Nagycsány | |||
református templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Sellyei | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szigeti Tamás (független)[1] | ||
Irányítószám | 7838 | ||
Körzethívószám | 73 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 130 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 27,43 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 5,65 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 52′ 33″, k. h. 17° 56′ 29″45.875810°N 17.941300°EKoordináták: é. sz. 45° 52′ 33″, k. h. 17° 56′ 29″45.875810°N 17.941300°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagycsány témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagycsány község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.
Az Ormánság középső részén fekszik, Siklóstól nyugatra, Sellyétől keletre, Vajszló nyugati szomszédjában.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Harkány-Sellye-Darány közt húzódó 5804-es út, ezen érhető el mindhárom említett település irányából. Pécsről Vajszlón át közelíthető meg a legegyszerűbben, az 5801-es, majd az 5804-es úton. Szentlőrinc városával az 5805-ös út köti össze.
A Szentlőrinc felé vezető utat 2012-ben felújították.[3]
Nagycsány' (Csány) nevét 1244-ben említették először az oklevelek. 1257-ben Chan néven írták. 1244-ben Zadur fia Péter birtoka volt és ekkor Vajszló-val, majd 1257-ben a sámodi uradalommal volt határos.
1283-ban Péter fia Demeter Mirajt nevű birtokát eladta.
1300 körül fia Péter mester birtokát lerombolta.
Idevalónak mondták Pált, a margitszigeti apácák szederkényi tisztjét, aki 1322-ben Kéméndi Jakab fiaitól egy hordó bort és 2 lovat vitt el.
1335-ben papja 10 báni pápai tizedet fizetett.
A falu egy része megsemmisült egy tűzvész miatt a XVIII.-században.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 152 | 157 | 151 | 127 | 123 | 120 | 130 | 130 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,6%-a magyarnak, 0,7% cigánynak mondta magát (1,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,4%, református 19,7%, felekezeten kívüli 21,1% (6,8% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 73,3%-a vallotta magát magyarnak, 7,5% cigánynak, 0,8% németnek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (26,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,7% volt római katolikus, 9,2% református, 1,7% egyéb keresztény, 14,2% felekezeten kívüli (43,3% nem válaszolt).[13]