Nagygeresd

Nagygeresd
Szent István-templom
Szent István-templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSárvári
Jogállásközség
PolgármesterNémeth Lajos (független)[1]
Irányítószám9664
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség255 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség29,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,4 km²
Földrajzi nagytájNyugat-magyarországi peremvidék[3]
Földrajzi középtájVas–Soproni-síkság[3]
Földrajzi kistájRépce-sík[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 23′ 38″, k. h. 16° 55′ 42″47.393839°N 16.928200°EKoordináták: é. sz. 47° 23′ 38″, k. h. 16° 55′ 42″47.393839°N 16.928200°E
Nagygeresd (Vas vármegye)
Nagygeresd
Nagygeresd
Pozíció Vas vármegye térképén
Nagygeresd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagygeresd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagygeresd község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagygeresd Vas vármegye északkeleti csücskében, a Répce folyó mellett fekszik. Történetileg az egykori Sopron vármegye Csepregi járásának része volt, az 1950-es megyerendezéskor csatolták Vas megyéhez.

Megközelítése

[szerkesztés]

A település közúton több irányból is könnyen elérhető, mert a 86-os főúttól alig 1,6 kilométerre északra, a 84-es főúttól pedig 5 kilométerre keletre található. A 86-osról a Vasegerszeg keleti széle előtt leágazó 8631-es út vezet a községbe, a 84-esről pedig Tompaládony központjában célszerű letérni a 8614-es útra, amely Nagygeresd főutcája is egyben.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal Vasegerszeg megállóhelye kínálja, mintegy 3 kilométerre délre.

Története

[szerkesztés]

A környék már a kőkorszakban is lakott volt. A település nevét először 1260-ban említik oklevelek Gueruzd néven. A Geresd Árpád-kori személynév, vélhetően a György korabeli megfelelője volt. A 16. században Kis- és Nagygeresd néven két különálló település létezett, melyeket 1928-ban egyesítettek. Mindkét község jelentős nemesi lakossággal bírt, akik nagy szerepet játszottak a reformáció elterjesztésében. A 17. században a község három evangélikus zsinatnak is a helyszíne volt. A jelentősebb birtokosok a Kanizsai és Nádasdy, majd a gróf Milványi Cseszneky, Káldy, Mesterházy és Virtsológi Rupprecht családok voltak. A rendszerváltozást követően rövid ideig a simasági körjegyzőséghez tartozott, 1992-1999 között önálló jegyzőséggel rendelkezett. Jelenleg a Vasegerszeg a közös körjegyzőség székhelye.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Ágoston Gábor (független)[4]
  • 1994–1998: Ágoston Gábor (független)[5]
  • 1998–2002: Ágoston Gábor (független)[6]
  • 2002–2006: Horváth István (független)[7]
  • 2006–2010: Németh Lajos (független)[8]
  • 2010–2014: Németh Lajos (független)[9]
  • 2014–2019: Németh Lajos (független)[10]
  • 2019–2024: Németh Lajos (független)[11]
  • 2024– : Németh Lajos (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
281
282
284
276
248
260
255
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,1%-a magyarnak, 2,2% németnek, 0,4% ruszinnak mondta magát (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,6%, református 0,7%, evangélikus 44%, felekezet nélküli 1,9% (16,8% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 87,9%-a vallotta magát magyarnak, 4,4% németnek, 0,4% románnak, 3,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,7% volt római katolikus, 34,7% evangélikus, 0,8% református, 0,4% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 5,6% felekezeten kívüli (20,6% nem válaszolt).[13]

Képgaléria

[szerkesztés]
  • A 8614-es és a a 8631-es utak találkozása Nagygeresd nyugati részén
    A 8614-es és a a 8631-es utak találkozása Nagygeresd nyugati részén

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • falumúzeum
  • 13. századi alapokon épült műemlék római katolikus templom[14]
  • 1784-ben felszentelt evangélikus templom
  • Cseszneky-Mesterházy-kastély

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Nagygeresd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 14.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Nagygeresd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Nagygeresd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  6. ↑ Nagygeresd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  7. ↑ Nagygeresd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  8. ↑ Nagygeresd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  9. ↑ Nagygeresd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  10. ↑ Nagygeresd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 15.)
  11. ↑ Nagygeresd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  12. ↑ Nagygeresd Helységnévtár
  13. ↑ Nagygeresd Helységnévtár
  14. ↑ lásd képgaléria

További információk

[szerkesztés]