Napkor

Napkor
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Napkor címere
Napkor címere		 Napkor zászlaja
Napkor zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNyíregyházi
Jogállásközség
PolgármesterDr. Spinyhért Zsolt (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4552
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség3554 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség97,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,35 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 56′, k. h. 21° 53′47.933333°N 21.883333°EKoordináták: é. sz. 47° 56′, k. h. 21° 53′47.933333°N 21.883333°E
Napkor (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Napkor
Napkor
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Napkor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Napkor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Napkor község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyíregyházi járásban található.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye, és egyben a Nyírség középső részén fekszik, a megyeszékhely Nyíregyháza keleti szomszédságában (a központjától 13 kilométerre keletre). A falut aranyló homokbuckák veszik körül, s itt emelkedik Szabolcs középső területének legmagasabb dombja is, a Golyóbis, melynek tetejéről a környék legszebb kilátása nyílik. [1]

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Nyíregyházától Beregsurányig vezető 41-es főút, amely áthalad a belterületének északi részén; Sényővel és Nagykállóval a 4102-es út köti össze. Déli határszélét pedig érinti még az M3-as autópálya is, de a sztrádának sem csomópontja, sem pihenőhelye nincs a község területén.

A település belső területei közösségi közlekedéssel a Volánbusz által üzemeltetett 4215-ös busszal közelíthetőek meg.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Napkor megállóhely a belterület északi részén helyezkedik el, közvetlenül a 4102-es út vasúti keresztezése mellett, annak keleti oldalán.

Története

[szerkesztés]

A település neve a Necopor (Napkor) személynévből ered.

Az okleveles források szerint az egyik legrégebbi szabolcsi települések közül való, mely a 11. századi Necoportól és Mezdától leszármazó Nopor(ur)-Mezte (Napkor-Meszte nemzetség) birtoka volt a tatárjárásig. A Napkor-Mezte nemzetség ez időben birtokos volt a mai Szilágyborzáson is, egy Kálmán kori oklevél szerint, ami a nemzetség téli-nyári szálláspárjára utal. 1271-ben a Kállay család őse a Balog-Semjén nemzetségbeli Ubul fia Mihály kapta királyi adományként. 1848-ig a Kiss család tagjai voltak a falu földesurai, és 1945-ig határának nagy része a tulajdonukban volt, a Láp család volt a jobbágyréteg. 1998-ban a "Virágos Magyarországért mozgalom" keretében a község elnyerte a Belügyminisztérium nagydíját. Ugyanebben az évben a település erős emberei a "Magyarország legerősebb faluja" vetélkedőn első helyezést ért el. 1999-ben sikerült megvédeni ezt a kitüntető címet.

A III. Nemzeti Lovasfesztiválon a napkori lovasbandérium első helyen végzett a megyék versenyében.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Gáva János (független)[3]
  • 1994–1998: Gáva János (független)[4]
  • 1998–2002: Gáva János (független)[5]
  • 2002–2006: Gáva János (független)[6]
  • 2006–2010: Dr. Spinyhért Zsolt (független)[7]
  • 2010–2014: Dr. Spinyhért Zsolt (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2019: Dr. Spinyhért Zsolt (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019–2024: Dr. Spinyhért Zsolt (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2024– : Dr. Spinyhért Zsolt (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
3679
3658
3664
3664
3625
3607
3554
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 4,2% cigánynak, 2,9% németnek, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,1%, református 8,3%, görögkatolikus 19,3%, evangélikus 1%, felekezeten kívüli 2,2% (17,2% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,8% németnek, 1,7% cigánynak, 0,4% ukránnak, 0,1% románnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,8% volt római katolikus, 8,7% református, 17,7% görög katolikus, 0,7% evangélikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,1% ortodox, 3,9% felekezeten kívüli (34,5% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Itt található a Kállay család egyik középkori eredetű kúriája, amiben élt és alkotott Jósika Miklós a magyar regényírás egyik úttörője, Kállay Erzsébet férje. Jelenleg általános iskola működik benne.
  • A Római Katolikus Templom a település Orsószerűen kiszélesedő részén található.

Az egykori kőtemplom a 13. század végén már állt. A 16. századtól reformátusok használták, de a nagy pestisjárvány után betelepített lakosság vallását tekintve a középkori templom ismét a katolikusok kezébe került. A templom kora gótikus eredetű a 13. századból. 1762-ben barokk stílusban átalakították, 1948-ban kibővítették. Az 1996-os felújítás során 13. századi freskókat találtak.

  • A község Görögkatolikus Temploma késő klasszicista jellegű egyhajós falusi templom, amelyet 1859-ben építettek a korábbi templom anyagainak felhasználásával. A késő klasszicista ikonosztáz eredetileg nem a jelenlegi templomba készült.
  • Időjárásjelző obszervatóriuma a település valódi unikuma.
  • 1999-ben került átadásra a 300 hektáros vadaskert, mely Európa egyik legmodernebb vadaskertje, ahol vaddisznó és dámvad várja a vadászni vágyókat.

Itt született

[szerkesztés]

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Napkor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Napkor települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Napkor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  5. ↑ Napkor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  6. ↑ Napkor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  7. ↑ Napkor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  8. ↑ Napkor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. ↑ Napkor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  10. ↑ Napkor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Napkor Helységnévtár
  13. ↑ Napkor Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Oros Sényő Apagy
Nyíregyháza

Észak
Nyugat  Napkor  Kelet
Dél

Magy
Nagykálló-nyugat Nagykálló-észak Kállósemjéni Mohos-tó TT.