Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Nagypeterd | |||
A nagypeterdi református templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Szigetvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Magda József Zoltán (független)[1] | ||
Irányítószám | 7912 | ||
Körzethívószám | 73 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 644 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 54,77 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 11,63 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 02′ 48″, k. h. 17° 53′ 53″46.046761°N 17.897989°EKoordináták: é. sz. 46° 02′ 48″, k. h. 17° 53′ 53″46.046761°N 17.897989°E | |||
Nagypeterd weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagypeterd témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagypeterd egy község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Szigetvártól keletre, Szentlőrinctől nyugatra fekszik, mindkét várostól egyaránt körülbelül 7–8 kilométerre.
A szomszédos települések: észak felől Nyugotszenterzsébet, északkelet felől Nagyváty, kelet felől Kacsóta, délkelet felől Szentdénes, dél felől Rózsafa, nyugat felől pedig Botykapeterd.
Legfontosabb megközelítési útvonala a 6-os főút, ezen érhető el Szigetvár és Pécs felől is. Rózsafával az 58 104-es, Nyugotszenterzsébettel a 66 113-as számú mellékút kapcsolja össze; határszélét délkeleten érinti még az 5807-es út is.
Vonattal elérhető a Nagykanizsa–Gyékényes–Barcs–Pécs-vasútvonalon; Nagypeterd megállóhely közvetlenül a rózsafai országút vasúti keresztezése mellett helyezkedik el.
A település mellett már a római korban is hadiút húzódott. Nagypeterd már az Árpád-korban is lakott település volt, a török megszállás alatt sem néptelenedett el. Lakói korábban nemesek voltak, de a törökök kiűzése után csak 1724-ben nyerték vissza kiváltságaikat, amelyet a török időkben vesztettek el.
1703-ban a faluban pusztító tűzvész olyan mély nyomokat hagyott az emberekben, hogy a települést sokan sokáig Égöttpeterd néven emlegették: ez az elnevezés még a 20. században is felbukkant.[3]
A településen 2005. október 9-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[8] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[14] A polgármesteri posztért a hivatalban lévő faluvezető is elindult, és hat jelölt közül, viszonylag magabiztosan meg is erősítette pozícióját.
A 2006. október 1-jén megtartott önkormányzati választás érdekessége volt Nagypeterden, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 8 jelölt indult a polgármesteri címért.[9] Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak öt település lakói szavazhattak, ennél több (9 vagy 10) aspiránsra pedig öt másik településen volt példa.
2009. június 14-én újabb időközi polgármester-választást kellett tartani Nagypeterden,[10] ezúttal az addigi polgármester lemondása miatt.[15]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 637 | 644 | 630 | 637 | 624 | 660 | 676 | 631 | 641 | 644 |
2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,6%-a magyarnak, 5% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,2% lengyelnek, 0,8% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,7%, református 15,5%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 42,5% (10,7% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 4,4% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,3% németnek, 0,3% románnak, 0,2% szerbnek, 0,2% lengyelnek, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29% volt római katolikus, 11,7% református, 0,2% evangélikus, 1% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 26,3% felekezeten kívüli (30,1% nem válaszolt).[17]