Monaj | |
Az 1935-ben épült római katolikus templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Észak-Magyarország |
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
Járás | Szikszói |
Jogállás | község |
Polgármester | Taskó László (független)[1] |
Irányítószám | 3812 |
Körzethívószám | 46 |
Népesség | |
Teljes népesség | 242 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 20,9 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 11,53 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 18′ 25″, k. h. 20° 56′ 09″48.306889°N 20.935781°EKoordináták: é. sz. 48° 18′ 25″, k. h. 20° 56′ 09″48.306889°N 20.935781°E | |
Monaj weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Monaj témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Monaj község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében – az egykori Abaúj-Torna vármegye abaúji részében –, a Szikszói járásban.
A Cserehát középső részében helyezkedik el, Szikszótól 15 kilométerre északra, a megyeszékhely Miskolctól közúton kb. 32 kilométerre északkeletre.
A közvetlenül határos települések: észak felől Selyeb (5 km), kelet felől Rásonysápberencs, délkelet felől Léh, dél felől Homrogd (kb. 4 km), délnyugat felől Hangács, nyugat felől Tomor (kb. 8 km), északnyugat felől pedig Kupa (kb. 5 km). A legközelebbi város Szikszó.
Csak közúton érhető el, Szikszó-Alsóvadász-Homrogd érintésével, vagy északi szomszédai, Abaújszolnok-Selyeb érintésével, a 2622-es úton. Utóbbiból a déli határszéle közelében két csereháti völgybe és az ott fekvő kistelepülések felé is le lehet térni: Tomor-Lak felé a 2616-os, Kupa-Felsővadász felé pedig a 2621-es útra. Keleti és nyugati szomszédaival nincs közúti összeköttetése.
A Cserehát közepén fekvő Monaj immáron 750 éves múltra tekinthet vissza. A települést először 1256-ban említik, a jászói apátság birtokaként. Abban az időben jelentős bortermelő helyként tartották számon.
A török hódoltság alatt a környékbeli településekhez hasonlóan Monaj is elnéptelenedett és elpusztult. Később, az 1700-as években a Vitéz család telepítette be római katolikus magyarokkal és görögkatolikus ruténekkel.
1750-ben Tiszta Pál kapott adományt Mária Teréziától Abaújszolnok, Monaj és Selyeb községekben.
1763-ban Eszterházy Károly egri püspök engedélyezte a Tiszta család számára, hogy a temetőnek szánt területen kápolnát emeljen. A kis kápolnát sokáig templomként használták, köréje építették a házakat. Később a falu lejjebb húzódott, dél felé. 1935-ben a kápolnát elbontották, de köveit, épületfáját és berendezéseit átmentették a falu közepén emelt új templomba.
Monajon feljegyzések szerint már az 1890-es években működött egy katolikus elemi iskola, amely tanteremből és előszobából állt. Az új iskolát 1932-ben építették, tanítói lakással együtt. Az iskola az 1978–79-es tanévig működött: ekkor – a tanulói létszám lecsökkenése miatt – bezárták, s a monaji gyerekek azóta Homrogdra járnak. Az egykori iskolaépületben ma családsegítő központ működik.
Nevét a falu valószínűleg a rajta átfolyó Monay patakról kapta, amelyet ma Selyebi-Vadász-pataknak hívnak, és amelyen egykor talán malom működött.[3]
A falu határában lévő Kenditanya és a belőle kialakított termelőszövetkezet hosszú időn át a környékbeli állattenyésztés egyik központja volt. Az itt álló hidroglóbusz a falu vízellátását biztosítja.
A falu lélekszáma 1910-ben 454, 1995-ben 232,[12] 2015-ben 243 volt. A település népességének változása:
Lakosok száma | 223 | 232 | 243 | 261 | 250 | 249 | 242 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 14% cigánynak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,3%, református 4,4%, görögkatolikus 19,3%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 4,8% (6,6% nem válaszolt).[14]
2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 22,4% cigánynak, 0,8% szlováknak, 0,4% németnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,8% volt római katolikus, 6% református, 15,6% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 9,6% felekezeten kívüli (21,6% nem válaszolt).[15]