Nagypall | |||
A Szabadság utca (az 5607-es út belterületi szakasza) a község katolikus templomával | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Pécsváradi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Soós István (független)[1] | ||
Irányítószám | 7731 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 345 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 50,35 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7,13 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 08′ 48″, k. h. 18° 27′ 18″46.146781°N 18.455050°EKoordináták: é. sz. 46° 08′ 48″, k. h. 18° 27′ 18″46.146781°N 18.455050°E | |||
Nagypall weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagypall témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagypall (németül: Pahl, Nadjpohl;[3][4] horvátul: Palija[5]) község Baranya vármegyében, a Pécsváradi járásban.
Nagypall a Mecsek lábainál, ezen belül is a Zengőtől délkeletre található, Pécsváradtól mintegy három kilométerre.
A településen végighalad, annak főutcájaként a Mohácstól Pécsváradig vezető 5607-es út, ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala mindkét végponti város irányából. Az ország távolabbi részei felől a 6-os főúton érhető el a legegyszerűbben, pécsváradi letéréssel.
Hajdan érintette a községet a Pécs–Bátaszék-vasútvonal, melynek egy megállóhelye is volt itt, ám a vonalnak ezen a szakaszán 1997 óta nincs számottevő vasúti forgalom. Nagypall megállóhely a belterület keleti szélén, a mai Petőfi utca végén létesült, egykori helye a jelenlegi állapotában csak burkolatlan úton közelíthető meg.
Nevét 1015-ben a pécsváradi bencés apátság alapítólevelében említették először, mely szerint I. István király népeket adott itt a monostornak.
Nevét egy 1220-ból származó oklevél is említi Pol alakban, a pécsváradi bencés apátságnak adót fizető falvak között. A Pall név a magyar Pál személynévből alakulhatott ki.
A falut az apátság nemes jobbágyai lakták.
A török hódoltság ellenére sem néptelenedett el, lakossága a törökök távozása után magyar volt.
A németek a 18. század második felétől kezdtek betelepedni, az első világháború után a falu lakosságának már több, mint fele volt német. A második világháborúig a falu két utcájában külön éltek a magyarok, akik reformátusok, és a németek, akik katolikusok voltak. A kis falunak ezért két temploma van. A németek és a magyarok gyermekei 1852-től két külön iskolába jártak, a katolikus iskolában németül és magyarul folyt a tanítás.
Jelentős esemény volt a falu életében a – községet is érintő – Pécs–Pécsvárad–Bátaszék-vasútvonal 1911-es megnyitása.
Egy statisztika szerint a második világháború után Nagypallból 43 németet telepítettek ki, ami a lélekszámhoz viszonyítva jelentős veszteség volt [1].
Amikor az 1960-as években átszervezték a közigazgatást, 1966. június 30-án megszüntették Nagypall külön tanácsát és Pécsváradhoz csatolták. A falu 1993. január 1-jén alakított újra külön önkormányzatot és fejlődése ekkortól felgyorsult.
Katolikus gyülekezete a pécsváradi plébánia filiája. Református gyülekezet a Zengővárkonyi Református Egyházközösség Társgyülekezete. A faluban Régi Mesterségeket Felelevenítő Közhasznú Egyesület működik.
2001-ben a lakosságnak már csak 2,7%-a vallotta magát németnek.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 385 | 379 | 363 | 338 | 339 | 352 | 354 | 345 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,4%-a magyarnak, 3% cigánynak, 21,8% németnek mondta magát (21,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,6%, református 9,9%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 9,4% (30,3% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 15,1% németnek, 2,3% cigánynak, 0,9% horvátnak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,2% volt római katolikus, 8,2% református, 0,3% evangélikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 12,5% felekezeten kívüli (33,2% nem válaszolt).[15]