Mály Gerő | |
1915 körül | |
Született | 1884. augusztus 1. Székelyudvarhely |
Elhunyt | 1952. július (67 évesen)[1] New York[1] |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | színész |
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1903 – 1943 |
Tevékenység | színész |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mály Gerő témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mály Gerő, született Mály Gergely Árpád (Székelyudvarhely,[2] 1884. augusztus 1. – New York, 1952. július eleje)[3] örmény származású magyar színművész, komikus.
A család Aradon élt, apja itt volt állomásfőnök. Iskoláit is itt végezte, egy osztályba járt és padtársak voltak Rajnai Gáborral. Apja tiltása ellenére választotta a pályát, s együtt lettek színészek Rajnaival, közösen indultak el Erdélyből Budapestre. Solymosi Elek színiiskolájában tanult, 1903-ban csatlakozott Kárpáthy György társulatához. Tíz évig volt vándorszínész, 1913-ban játszott először Budapesten a Vígszínházban és az Angolparkban. 1913-tól 1915-ig a Pesti Színház tagja volt, 1915 és 1920 között játszott az Apolló Színházban és 1918-tól 1920-ig a Fasor Kabaré tagja is volt. 1921-ben a Városi Színház, 1923-ban és 1924-ben a Belvárosi Színház és az Andrássy úti Színház tagja volt. 1924 és 1937 között a Vígszínház tagja volt, de 1927 és 1930 között a Magyar Színházban, 1929-ben illetve 1931 és 1932 között a Belvárosi Színházban, a Budapest Színházban és a Royal Színházban is játszott. 1937-től a Pesti Színházban játszott.
1913-ban szerepelt először filmen. Első hangosfilmje az 1931-ben készült Kék bálvány, utolsó filmje az 1943-ban készült Sári bíró volt. Karakterszerepeket játszott, egyetlen főszerepe sem volt filmen. Emlékezetes szerepe a Légy jó mindhalálig című filmben a pedellus, a Három csengőben az inas és a Katyi című filmben a befutott színész inasa. A második világháború alatt átélt borzalmak hatására 1946-ban elhagyta az országot és az Egyesült Államokba emigrált. Tervei azonban nem sikerültek, egy New York-i magyar étteremben dolgozott és koldusszegényen halt meg 1952 júliusában. Sírja a Ferncliff Cemetery and Mausoleumban található (Hartsdale, Westchester County, New York, USA).[4]
Az erdélyi örmény nemesi Máli / Mály család leszármazottja.[5][6] Szülei Mály Zoltán siklói állomásfőnök és Bovánkovits Emma, nővére Kissné Mály Emma grafológus. Négyszer házasodott, 1907 januárjában Fráter Gizellát vette el, majd elváltak. 1913. október 11-én Zöldi Erzsébet (született 1885. május 23.) színésznőt, Zöldi Márton író, színész lányát vette feleségül Budapesten.[7] 1916-ban elváltak, s 1917. február 17-én Klampfer Erzsébet Anna (született 1889. március 28.) lett a felesége, szintén Budapesten esküdtek.[8] Házasságuk 1921-ig tartott, a válást követően 1921. április 23-án Négyesi Annával (1891. május 9. − Szentes, 1940. január 19.[9]).kötött házasságot ismét Budapesten,[10] akitől 1938-ban vált el.