Nagykarácsony

Nagykarácsony
Római katolikus templom
Nagykarácsony címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Fejér
Járás	Dunaújvárosi
Jogállás	község
Polgármester	Mergl István (független)[1]
Irányítószám	2425
Körzethívószám	25
Népesség
Teljes népesség	1295 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	46 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	135[3] m
Terület	30,46 km²
Földrajzi nagytáj	Alföld[4][5]
Földrajzi középtáj	Mezőföld[4][5]
Földrajzi kistáj	Közép-Mezőföld[4][5]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 52′, k. h. 18° 46′46.866666666667, 18.76666666666746.866667°N 18.766667°EKoordináták: é. sz. 46° 52′, k. h. 18° 46′46.866666666667, 18.76666666666746.866667°N 18.766667°E
Nagykarácsony Pozíció Fejér vármegye térképén
Nagykarácsony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykarácsony témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagykarácsony község Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban. Országos ismertséget ad a településnek, hogy a karácsonyi ünnep előtt különleges ünnepi képeslapot lehet küldeni, melyet ez alkalomra szóló postai bélyegző lenyomattal érvényesít a postahivatala.

Fekvése

Fejér vármegye déli részén, a Mezőföldön fekvő település. Baracs innen 10, Sárbogárd 14, Cece és Dunaújváros egyaránt 19-19, Dunaföldvár 15, Solt 23 kilométer távolságra található.

A település közigazgatási területének szélét érinti a Dunaújváros-Sárbogárd közti 6219-es út is, de a belterületén csak a 6211-es út halad végig, amely az előzőleg említett mellékút Mezőfalva külterületére eső szakaszát a 61-es út előszállási szakaszával köti össze. Vasúton a Mezőfalva–Rétszilas-vasútvonalon érhető el, amelynek két megállási pontja is van a község területén: Nagykarácsony megállóhely és Nagykarácsony felső megállóhely.^[6]

Külterületi településrésze Szőlőhegy, mely Nagykarácsony centrumától 3 kilométerre fekszik, déli irányban, Alap határához közel. 2011-es adatok szerint Szőlőhegy lakónépessége 0 fő, a lakások száma 0, a nem lakott üdülők száma 19.^[7] Vasúti megállóhely van Szőlőhegy határában. Szőlőhegy a faluközpontból önkormányzati üzemeltetésű úton érhető el.

Története

Nagykarácsony őslakóiról írott és tárgyi emlékek csekély számban maradtak ránk.^[8]

A település történelme a Magyarországon megtelepedett kunokhoz kapcsolódik. A vad életformához szokott népnek idegen volt az amit a keresztény tanok hirdettek és ragaszkodtak a pogányságukhoz. Ezért a nagyurak ellenségesen fogadták őket és kiűzték őket az ország területéről.^[8]

A településről az első írásos emlék a 13. századból maradt fenn, IV. Béla király idejéből.

A tatárjárás után a kunokat IV. Béla ismét visszatelepítette. Az uralkodása alatt sikerült a megkeresztelkedésük és a kunok hét nemzetsége hét székké szerveződött. Egy részük Előszállás, Karácsonyszállás és Perkáta térségében lelt új otthonra.^[8]

A legeltető, pásztorkodó, állattenyésztéssel foglalkozó nomádokra jellemző életmódot két évszázadon keresztül űzték.

Az 1702-es összeírás szerint Karácsonyszállás, mint falu szerepel. Ebben az időben Magyarországon kisebb cisztercita kolostorok épültek, így az 1750-es évek környékén kápolna létesült. Az 1800-as évektől a rend már a Zirci apátság szervezetében működött.^[8]

Marhapásztorok, summások, cselédek építették az első tanyákat. Ősz táján a nyájat áthozták a Dunán Előszállás környékére és karácsonyig itt legeltették állataikat. Ekkor összegyűltek Karácsonyszálláson és ünnepeltek. Az uradalmi intéző ellenőrizte, eleget tesznek-e vallási kötelezettségeiknek. Erre az apát külön rendeletet is hozott létre. Máig is élő népszokást hagytak a helybéliekre, a pásztorkodást.^[8] Az 1880-ban készült kataszteri térkép szerint a település eredetileg a mai "Szőlőhegy" (akkor Nagykarácsony szőlők), és a temető köré csoportosult, majd azt követően terjeszkedett északi irányba.^[9]

A falu 1952-ben alakult Előszállás község (Nagy)Karácsonyszállás nevű részéből és néhány közeli pusztából, majorságból. A szállások 1953-ban végleg megszűntek. Az egykori summások Heves megyéből a jó termőföldjéről ismert Nagykarácsonyba települtek, így a letelepültek és az őslakosok egy falut hoztak létre.^[8]

Ekkor dőlt el a keresztség. Így lett a kis falu neve Nagykarácsony.^[8]

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Szabó József (független)^[10]
• 1994–1998: Horváth Ágoston (független)^[11]
• 1998–2002: Horváth Ágoston (független)^[12]
• 2002–2006: Horváth Ágoston (független)^[13]
• 2006–2008: Réz István (Fidesz)^[14]
• 2008–2010: Scheier Zsolt (független)^[15]
• 2010–2014: Scheier Zsolt (független)^[16]
• 2014–2019: Müller Miklós (Fidesz-KDNP)^[17]
• 2019–2024: Scheier Zsolt (független)^[18]
• 2024– : Mergl István (független)^[1]

A településen 2008. július 27-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[19] A választás meglehetősen sok, összesen hét polgármesterjelöltje között a hivatalban lévő faluvezető is elindult, de 15,58 %-os eredményével csak a második helyet érte el; a győztesnek ilyen népes mezőnyben is sikerült egyedül megszereznie az érvényes szavazatok abszolút többségét.^[15]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1333	1335	1300	1270	1292	1308	1295
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,2%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,4% lengyelnek, 0,4% németnek, 0,2% románnak mondta magát (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,6%, református 3%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 16,5% (26,6% nem nyilatkozott).^[20]

2022-ben a lakosság 89,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% románnak, 0,3% németnek, 0,2% ukránnak, 0,2% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,1% örménynek, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,4% volt római katolikus, 3,7% református, 0,5% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,2% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 27,7% felekezeten kívüli (37,8% nem válaszolt).^[21]

Nevezetességei

Magyar Posta

A Magyar Posta minden karácsonyi ünnep előtt – az ország minden részéből érkező – postai képeslapot különleges (alkalmi) postai bélyegző lenyomattal lát el az ideiglenesen működő postahivatali részlegben.^[22]

Mikulásház

A Magyar Posta 1994-ben alkotópályázatot tűzött ki általános iskolások részére "Tervezz karácsonyi bélyeget!" címmel. A győztesek jutalma a díjak mellett nagykarácsonyi táborozás volt a következő esztendőben. Ekkor született meg az ötlet, hogy a magyar Mikulás Nagykarácsonyban lakjon. Így, a nagykarácsonyi önkormányzat és a Magyar Mikulás Alapítvány együttműködésével egy üresen álló épületet béreltek ahol 1995-ben megnyílt a Mikulás ház.^[22]

A Mikulásház az első években nagy sikert aratott, mivel az 1 hónapig működő Mikulásházat 2500-an látogattak meg az ország minden tájáról. Ezután a ház látogatottsága folyamatosan nőtt, 1996-ban 6000-en, 1997-ben pedig 10000-en látogattak el a Mikulás otthonába.2006-ban a Mikulásházhoz kapcsolódó programsorsorozat elérte a 15000 főt, vagyis a befogadóképességének a mezsgyéjét. Azóta a létszám döntően nem változott, a megnövekedett kereslet kielégítésére azonban szükségessé vált a projekt kibővítésnek az előkészítése. Részben a ház sikerének köszönhető hogy Nagykarácsony lett a Mikulás-levelezés központja.^[22]

2010. november 5-én 250 gyermeket vártak szeretettel a nagykarácsonyi Mikulásháznál, akiket a vörösiszap katasztrófa és a 2010-es árvizek érintettek. A gyerekek egész napos programsorozaton vehettek részt, ahol bekukkanthattak a Mikulás dolgozószobájába, bohóc- és varázslóműsor, bábjáték, játszóház szórakoztatta őket, valamint elsőként próbálhatták ki a szalmalabirintust. A gyerekek kiderítették, hogy a magyar Mikulásnak nem rénszarvasai, hanem dámvadjai vannak, továbbá, hogy a kedvenc étele a nokedli pörkölttel.^[23]

Képgaléria

• 
  Római katolikus templom
• 
  A zirci ciszterci apátság címere a templomon
• 
  Népi lakóház
• 
  Magtár, épült 1896-ban
• 
  Vadászlak
• 
  Óvoda
• 
  Posta

Jegyzetek

1. Nagykarácsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 14.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. Nagykarácsony, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
4. Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
5. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
6. 43 Mezőfalva–Rétszilas (magyar nyelven). vasutallomasok.hu. (Hozzáférés: 2012. július 7.)
7. A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 7.)
8. Nagykarácsony rövid története (php). nagykaracsony.hu. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
9. Kataszteri térképek (XIX. század) | Mapire - The Historical Map Portal (magyar nyelven). mapire.eu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 22.)
10. Nagykarácsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
11. Nagykarácsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
12. Nagykarácsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
13. Nagykarácsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
14. Nagykarácsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
15. Nagykarácsony települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. július 27. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
16. Nagykarácsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
17. Nagykarácsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
18. Nagykarácsony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 4.)
19. 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 4.)
20. Nagykarácsony Helységnévtár
21. Nagykarácsony Helységnévtár
22. Nagykarácsony látnivalói (php). nagykaracsony.hu. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
23. Mesefalva Árvíz- és vörösiszap károsult gyermekek vendégeskedtek a Mikulásnál (html). mikulasfalva.com, 2010. november 6. (Hozzáférés: 2012. július 11.)^{[halott link]}

További információk

• Ahonnan a Mikulás is csak viszi a pénzt Az Origo.hu cikke a Kismagyarország sorozat részeként (2013. december 23.)

• Magyarország-portál
• Földrajzportál