Miniopterus tao
 | ||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Pleisztocén | ||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Miniopterus tao Wołoszyn, 1986 | ||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
|
| ||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Miniopterus tao témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Miniopterus tao témájú kategóriát. |
A Miniopterus tao az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a Miniopteridae családjába tartozó fosszilis faj.
Tudnivalók
[szerkesztés]A Miniopterus tao a kínai Zhoukoudian barlangrendszerben élt a pleisztocén kor idején. Az állatot néhány alsó állkapocsnak köszönhetően ismerjük. 1963-ban, amikor felfedezték, a tudósok először azt hitték, hogy az állkapcsok a mai is élő hosszúszárnyú denevérhez (Miniopterus schreibersii) tartoznak, de aztán 1986-ban rájöttek, hogy egy különböző fajról van szó. A fosszilis faj nagyobb lehetett, mint a hosszúszárnyú denevér. Az alsó kisőrlők közti rész szűkebb volt, az alsó nagyőrlők belső fele pedig tömzsibb. Az állkapocsos átlag hossza 12 milliméter.
Rendszertani besorolása
[szerkesztés]1934-ben a kínai Yang Zhongjian paleontológus volt az első, aki fosszilis denevéreket írt le Zhoukoudian környékéről. Ez a lelőhely híres a pekingi előemberről is. A Miniopterus taót 1963-ban Kazimierz Kowalski és Chuan-kuei Li írták le elsőként. A paleontológusok 48 alsó állkapocs alapján írták le az állatot, de nem Miniopterus taoként, hanem mint a hosszúszárnyú denevér egyik kihalt alakjaként. A 48 állkapocshoz hozzájárult még egy állkapocs, amelyet korábban Myotisnak véltek.[1] 1986-ban Bronisław Wołoszyn e fosszilis állományt egyik írásában új fajként írta le, és ennek a Miniopterus tao nevet adta. Leírását a Lengyel Tudományos Akadémián található két állkapocs alapján dolgozta ki. Wołoszyn ezt az újonnan elnevezett fajt a schreibersii csoportba helyezte,[2] de megjegyezte, hogy nem tekinti a hosszúszárnyú denevér ősének.[3] Az állat a fajnevét, „tao”, a kínai taoista vallásról kapta.[2]
Előfordulása és lelőhelye
[szerkesztés]A Miniopterus tao csak a Zhoukoudian első számú lelőhelyéről került elő; a harmadik számú lelőhelyen is találtak Miniopterus-kövületeket, de ezeket valódi hosszúszárnyú denevérnek tekintik.[3] Az első számú lelőhely a pleisztocén kori réteget foglalja magába, vagyis a 2 millió - 10 ezeréves korúakat. Ez a réteg a Miniopterus tao mellett tartalmaz Ia iót, Rhinolophusokat, Myotisokat és Homo erectust.[1]
Megjelenése
[szerkesztés]Wołoszyn két állkapocslelet alapján írta le a fajt; az egyik, sérült állkapocsban megmaradtak a fogak a harmadik előzápfogtól (p3) a harmadik zápfogig (m3), a másik, ép példányban a negyedik előzápfogtól (p4) a második zápfogig (m2). A Miniopterus tao a „schreibersii csoport”[2] nagy testű példánya, mérete nagyjából megegyezik a Németországban talált, miocén korból származó Miniopterus rummeli-lelettel.[4] Az állkapocs robusztus, általános hasonlóságot mutat a M. schreibersii-éhez. A foramen mentale (az állcsont külső oldalán lévő nyílás) az alsó szemfog és a második alsó előzápfog (p2) között van. Az állkapocs kampónyúlványa (az állkapocs hátulján lévő nyúlvány) alacsony, lekerekített; csaknem vízszintes, a hátulján enyhén kiemelkedő párkány köti össze a processus condylaris mandibulae-vel. A M. schreibersii-vel összehasonlítva a condylaris mandibulae karcsúbb, de a szögletnyúlvány (processus angularis) alapjánál (az állkapocs alsó-hátsó sarkánál) robusztusabb.[5] Az M. rummeli állkapcsának hátsó része magasabbra nyúlik, a kampónyúlvány jellegzetesen feljebb található a processus condylarisnál.[6]
Az állkapcsokon a megőrződött alveolusok (fogak előbújásának nyílásai) azt mutatják, hogy a p2 nagyjából a p3-mal azonos méretű, a Minipterus tristis csoportjától eltérően, ahol ez kisebb.[7] Az M. tao előzápfogai egymáshoz közel ülnek, ami megkülönbözteti az M. schreibersii-től és az európai maradványoktól, köztük az M. rummeli-től.[8] A p3 robusztus, jól kifejlett cingulummal (a fognyakon övszerűen kiemelkedő tompa léc). A korona trapéz alakú. A p4-ben tisztán látható a cingulum az elülső és az ajaki (külső) széleken.[5] A korona háromszöges, a hátsó él egyenes, nem nyereg formájú, mint az M. schreibersii-nél.[9] A zápfogak hasonlítanak az M. schreibersii-ére, de robusztusabbak, különösen a talonidek (a fog hátulján lévő csúcs-csoportok).[9] Tíz felfedezett példány állkapcsának az átlag hossza 12 milliméter, a legnagyobb azonban 12,4 milliméter. Az állkapocs kampónyúlvány 3,1 - 3,3 milliméter magas. Az őrlők legfeljebb 4,4 milliméteresek.[10]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Kowalski and Li, 1963, pp. 148, 150
- ↑ a b c Wołoszyn, 1986, p. 205
- ↑ a b Wołoszyn, 1986, p. 209
- ↑ Ziegler, 2003, p. 487
- ↑ a b Wołoszyn, 1986, p. 206
- ↑ Ziegler, 2003, pp. 484–485, 487
- ↑ Wołoszyn, 1986, p. 208
- ↑ Wołoszyn, 1986, pp. 208–209; Ziegler, 2003, p. 487
- ↑ a b Wołoszyn, 1986, p. 207
- ↑ Wołoszyn, 1986, table 2
Források
[szerkesztés]- Paleobiology Database[halott link]
- Kowalski, K. and Li, C.-K. 1963. Remarks on the fauna of bats (Chiroptera) from locality 1 at Choukoutien. Vertebrata PalAsiatica 7(2):144–150.
- Wołoszyn, B.W. 1986. A new species of long-winged bat Miniopterus tao sp. n. (Mammalia: Chiroptera) from locality 1 at Choukoutien, China. Acta Universitatis Carolinae, Geologica 1986(2):205–211.
- Ziegler, R. 2003. Bats (Chiroptera, Mammalia) from Middle Miocene karstic fissure fillings of Petersbuch near Eichstätt, Southern Franconian Alb (Bavaria) (subscription required). Geobios 36(4):447–490.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Miniopterus tao című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
