Nagyesztergár | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Zirci | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szirbek Tiborné (független)[1] | ||
Irányítószám | 8415 | ||
Körzethívószám | 88 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1105 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 62,49 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 18,29 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 16′ 36″, k. h. 17° 54′ 19″47.276761°N 17.905200°EKoordináták: é. sz. 47° 16′ 36″, k. h. 17° 54′ 19″47.276761°N 17.905200°E | |||
Nagyesztergár weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyesztergár témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagyesztergár (németül Großestergei) község Veszprém vármegyében, a Zirci járásban.
Nagyesztergár a Bakonyban, Veszprém vármegyében, Zirctől 3 kilométer távolságban fekszik. Főutcája a Zircet Mórral összekötő 8216-os út, amely itt nagyrészt a Radnóti Miklós út, a község keleti részében a Kölcsey Ferenc út nevet viseli. Hangulatos, nyugodt falusias légkörű település, igazi kikapcsolódást biztosít az idelátogatóknak.
Az Esztergár név feltételezések szerint a faragó, esztergályos jelentésű szláv strugar szóból származik, ami a magyar nyelvben nyerte el mai alakját.
A település nevének első ismert említése 1270-ből származik, akkor Wzturgar formában jegyezték fel a nevét.
A török hódoltság ideje után a község első ismert nevű telepese Miller Mátyás volt, aki 1748-ban, Szent Iván hava (június) táján érkezett meg Esztergárra. 1748 és 1751 között további bevándorlók érkeztek, akikkel Ányos Ferenc földbirtokos 1751. január 1-jén kötötte meg azt a „contractust” (szerződést), amely a birtok úrbéri viszonyait szabályozta. A korai telepesek főként fakitermeléssel, faszénégetéssel és juhtartással foglalkoztak.
Sajnos arról, hogy Ányos Ferenc milyen módon, és honnan hozatott telepeseket, nem maradt fenn irat. Annyi ismert, hogy Esztergár – akárcsak a többi környező bakonyi falu is – Dél-Németországból települt be. A lakosok a dunai bajor nyelvjárásra épülő, archaikus vonásokat őrző keverék nyelvjárást beszélnek, amely már az új hazában alakult ki.
Később a település Nagyesztergárra és Kisesztergárra tagozódott, utóbbi ma a Kardosrét nevet viseli.
Az itteni lelkészséget 1770. július 15-től Hoffer Ferdinánd Minerita atya kezdi meg Ányos Ferenc házában, ahol a család Nepomuki Szent János tiszteletére kápolnát rendezett be; a lelkészségnek már az első évtől kezdve saját anyakönyvi nyilvántartása lett, Kardosréttel együtt. A község mai temploma 1796-ban épült.
A második világháborút követő kitelepítések után Csehszlovákiából felvidéki magyar családok kerültek ide.
A település 1973. április 1-én lett Zirc társközsége, és 1993 januárja óta önálló ismét. Lókút és Olaszfalu községekkel közös körjegyzőséget képez.[3]
A településen 2009. október 25-én időközi polgármester-választást tartottak,[8] az előző polgármester lemondása miatt.[13]
Bő két évvel később, 2011. november 27-én újra időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani Nagyesztergáron,[10] ezúttal az előző képviselő-testület önfeloszlatása okán.[14] A választáson a hivatalban lévő faluvezető is elindult, és megerősítette pozícióját.[10]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1196 | 1178 | 1156 | 1079 | 1081 | 1088 | 1105 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,1%-a magyarnak, 13,5% németnek mondta magát (17,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,9%, református 2,2%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 3,4% (22% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 92,5%-a vallotta magát magyarnak, 5,5% németnek, 0,4% szlováknak, 0,1-0,1% horvátnak, bolgárnak és cigánynak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,5% volt római katolikus, 3,8% református, 0,3% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 5% felekezeten kívüli (37,1% nem válaszolt).[16]
Bad-Kreuznach, Németország (2001)
2001-ben aláírták a partnerkapcsolati szerződést a Bad-Kreuznach-i Partnerkapcsolatok Szövetségével /Rajna-vidék/ Fürfeldben, mely 1000 km távolságban található Nagyesztergártól. Majd 2002-ben Nagyesztergáron megerősítették a partnerkapcsolati szerződésüket.