Márkosz Bócarisz

Márkosz Bócarisz
Született1788[1]
Souli
Elhunyt1823. augusztus 21. (34-35 évesen)
Karpenisi
Állampolgársága
Gyermekei
  • Dimitriosz Bócarisz
  • Vasiliki Botsaris
  • Katerina Botsari
SzüleiKícosz Bócarisz
Foglalkozásakatonatiszt
Tisztségemember of Filiki Etería
Halál okabevetésben esett el

Márkosz Bócarisz aláírása
Márkosz Bócarisz aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Márkosz Bócarisz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Márkosz Bócarisz (Μάρκος Μπότσαρης, hibás átírással Markosz Botszarisz, albánul Marko Boçari, olaszul Marco Bozzari) (Dragani, 17901823. augusztus 21.) albániai görög kleftosz, szulióta harcos, a görög szabadságharc jelentős alakja. Dimitriosz Bócarisz későbbi görög miniszterelnök apja.

Szuli vidékén született, az Ali Tepeleni pasa által később meggyilkoltatott szulióta harcos, Kícosz Bócarisz második fiúgyermekeként. A legenda szerint a Bócarisz család ősei Szkander bég katonái voltak. 1803-ban Ali Tepeleni pasa elfoglalta Szuli vidékét, Bócarisz pedig több szulióta társával együtt a francia fennhatóság alatt álló Jón-szigetekre menekült és beállt a francia hadseregbe.

1814-ben csatlakozott a Filikí Etería görög hazafias társasághoz, 1820-ban pedig Tepelenivel szövetségre lépve harcolt az oszmán fennhatóság ellen. A görög szabadságharcban az ország epiruszi részén harcolt embereivel, és részt vett Meszolongi védelmében az első ostrom idején (18221823). 1823. augusztus 21-ének éjszakáján 350 szulióta élén támadást vezetett a Karpeniszit védő Musztaj pasa 4000-es albán előőrse ellen. Magát Musztajt foglyul ejtették, de Bócarisz – miközben elhagyta a tábort – végzetes fejlövést kapott.

Az albánok Marko Boçari néven szintén magukénak vallják Bócariszt. Nevéhez fűződik egy 1809-ben Korfun megírt, 1484 szót tartalmazó görögalbán szótár, amelyet François Pouqueville janinai francia konzul buzdítására írt meg. A kötet jelentősége, hogy a dél-albániai szulióta dialektus korabeli szókincséről ad átfogó képet. A kéziratos szótárt a párizsi Nemzeti Könyvtárban őrzik.

Bócarisz vitézi tetteit számos népköltészeti alkotás és költemény megörökítette (Faludi Ferenc, Fitz-Greene Halleck, Juste Olivier), s a párizsi 7-es metró Botzaris állomása az ő nevét viseli.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Robert Elsie: Histori e letërsisë shqiptare. Pejë: Dukagjin. 1997.