Milford Graves | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1941. augusztus 20.[1][2] South Jamaica[2] |
Származás | afroamerikai |
Elhunyt | 2021. február 12. (79 évesen)[2][3] South Jamaica[2] |
Pályafutás | |
Műfajok | jazz, free jazz, avant-garde jazz, world music |
Hangszer | dobfelszerelés |
Díjak | Guggenheim-ösztöndíj (2000) |
Tevékenység |
|
Kiadók | ESP-Disk |
Milford Graves weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Milford Graves témájú médiaállományokat. | |
Milford Graves (South Jamaica, 1941. augusztus 20. – South Jamaica, 2021. február 12.) amerikai dzsesszzenész, dobos, ütőhangszeres, zeneszerző; professzor emeritus, képzőművész, szobrászművész, kertész, harcművész. A szaxofonos, zeneszerző John Zorn szerint „alapvetően egy 20. századi sámán”.
Graves − Sunny Murray, Andrew Cyrille és Rashied Ali mellett − az avantgárd dzsesszdobosok azon generációjához tartozik, akik az 1960-as évek közepén átalakították a dobolást.
1964-ben Paul Bley-vel és Giuseppi Logannel készített felvételeket. Dolgozott a Jazz Composer's Orchestraval is, és tagja volt a New York Art Quartetnek Roswell Ruddal, Lewis Worrell-lel és John Tchicaival, amely Leroi Jonesszal is fellépett. 1966-ban duóban dolgozott Don Pullennel és Andrew Cyrille-lel. Ezután Albert Aylerrel és Sonny Sharrockkal játszott.
1973-tól Bill Dixon mellett tanított a Bennington College-ban, és csak néhány turnén szerepelt dobosként. 1983-86 között a „Pieces of Time” ütős kvartettben játszott, amelyben Don Moye, Andrew Cyrille és Kenny Clarke, később Philly Joe Jones voltak tagok. Ez idő alatt Sun Ra-val is játszott. Az 1990-es években elsősorban önálló előadásokkal jelentkezett.
Graves 2013-ban életműdíjat kapott a brooklyni Vision fesztiválon.