Nagyszakácsi

Nagyszakácsi
Nagyszakácsi címere
Nagyszakácsi címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásMarcali
Jogállásközség
PolgármesterKövér István Attila (független)[1]
Irányítószám8739
Körzethívószám85
Népesség
Teljes népesség456 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség19,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,37 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 29′ 17″, k. h. 17° 19′ 16″46.488056°N 17.321111°EKoordináták: é. sz. 46° 29′ 17″, k. h. 17° 19′ 16″46.488056°N 17.321111°E
Nagyszakácsi (Somogy vármegye)
Nagyszakácsi
Nagyszakácsi
Pozíció Somogy vármegye térképén
Nagyszakácsi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszakácsi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagyszakácsi község Somogy vármegyében, a Marcali járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagykanizsától keletre, Marcalitól délnyugatra, Somogyzsitfa, Tapsony, és Mesztegnyő közt fekvő település. Központján a Szenyér és Hollád közti 6803-as út halad keresztül, ezen érhető el a 68-as és a 7-es főutak felől is. Közigazgatási területének északnyugati részét átszeli a Marcali-Galambok közti 6805-ös út is, de lakott területeit az nem érinti.

Története

[szerkesztés]

Nagyszakácsi (Szakácsi) a 15. században a királyi szakácsok földje volt. A falu a Szent Egyedről nevezett kupahegyi konvent itteni határjárásakor Királyszakácsi néven is előfordult. 1378-ban már említették Mindenszentek tiszteletére szentelt templomát, 1382-ben pedig plébániáját is. 1401-ben két temploma is volt; az egyiket Szent Domonkos, a másik Mindenszentek tiszteletére szentelték. Szent Domokosról elnevezett temploma mellett állt a hasonló nevű pálos kolostor is: a dűlőt, ahol állt, ma is Barátoki dűlőnek nevezik. A település nevét 1466-ban Nagzakach alakban írva említették az oklevelek, ekkor már városi kiváltságokkal is bírt. 1480-ban ugyancsak városként szerepelt egy oklevélben.

A 15. században köznemesek lakták, amelyeknek tagjai közül valók voltak a királyok udvari szakácsai: Mátyás király szolgálatában állt szakácsként egyebek között Veress György, Orros Péter és Miklós. II. Ulászló szakácsai között volt Kovács György valamint Gondos János is. II. Lajos szakácsai voltak Gondos Illés és Tolvay István is.

A királyi udvar szakácscsaládjainak fennmaradt névsora:

Bakator (1380-1414), Gede vagy Gedefi (1382-1480), Póka vagy Pókafi (1382-1505), Soldos (1382-1428), Délczeg (1382), Tor (1382), Terpe (1401-1480), Vas (1401), Szakácsi (1402-1497), Kigyó vagy Kegyó (1425-1480), Fintha (1425-1463), Pokocz (1436), Veres (1436-1505), Tolvaj (1451-1505), Kecskés (1453-1471), Kacsó (1459), Kis (1461-1470), Széles (1461), Körtvély (1461), Tenke (1461), Fekete (1461-1505), Sávolyi (1461-1470), Külsőszakácsi Ivánka (1462-63), Nagyszakácsi (1463), Orros (1463-1505), Kozma (1463), Pálfi (1465-1505), Czevek (1465), Kakas (1465-1480), Vég (1467), Szabó (1470-1495), Denke (1470), Valkon (1470), Zereger (1470), Ágoston (1470-1502), Biró (1470), Korcz (1470), Kisszakácsi (1471), Recsek (1471), Csorna (1471), Pap (1475-1497), Egyedfi (1476), Szulai (1480-1505), Szöllős (1482), Hegedős vagy Hegedes (1492-1505), Miklósi vagy Miklós (1492-1505), Vidi Gondos (1495-1505), Kovács (1495-1497), Nagy (1495-1505), Ago vagy Agh (1495-1505), Lucza (1495), Kálmán (1497-1505), Katona (1505), Balka, Bellye, Besenyei, Bogdán, Bogyó, Bongolyag, Debrei, Ellyesse, Faber (Kovács), Facsiár, Györgyfi, Izdrai, Karai, Kisfaludi, Korotnai, Kőmíves, Patrohi, Sipos, Tót és Vidi.

Mivel nemesek által lakott település volt, neve az adóösszeírásokban nem szerepelt. 1848 őszén itt kisebb összeütközés volt a horvát határőrök és a nemzetőrség között, mely az utóbbiak győzelmével végződött. 1869-ben egy nagy tűzvészben a 42, 1873-ban pedig 36 ház égett le a településen.

A 20. század elején Somogy vármegye Marcali járásához tartozott.

1910-ben 1937 lakosából 1900 magyar volt. Ebből 1844 római katolikus, 49 református, 32 izraelita volt.

Kölked

[szerkesztés]

A középkorban a mai Nagyszakácsi mellett feküdt Kölked is, ahol már 1272-ben a királyné Gunya nevű szakácsa lakott. Egy 1289-ben kelt oklevél is a királyné szakácsaitól lakott faluként emlékezett meg róla. Nevét 1337-ben Kulked, 1464-1498 között Zakachkelked alakban írva említették az oklevelek. Az 1464 évi kiváltságlevelében Mátyás király is elismerte az itteni lakosokat és felmentette a vármegyei bíróság illetékessége alól. A 18. században lakosai átköltöztek a mai Nagyszakácsiba.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Endrődi János (független)[3]
  • 1994–1998: Kövér István Attila (független)[4]
  • 1998–2002: Kövér István Attila (független)[5]
  • 2002–2006: Kövér István Attila (független)[6]
  • 2006–2010: Kövér István Attila (független)[7]
  • 2010–2014: Kövér István Attila (független)[8]
  • 2014–2019: Kövér István Attila (független)[9]
  • 2019–2024: Kövér István Attila (független)[10]
  • 2024– : Kövér István Attila (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
423
451
425
372
389
434
456
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,1%-a magyarnak, 5,2% cigánynak, 3,7% németnek mondta magát (16,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,9%, református 1%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,5%, felekezet nélküli 13% (21,9% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 76,1%-a vallotta magát magyarnak, 5,4% németnek, 2,3% cigánynak, 0,3% románnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (20,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,1% volt római katolikus, 0,8% református, 1% egyéb katolikus, 9% felekezeten kívüli (50,1% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Ismert emberek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Nagyszakácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Nagyszakácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Nagyszakácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  5. ↑ Nagyszakácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  6. ↑ Nagyszakácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  7. ↑ Nagyszakácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  8. ↑ Nagyszakácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  9. ↑ Nagyszakácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  10. ↑ Nagyszakácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 5.)
  11. ↑ Nagyszakácsi Helységnévtár
  12. ↑ Nagyszakácsi Helységnévtár
  13. ↑ A Szent István-szobor a Köztérkép oldalán. (Hozzáférés: 2014. december 15.)

További információk

[szerkesztés]