Námarúpa

A námarúpa dvandva szóösszetétel a szanszkrit és a páli nyelvben. Szó szerinti jelentése "név" (náma) és "alak" (rúpa).

Námarúpa a hinduizmusban

[szerkesztés]

A námarúpa fogalom szerepel a hindu gondolatvilágban. A náma a dolgok spirituális vagy lényegi tulajdonságát jelöli, míg a rúpa a fizikális jelenlét kimutatkozása. Ezek a fogalmak hasonlatosak ahhoz, ahogyan a katolikus teológiában használják a 'lényeg' és a 'véletlenszerűség' fogalmát az átlényegülés kifejezésére. A név és az alak közötti különbség a hindu gondolatvilágban megmagyarázza a spirituális erők megjelenésének lehetőségét oda nem illő vagy élettelen dolgoknál. Ilyenek például a jóslások, és a bizonyos képekben rejlő isteni jelenlétek, amelyek felé áldozatokat mutatnak be a púdzsá rituálék alkalmával.

A hinduizmusban a gondolkozásból keletkezik a név és alak - a személy, akinek neve és teste van. A fogntatás során jut be a gondolkozás az anyaméhbe, ahol anyagi elemeket talál, amelyekből új lényt hoz létre. Az előző életek létformáiban elkövetett cselekedetektől és hajlamosságoktól függően ölt isteni, emberi, állati stb. testet. Tehát érvényesül az ok-okozatiság törvénye. A névből és alakból keletkezik a hat terület (szal-ájatana, szanszkrit: sad-ájatana), ami a hat érzékszerv (indrija - szem, fül, orr, nyelv, test), a "szellem" (manasz), és az fizikai világ hat megfelelő területe (alakok, hangok, szagok, ízek, tapintható dolgok és a gondolati dolgok).[1]

Námarúpa a buddhizmusban

[szerkesztés]
  A 12 nidána:  
Tévelygés
↓
Késztetések
↓
Tudatosság
↓
Név és forma
↓
Hat érzékszerv
↓
Kapcsolódás
↓
Érzés
↓
Sóvárgás
↓
Ragaszkodás
↓
Létesülés
↓
Születés
↓
Öregkor / halál
 
Bővebben: Szkandha

A námarúpa fogalom megjelenik a buddhizmusban is. Az emberi lények alkotófolyamataira utal: náma általánosan az emberi lények pszichológiai elemeire, míg a rúpa a fizikális elemekre utal. A buddhizmusban a név és az alak egymástól függenek és egymástól elválaszthatatlanok, innen a námarúpa elnevezés. Ez jelenti az egyéneket.[2]

Pszichobiológiai összetevők

[szerkesztés]

A páli kánonban a Buddha a következőképpen jellemzi a námarúpát (Magyar a bal oldalon, páli a jobbon):

"És mi is hát a név–és-forma? Az érzést, az érzékelést, a késztetést, az érintkezést és a figyelmet hívjuk névnek. A négy alapelemet és a négy alapelemből létrejött alakzatokat hívjuk formának. Ezt a név–és-formát hívjuk név–és-formának.[3]

Katamañca bhikkhave nāmarūpaṃ? Vedanā saññā cetanā phasso manasikāro, idaṃ vuccati nāmaṃ. Cattāro ca mahābhūtā, catunnaṃ ca mahābhūtānaṃ upādāyarūpaṃ, idaṃ vuccati rūpaṃ. Iti idañca nāmaṃ, idañca rūpaṃ, idaṃ vuccati bhikkhave, nāmarūpaṃ.[4]

Máshol a Tipitakában a námarúpa kifejezést az öt aggregátum szinonimájaként használják.[5]

Én-nélküliség

[szerkesztés]

Az anátman/anatta tana értelmében, amely kimondja, hogy nem létezik a mindentől független, önmagában létező én, a náma és rúpa állandó folyásban van, a tapasztalás folyamában (a függő keletkezés termékeként), amely egyfajta konvencionális én élményét kelti.

A szenvedés körének része

[szerkesztés]

Námarúpa a 12 nidána közül a negyedik. Ebben az oksági láncsorban előtt a tudat áll (páli: vinnyána; szanszkrit: vidzsnyána), utána a hat érzékterület következik (páli: salájatana; szanszkrit: sadájatana). A Szutta-nipátában így magyarázza Buddha a szamszárikus újjászületés elmúlását:

[T.M. Adzsita:]
...név és forma, kedves úr:
Mond, ha azt kérdezem,
hol érnek véget?
[a Buddha:]
Ez a kérdés, amit kérdezel, Adzsita,
megválaszolom neked —
név és forma
hol érnek véget
nyomtalanul:
a tudat megszűnésével
érnek
véget.[6]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ www.tarrdaniel.com - Hinduizmus. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 7.)
  2. ↑ Például Rhys Davids & Stede (1921-25), p. 350, a "Nāma" bekezdésben Archiválva 2012. december 10-i dátummal az Archive.is-en azt írják:
    "nāma egy metafizikai fogalom, amely a rúpával van párbaállítva. Az egyének négy anyag nélküli tényezőjét foglalják magukban (arūpino khandhā, viz. vedanā saññā sankhāra viññāṇa...). Ez a név-forma kombináció különbözteti meg az egyes egyéneket egymástól. Ezért nāmarūpa= egyéniség, egyéni lény. A kettő elválaszthatatlan egymástól...."
  3. ↑ Részlet a SN 12.2 A függő keletkezés elemzése(Fordította: Fenyvesi Róbert, 1997).
  4. ↑ SLTP (n.d.), 1.1.2, Vibhańgasuttaṃ.
  5. ↑ Rhys Davids & Stede, op cit.
  6. ↑ Thánisszaró (1994). Archiválva 2014. december 26-i dátummal a Wayback Machine-ben Adzsita és a Buddha, Ireland (1983, 1994), n. 2 Archiválva 2014. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  • Ácsán Szucsitto (2010). Turning the Wheel of Truth: Commentary on the Buddha's First Teaching. Shambhala.
  • Bhikkhu Bodhi (2003), A Comprehensive Manual of Abhidhamma, Pariyatti Publishing
  • Csogyam Trungpa (1972). "Karma and Rebirth: The Twelve Nidanas, by Chogyam Trungpa Rinpoche." Karma and the Twelve Nidanas, A Sourcebook for the Shambhala School of Buddhist Studies. Vajradhatu Publications.
  • 14. Dalai Láma (1992). Az élet értelme, fordította és szerkesztette Jeffrey Hopkins, Boston: Wisdom.
  • Csigar Kongtrul Rinpocse (2008). Light Comes Through. Shambhala.
  • Csongszar Khjence (2004). Gentle Voice #22, September 2004 Issue.
  • Herbert V. Guenther & Leslie S. Kawamura (1975), Mind in Buddhist Psychology: A Translation of Ye-shes rgyal-mtshan's "The Necklace of Clear Understanding" Dharma Publishing. Kindle Edition.
  • Erik Pema Kunszang (fordító) (2004). Gateway to Knowledge, Vol. 1. North Atlantic Books.
  • Leifer, Ron (1997). The Happiness Project. Snow Lion.
  • Mingyur Rinpocse (2007). The Joy of Living: Unlocking the Secret and Science of Happiness. Harmony. Kindle Edition.
  • Nina van Gorkom (2010), Cetasikas, Zolag
  • Ringu Tulku (2005). Daring Steps Toward Fearlessness: The Three Vehicles of Tibetan Buddhism, Snow Lion.
  • Szonam Rincsen (2006). How Karma Works: The Twelve Links of Dependent Arising, Snow Lion.
  • Takuan Szoho (szerző), William S. Wilson (fordító) (1986). The Unfettered Mind. Kodansha [1]