválva 2008. szeptember 17-i dátummal a Wayback Machine-ben és az Onkológia Intézet[halott link] honlapja
  15. ↑ Testvérvárosi megállapodás született Csantavér és Mezőberény között. Hét nap – Vajdasági magyar hetilap, 2007. június 13. (Hozzáférés: 2012. február 8.)[halott link]
  16. ↑ Testvérvárosok. Mezőberény város honlapja. (Hozzáférés: 2012. február 8.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]