Nemesapáti | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Nyugat-Dunántúl |
Vármegye | Zala |
Járás | Zalaegerszegi |
Jogállás | község |
Polgármester | Mérnyei Sándor István (független)[1] |
Irányítószám | 8923 |
Körzethívószám | 92 |
Népesség | |
Teljes népesség | 471 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 48,22 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 10,37 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 52′ 21″, k. h. 16° 56′ 51″46.872530°N 16.947560°EKoordináták: é. sz. 46° 52′ 21″, k. h. 16° 56′ 51″46.872530°N 16.947560°E | |
Nemesapáti weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesapáti témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nemesapáti község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.
A megyeszékhelytől keletre, a Szévíz-patak és a Principális-csatorna közé eső dombok ölelésében húzódik meg a község. Északi és déli irányból, Alibánfa (a 7328-as út) és Alsónemesapáti (a 76-os főút) felől egyaránt a 7354-es úton érhető el, de a belterületére csak az abból északkelet felé kiágazó, körülbelül 3 kilométer hosszú 73 224-es út vezet. Közigazgatási területének keleti szélét egy rövid szakaszon érinti a 7362-es út is.
A település megközelíthető: a 8-as főúton Vasvárig, onnan tovább a 74-esen Zalaegerszegig, majd tovább keleti irányban a 76-oson, Csácsbozsok után kell balra letérni. Másik irányból az M7-es autópályáról a 170-es kilométernél letérve a 76-os főútra Zalaegerszeg irányába, Kisbucsa után jobbra Alsónemesapátin keresztül közelíthető meg a település. Mellékúton Sümeg felől Zalaegerszeg felé közlekedve Alibánfánál balra lekanyarodva érhetjük el a községet.
Első említése 1370-ből való Istvánszeg néven. A 15. század során több nemesi család (Egerváriak, Gerseiek, Marcaliak, Deákok) is rendelkezett birtokkal a településen. A 16–17. században a törökök sokszor feldúlták, mindezek ellenére nem néptelenedett el. A lakosság a református hitre tért, a 18. század elején azonban rekatolizált.
A 18. század során a település gyorsan fejlődött. A 19. században több zsidó család is a településre költözött, ahol a domináns földművelés mellett egy szerény iparos réteg is megjelent.
A Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal megnyitása nagyban elősegítette Nemesapáti további fejlődését. Alsónemesapáti 1927-ben vált külön Nemesapátitól. Az 1930-as években Alsónemesapátihoz hasonlóan itt is takarékszövetkezet nyílt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 519 | 514 | 523 | 504 | 488 | 486 | 471 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 87,8%, cigány 10%, német 1,2%. A lakosok 87,8%-a római katolikusnak, 2,6% reformátusnak, 4,6% felekezeten kívülinek vallotta magát (4,2% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 6,4% cigánynak, 0,8% németnek, 0,2% horvátnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 61,9% volt római katolikus, 1,2% református, 0,6% egyéb katolikus, 5,9% felekezeten kívüli (30,3% nem válaszolt).[12]
Nemesapáti Szent Miklós plébániát a 14. században alapították. Temploma a korábbi, 15. századi templom helyén épült 1752-53 között és a 19. században romantikus stílusban átépítették.