Monoszló

Ez a szócikk a Veszprém vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Monoszló (egyértelműsítő lap).
Monoszló
Református templom
Református templom
Monoszló címere
Monoszló címere		 Monoszló zászlaja
Monoszló zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásBalatonfüredi
Jogállásközség
PolgármesterSimon György (független)[1]
Irányítószám8273
Körzethívószám87
Népesség
Teljes népesség106 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség14,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,46 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 54′ 11″, k. h. 17° 38′ 25″46.903081°N 17.640289°EKoordináták: é. sz. 46° 54′ 11″, k. h. 17° 38′ 25″46.903081°N 17.640289°E
Monoszló (Veszprém vármegye)
Monoszló
Monoszló
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Monoszló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Monoszló témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Monoszló község Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Fekvése

[szerkesztés]

A Balatontól 6 kilométerre északra, a Káli-medence keleti szomszédságában megbújó, mindössze két község területét magában foglaló, kis Monoszlói-medencében található.[3] Ez a terület a Balaton-felvidék egyik legrejtettebb völgye, áthaladó útja 2019-ig nem volt, ma is csak Balatoncsicsó felé van, a völgyben található zsákfalu, Balatonhenye felé nincs közúti összeköttetés. A település a 7313-as számú Zánka–Gyulakeszi-országútból Köveskál külterületén észak felé kiágazó 73 124-es úton közelíthető meg.

Szomszédos települések: északnyugatra 1,5 kilométerre Balatonhenye, keletre 4 kilométerre Szentantalfa, délkeletre 6 kilométerre Zánka, délnyugatra 4 kilométerre Köveskál.

Története

[szerkesztés]

A település első írásos említése 1252-ből való, a veszprémi káptalan oklevele Monoslou (Rubinum sacerdotem de Monoslou) névvel illeti a falut. Ekkor már a temploma is állhatott, amelyet eredetileg Szent Mihály tiszteletére szenteltek fel. Az Árpád-korban földvárral is rendelkezett, amelyet a Hegyestűn alakítottak ki.[4][5]

A község nevezetes szülötte Monoszló Lodomér, aki a 13. században, IV. László király idején viselte az esztergomi érseki címet. A királyt többször megfeddte keresztény királyhoz nem méltó életmódjáért. Valószínűleg az érsek érdeme, hogy ilyen csodálatos faragású részlet került a falu templomépületére.

A török időkben elnéptelenedett a falu. Az első nagy támadás 1548-ban érte, amikor a törökök végigportyáztak a Balaton-felvidéken, de később is állandósultak a támadások a környéken.[6][7] A török kiűzését követően újranépesült a település, amelynek lakói időközben református hitre tértek. 1745-ben felújították a templomot, amely 1829-ben nyerte el mai, késő barokk stílusú formáját. Belső bútorzata is ebből az időszakból való.[4][6] A 19. század első fele és közepe egyben a település fénykora is volt; ekkoriban a lélekszám 600 fő körül alakult. Ebből az időből származik a ma a zalaegerszegi megyei levéltárban őrzött Monoszlói bíróláda, amely a község akkori mindennapjait dokumentálja részletesen.[4] A 20. század eleji községről Eötvös Károly A balatoni utazás vége című útikönyve ad pompás leírást. Még monoszlai visszhangot is említ.[8]

1999-ben 157 lakosa volt a falunak, amelyből kb. 110 fő alkotta a református gyülekezetet.[4]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Varga Gyula (független)[9]
  • 1994–1998: Varga Gyula (független)[10]
  • 1998–2002: Simon György (független)[11]
  • 2002–2006: Simon György (független)[12]
  • 2006–2010: Simon György (független)[13]
  • 2010–2014: Simon György (független)[14]
  • 2014–2019: Simon György (független)[15]
  • 2019–2024: Simon György (független)[16]
  • 2024– : Simon György (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
120
111
107
102
94
103
106
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 3% németnek, 1% cigánynak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35%, református 35%, evangélikus 6%, felekezeten kívüli 8% (15% nem nyilatkozott).[17]

2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 3,2% németnek, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23,4% volt római katolikus, 20,2% református, 4,3% evangélikus, 1,1% görög katolikus, 3,2% egyéb keresztény, 16% felekezeten kívüli (31,9% nem válaszolt).[18]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A település határában emelkedik a Hegyestű (337 m). A hegy szabályos kúp alakú volt valamikor, északi oldalát azonban az ott működő kőbánya működtetésével lebontották, így a közel 50 m magas bányafal megmutatja a bazalt vulkán belsejét. A csúcsáról nagyszerű kilátás nyílik a Balatonra.[19]
  • Középkori temploma a román stílusú építészet szép részletét őrizte meg. A déli kapu fölött életfajelenetet találunk. Ezen két madár a csőrével nyúl az életfa tövéhez.
Nevezetességek
  • Hegyestű
    Hegyestű
  • A templom déli kapuján látható életfa fotón…
    A templom déli kapuján látható életfa fotón…
  • …és rajzon
    …és rajzon

Irodalom

[szerkesztés]
  • Gerevich T.: Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) (Egyetemi nyomda. Budapest, 1938)
  • Dercsényi D.: Román kori építészet Magyarországon (Corvina, Budapest, 1972)
  • Eötvös K.: Utazás a Balaton körül. A balatoni utazás vége. (Neumann Kht., Budapest, 2004)
  • Ludwig E.: Rejtőzködő Magyarország. A sorozat cikke Monoszló templomáról. (Magyar Nemzet, 2002-2008)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Monoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 31.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Cholnoky Jenő: A Balaton-vidék múltjából
  4. ↑ a b c d Református Egyházközség Monoszló. Monoszló település hivatalos honlapja. [2018. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 19.)
  5. ↑ Monoszló. Monoszlói fazekasház. (Hozzáférés: 2018. augusztus 19.)
  6. ↑ a b Ludwig Emil: A monoszlói életfás kapu. Magyar Nemzet Online, 2004. március 20. [2018. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 19.)
  7. ↑ S. Lackovits Emőke: Száz magyar falu – Köveskál – Török világ, pogány világ. Arcanum. (Hozzáférés: 2018. augusztus 19.)
  8. ↑ Eötvös Károly: A balatoni utazás vége – Hazádnak rendületlenül…. Neumann Kht., 2004. március 20. (Hozzáférés: 2018. augusztus 19.)
  9. ↑ Monoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. ↑ Monoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  11. ↑ Monoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  12. ↑ Monoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  13. ↑ Monoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  14. ↑ Monoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  15. ↑ Monoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  16. ↑ Monoszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
  17. ↑ Monoszló Helységnévtár
  18. ↑ Monoszló Helységnévtár
  19. ↑ Balaton-felvidéki Nemzeti Park

További információk

[szerkesztés]