Nekézseny | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Észak-Magyarország |
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
Járás | Ózdi |
Jogállás | község |
Polgármester | Uj-Tózsa Csabáné (Fidesz-KDNP)[1] |
Irányítószám | 3646 |
Körzethívószám | 48 |
Népesség | |
Teljes népesség | 609 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 51,42 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 14,1 km² |
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] |
Földrajzi középtáj | Bükk-vidék[3] |
Földrajzi kistáj | Upponyi-hegység[3] |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 10′ 05″, k. h. 20° 25′ 49″48.168181°N 20.430361°EKoordináták: é. sz. 48° 10′ 05″, k. h. 20° 25′ 49″48.168181°N 20.430361°E | |
Nekézseny weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nekézseny témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nekézseny község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Ózdi járásban.
Az Upponyi-hegység délkeleti szélén, a Csernely-patak mentén helyezkedik el, Ózdtól 15 kilométerre délkeletre, Putnoktól 21 kilométerre délre, Miskolctól pedig 46 kilométerre északnyugatra. Jelentős a területén az erdők aránya.
A környező települések: Csokvaomány, Dédestapolcsány, Lénárddaróc, Sáta, a legközelebbi város Ózd (körülbelül 15 kilométerre).
Főutcája a 2518-as út, amely a hegység déli peremén húzódik végig, Dédestapolcsánytól Csernelyig. Határát érinti a 2521-es út is, mely Sátával és Borsodbótával kapcsolja össze, nyugati szomszédja, Csokvaomány pedig a 25 119-es számú mellékúton érhető el.
Érinti a települést a 87-es számú Eger–Putnok-vasútvonal is, sőt a közigazgatási területén két megállóhely is volt (Nekézseny és Csokvaomány megállóhelyek), de a vasútvonal Nekézsenyt érintő, Szilvásvárad és Putnok közötti szakaszán a személyszállítás 2009. december 13. óta szünetel. Csokvaomány megállóhelyet a 2518-as útból, annak 7+700-as kilométerszelvényénél kiágazó, rövid 25 309-es mellékút szolgálta ki
Régészeti leletek bizonyítják, hogy a terület az őskor óta lakott volt. A település létrejötte az Árpád-korra tehető. Írásban 1415-ben említik először, egy adománylevélen. Ekkor nevét Nekeseny, Nekésenynek írták. A török időkben a hódoltsági terület része lett. A következmény:1688-ban már puszta faluként tartották számon. Az 1700-as években népesült be újra. A lakosság korán megismerkedett a reformációval. 1786-tól református anyaegyház, temploma 1816 és 1822 között épült. Régi borospincéi mutatják, hogy kiterjedt szőlőművelést is folytattak. A Csernely-patakra több vízimalom is épült, melyből egy még az 1930-as években üzemelt. A 20. század első felében az ózdi járáshoz tartozott, 1966-tól a rendszerváltásig Sáta községgel közös tanács irányította a falut. Az 1990-es évek elejétől önálló község.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 779 | 766 | 752 | 725 | 650 | 607 | 624 | 609 |
2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2001-es népszámláláskor a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,3%-a magyarnak mondta magát (13,7% nem válaszolt). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9,1%, református 49,8%, felekezeten kívüli 7,3% (16,3% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 95,4%-a vallotta magát magyarnak, 1% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% ruszinnak, 0,2% románnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 7,4% volt római katolikus, 46,5% református, 0,5% görög katolikus, egyéb katolikus 2,6%, 12,7% egyéb keresztény, 8,7% felekezeten kívüli (21,6% nem válaszolt).[14]