Mongol cirill ábécé

A módosított cirill betűs írás Mongólia hivatalos írása, mely az ország hivatalos nyelve a halha nyelvjárás leírására szolgál. A korábbi, arámi eredetű ujgur-mongol írást váltotta fel 1941. március 25-én a Mongol Népi Forradalmi Párt és a mongol kormány határozatára az új írás.

A mongol cirill ábécé és annak átírása

[szerkesztés]
Cirill betű Magyaros (népszerűsítő) átírás Betűhű tudományos átírás[1] Magyar kiejtés szerint
А а a a а[2]
aa á ā á
Б б b b b
В в v w v
Г г g g g
Д д d d
Е е je[3][4] ye je
'еэ jé yē jé
'еө jő yȫ jő
Ё ё jo[3][5] yo ja
ёо jó yō jaa
Ж ж dzs ǰ dzs[6]
З з dz j dz[7]
И и i i i
Й й j i j
ий í[8] ī í
К к[9] k k k
Л л l l l
М м m m m
Н н n n n
О о o o a[10]
оо ó ō aa
Ө ө[11] ö ö ö[12]
өө ő ȫ ő
П п p p p
Р р r r r
С с sz s sz
Т т t t t
У у u u o[13]
уу ú ū ó
Ү ү[11] ü ü u[14]
үү ű ǖ ú
Ф ф[15] f f f[16]
Х х h x h[17]
Ц ц c c c
Ч ч cs č cs
Ш ш s š s
Щ щ[18] scs šč lágy s
Ъ ъ - ’ Önálló hangértékkel nem rendelkezik,
csak a helyesírásban van szerepe[19]
Ы ы í ī Önálló hangértékkel nem rendelkezik,
csak a helyesírásban van szerepe[20]
Ь ь i ’ Önálló hangértékkel nem rendelkezik,
csak a helyesírásban van szerepe[21]
Э э e e i[22]
ээ é ē é
Ю ю ju[3][23] yu ju
юу jú yū jó
юү jű yǖ jú
Я я ja[3] ya ja[24]
яа já yā já

Átírási mutatvány

[szerkesztés]
Cirill

Мөcөн дээр мөнгөн aягa

Magyaros (népszerűsítő) átírás

Möszön dér möngön ajaga

Betűhű tudományos átírás

Mösön dēr möngön ayaga

Magyar kiejtés szerint

Möszön dér möngön ajag

Fordítás

Jégen ezüstcsésze (mongol találós kérdés, megoldás: Hold)

Szószedet
  • мөc, мөcөн (mösz, möszön | mös, mösön): jég
  • дээр (dér | dēr): valamin felül/fölül, fenn/fönn, rajta, rá, fel/fel
  • мөнгөн (möngön | möngön): ezüst
  • aягa (ajaga | ayaga): csésze (lapos, általában igen díszes, ezüstből készült hagyományos mongol ívó csésze)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának mongol szakán előírt átírási szabályzat
  2. ↑ Nem ajakkerekítéses a ("palócos" rövid á)
  3. ↑ a b c d Meglágyítja az előtte álló mássalhangzókat. Ez az átírásban csak a д, н és т betűket érinti, ezek átírása rendre gy, ny és ty lesz. Ebben az esetben a lágy mássalhangzó után a lágyító j-t nem írjuk át, csak a betű magánhangzó-értékét, például: Нямбуу → Nyambú
  4. ↑ Ö hangot tartalmazó szavakban jö-nek, máskor je-nek írjuk át, például: Есөнбулаг → Jöszönbulag és Есдүгээр → Jeszdügér
  5. ↑ Magas hangrendű szavakban jö-nek, mély hangrendűekben jo-nak írjuk át, például: ёсөн → jöszön és Ёндон → Jondon
  6. ↑ Félzöngés, lágy dzs
  7. ↑ Félzöngés dz
  8. ↑ Szó végén megmarad -ij alakban, például: Хэнтий → Hentij
  9. ↑ Csak idegen szóban
  10. ↑ Közel a magyar köznyelvi a-hoz
  11. ↑ a b Az Үү és Өө betűket néha Її és Єє helyettesíti, mikor orosz billentyűzetet vagy szoftvert használnak, amely nem támogatja ezeket a karaktereket.
  12. ↑ Kevésbé ajakkerekített hang a magyar fül többnyire u-nak vagy o-nak hallja
  13. ↑ Nyelv tövénél képzett hang, melyet a magyar fül o-nak hall
  14. ↑ Középen képzett hang, melyet a magyar fül u-nak hall
  15. ↑ Csak idegen eredetű szavakban
  16. ↑ A mongolok gyakorlatilag p-nek ejtik
  17. ↑ Zörejes, nyelvtövi réshang, mint a magyar ihlet szóban
  18. ↑ Csak orosz nevekben
  19. ↑ A mongolban csak mélyhangrendű igékben, önfelszólító esetben fordul elő. явъя – yaw’ya, олъё – ol’yo, de ugyanígy aposztróffal – ирье – ir’ye, идье – id’ye Ld. „ишигний” és nem „ишигны” (kecskegidának a…) és „имжээс” és nem „имжаас” („kengurutól”)
  20. ↑ A ы a névszóragozásban játszik szerepet, és ott is csak tárgy és birtokos esetben és csak mélyhangrendű szavakban és azokon belül is csak azokban, amik nem и, ь, г, ж, ч, ш – re végződnek
  21. ↑ Rövid i, mely б в г м л és р előtt újra и-re változik
  22. ↑ Igen zárt, magyar fül számára majdnem i
  23. ↑ Magas hangrendű szavakban jü-nek, mély hangrendűekben ju-nak írjuk át, például: Наваан-Юндэн → Naván-Jünden és Юмжаагийн → Jumdzságín
  24. ↑ De yaa vagy iyy az ilyen igealakok végén: aвъя, явъя

Irodalomjegyzék

[szerkesztés]
  • Kara György: Mit kell tudni Mongóliáról. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1982. 131. o.  
  • Kara György: Mongólia. (hely nélkül): Panoráma. 1979. 68–70. o.  
  • Kara György (szerk.): Mongol-magyar kéziszótár. Budapest: Terebess Kiadó. 1998. 5–9. o.  

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Mongolian writing
A Wikimédia Commons tartalmaz Mongol cirill ábécé témájú médiaállományokat.