Máza | |||
Kossuth Lajos utca | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Komlói | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Radics Ferenc (független)[1] | ||
Irányítószám | 7351 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1080 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 109,64 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,69 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 16′ 45″, k. h. 18° 24′ 15″46.279040°N 18.404200°EKoordináták: é. sz. 46° 16′ 45″, k. h. 18° 24′ 15″46.279040°N 18.404200°E | |||
Máza weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Máza témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Máza község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.
Baranya és Tolna vármegye határán fekszik, a Kelet-Mecsek egyik, legyezőszerűen kiszélesedő völgyében húzódik meg. Erdők és gondozott mezőgazdasági területek fogják közre. Természeti adottságai igen jó lehetőséget biztosítanak erdei kirándulásokra, vadászatra, pihenésre.
Közigazgatási területén – annak legészakibb részén – a Bonyhád-Kaposszekcső közti 6534-es út halad át; központja csak önkormányzati utakon érhető el.
A hazai vasútvonalak közül a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt, Máza-Szászvár vasútállomás, ez közvetlenül a 6534-es út mellett helyezkedik el. Az állomástól nem messze ágazik ki az említett útból, nagyjából észak felé a Györére és azon át Izményre vezető 65 168-as számú mellékút.
A települést említő első írásos adatok 1235-ből valók. A későbbi századokban itt élő magyar és német népcsoportok kizárólag földműveléssel foglalkoztak, egészen az 1829-es bányanyitásig, melyet követően kialakult egy földművelő-iparos réteg is.
A település történetében fordulópontot jelentett az 1974. december 31-i dátum, amikor a megyehatár túloldalán fekvő, nagyobb lélekszámú és bányával rendelkező Szászvárral egyesítették Mázaszászvár néven. Ezzel Máza Tolna megyéből Baranya megyébe került át. A két község 1991. január 1. óta ismét önálló, de Máza továbbra is Baranya megyéhez tartozik.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1222 | 1213 | 1195 | 1138 | 1156 | 1130 | 1110 | 1080 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,1%-a magyarnak, 5,4% cigánynak, 11,7% németnek, 0,9% románnak mondta magát (16,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,8%, református 3%, evangélikus 4,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 13,5% (34% nem nyilatkozott).[10]
2022-ben a lakosság 92,4%-a vallotta magát magyarnak, 8,3% németnek, 7,1% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1% horvátnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,1% volt római katolikus, 3,5% evangélikus, 2,6% református, 0,2% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 22,3% felekezeten kívüli (39% nem válaszolt).[11]