Miháld

Miháld
A római katolikus templom a világháborús emlékművel
A római katolikus templom a világháborús emlékművel
Miháld címere
Miháld címere		 Miháld zászlaja
Miháld zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásNagykanizsai
Jogállásközség
PolgármesterTollárné Tóth Tímea (független)[1]
Irányítószám8825
Körzethívószám93
Népesség
Teljes népesség666 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség34,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,64 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 27′ 10″, k. h. 17° 07′ 31″46.452680°N 17.125160°EKoordináták: é. sz. 46° 27′ 10″, k. h. 17° 07′ 31″46.452680°N 17.125160°E
Miháld (Zala vármegye)
Miháld
Miháld
Pozíció Zala vármegye térképén
Miháld weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Miháld témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Miháld község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.

Fekvése

[szerkesztés]

Miháld község a Dola-patak völgyében helyezkedik el, a Galambok-Nagykanizsa közti 6832-es út mentén, amelybe a központjában torkollik bele a Nemesdédtől idáig vezető 6817-es út.

Története

[szerkesztés]

A terület régóta lakott hely, illírek, kelták, avarok éltek itt. A község első írásos említése 1121-ből való, az almádi monostor alapító oklevelében 1332 és 1337 között: Mihad. A név a Mihály személynévből keletkezett. A község nevét Szent Mihály arkangyalról, a falu védőszentjéről kapta. Trianon előtt Somogy vármegyéhez tartozott, utána az Inkey báró birtokához. A falunak voltak szlovén lakói a 18. és 19. században, akik a Mura folyó vidékéről telepedtek le, mert evangélikus vallásuk miatt katolikus uraik elüldözték őket. Később több család visszatérhetett a régi hazájába, mások itt maradtak. Ma azonban már nem élnek szlovénok ezen a vidéken.[forrás?]

A települést 1950. március 16-i hatállyal csatolták az 1950-es közigazgatási átrendezés során Zala megyéhez.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Takács János (független)[3]
  • 1994–1998: Meiszter László (Gazdakör Miháld)[4]
  • 1998–2002: Takács János (független)[5]
  • 2002–2006: Mándó Tibor (független)[6]
  • 2006–2010: Mándó Tibor (független)[7]
  • 2010–2011: Mándó Tibor (független)[8]
  • 2011–2014: Gerő Sándor (független)[9][10]
  • 2014–2019: Gerő Sándor (független)[11]
  • 2019–2024: Gerő Sándor (független)[12]
  • 2024–202X : Tollárné Tóth Tímea (független)[1]

A településen 2011. március 27-én azért kellett időközi polgármester-választást tartani,[9] mert az előző év őszén már harmadjára megválasztott, előző polgármester lemondott posztjáról.[13] Döntését azzal indokolta, hogy nem tudott együttműködni az új képviselő-testület tagjaival, de szerepet játszottak benne a személyét ért támadások is. Az időközi választás két független jelöltjének egyikét szintén érte fizikai inzultus a választási kampány során, aminek ügyében büntetőeljárás is indult.[10]

2025. március 9-én ugyancsak időközi polgármester-választást kell tartani a faluban, az előző év nyarán megválasztott, és október elsejével hivatalba lépett polgármester mindössze néhány héttel később bejelentett lemondása miatt.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
786
779
770
689
706
665
666
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 98%, német 1,56%. A lakosok 82,9%-a római katolikusnak, 2,2% reformátusnak, 1,6% evangélikusnak, 3,1% felekezeten kívülinek vallotta magát (9,9% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 89,1%-a vallotta magát magyarnak, 7,1% németnek, 1,8% cigánynak, 0,1% ukránnak, 0,1% horvátnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 56,1% volt római katolikus, 2,3% evangélikus, 1,7% református, 0,3% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 5,8% felekezeten kívüli (32,6% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]

A község idegenforgalmi nevezetessége az Inkey Gáspár által 1760-ban építtetett barokk jellegű templom, melyet 1835-ben emeletes kereszthajóval bővítettek. Az építtető címere a templom bejárati ajtaja fölött ma is látható. A műemlék jellegű épület területe 700 m². Homlokzati toronnyal, két oldalán fülkében Szent Flórián és Szent Vendel későbbi szobra. Szentélye félköríves, főoltára későbbi, felette nagy barokk feszület. Freskói 20. századiak.

A község lakosságának adományaiból a templom előtti téren épült meg az I. és II. világháborús emlékmű, amelyen a település hősi halottainak neve olvasható.

A községet szelídgesztenyefákkal ékesített szőlőhegy veszi körül. A gyönyörű környezetben elhelyezkedő szabadidőközpont és horgásztó kellemes kikapcsolódást és pihenési lehetőséget nyújt. 2020 augusztusában a nagy esőzések miatt a tó gátja átszakadt; a víz elfolyt.[16] Nevezetessége a községnek még a Virtus Fesztivál, amely évente kerül megrendezésre. A júliusi látványos programot a Miháld Kultúrájáért Egyesület szervezi, közreműködik a Baranta Tradicionális Magyar Harcművészek Szövetsége. A fesztivál mellett érdemes ellátogatni pünkösdkor a Falunapra és a szeptemberi búcsúba.

A község központjában található a művelődési ház több mint tízezer kötetes könyvtárral. Az épület mögött található a sportpálya, két kézilabda- és egy röplabdapálya.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Miháld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 30.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Miháld települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Miháld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  5. ↑ Miháld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  6. ↑ Miháld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  7. ↑ Miháld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  8. ↑ Miháld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  9. ↑ a b Miháld települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. március 27. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
  10. ↑ a b Gerő Sándort választották Miháld polgármesterének (magyar nyelven) (html). Index.hu Zrt, 2011. március 27. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
  11. ↑ Miháld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  12. ↑ Miháld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
  13. ↑ 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 7.)
  14. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  15. ↑ Miháld Helységnévtár
  16. ↑ Index:Megsemmisült két Zala megyei halastó

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]