Neogregarinorida

Neogregarinorida
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Diaphoretickes
Csoport: Sar
Csoport: Alveolata
Törzs: Apicomplexa
Osztály: Conoidasida
Alosztály: Gregarinasina
Rend: Neogregarinorida
Grassé et Schrével 1953
Családok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Neogregarinorida témájú rendszertani információt.

A Neogregarinorida az Alveolata Apicomplexa törzsébe tartozó paraziták rendje.[1] Rovarokat fertőznek, és általában a zsírban, a hemolimfában, a hipodermiszben, a belekben vagy a Malpighi-csövekben vannak. Leggyakrabban a zsírban vannak, ahol gazdáiknak sok faj patogénje.

Elsősorban sejtbeli paraziták.

Taxonómia

[szerkesztés]

6 családban 13 nemzetsége van, típusnemzetsége az Ophryocystis.

2 családja, az Ophryocystidae és a Schizocystidae a Schizogregarinina alrend tagja.

Feltehetően az Eugregarinorida rendből fejlődött ki.[2] Az életciklusban lévő merogónia különíti el tőlük, és ez feltehetően másodlagos jellemző.

Filogenomika

[szerkesztés]

SSU rRNS filogenetikai elemzése alapján az Ophryocystis az Eugregarinorida tagja lehet.[3]

Jelentőség

[szerkesztés]

Vad és mézelő méheket egyaránt fertőznek, változó hatással. Kevéssé tanulmányozottak méhparazitaként, 2023. július 12-én az egyetlen igazoltan méhparazita fajuk az Apicystis bombi volt.[4] Többek közt az Osmia bicornis, a Bombus terrestris és a Bombus pascuorum stresszora.[4] A Xylocopa nemben is észlelték, ahol a zsírszövet működését befolyásolva növeli a mortalitást. Ennek lehetséges, de nem valószínű oka, hogy volt köztük e parazitát hordozó példány, de az is, hogy az A. bombi már jelen volt.[5]

Az Ophryocystis elektroscirrha lepkéket fertőz, amikor a hernyók petékbe és a növénybe fertőzött felnőttek révén kerülő oocisztákat megeszik. Itt eleinte ivartalanul, majd ivarosan szaporodik gazdája érése során, majd alvó oocisztákat képeznek a lepke kutikuláján. Az Ophryocystis rövidíti a felnőtt lepkék élettartamát és csökkenti teljesítményüket – a legsúlyosabban fertőzött lepkék gyakran nem bújnak elő bábjukból és gyorsan meghalnak. Gazdájuk az eredeti leírások szerint a Danaus gilippus és a Danaus plexippus, de azonosították Danaus eresimus, Danaus petilia, Danaus chrysippus fajokban is, és hasonló fajai megtalálhatók Parthenos sylvia fajban és a Helicoverpa nem fajaiban is.[6]

Általános jellemzők

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Jeon, Kwang W.. International Review Of Cytology: A Survey of Cell Biology. Academic Press (2006). ISBN 978-0-08-046350-6 
  2. Leander BS (2008. február 1.). „Marine gregarines: evolutionary prelude to the apicomplexan radiation?”. Trends Parasitol. 24 (2), 60–7. o. DOI:10.1016/j.pt.2007.11.005. PMID 18226585. 
  3. Leander BS, Harper JT, Keeling PJ (2003. december 1.). „Molecular phylogeny and surface morphology of marine aseptate gregarines (Apicomplexa): Selenidium spp. and Lecudina spp”. J. Parasitol. 89 (6), 1191–1205. o. DOI:10.1645/GE-3155. PMID 14740910. 
  4. a b Tommasi N, Colombo B, Pioltelli E, Biella P, Casiraghi M, Galimberti A (2023. július 12.). „Urban habitat fragmentation and floral resources shape the occurrence of gut parasites in two bumblebee species”. Ecol Evol 13 (7), e10299. o. DOI:10.1002/ece3.10299. PMID 37456076. PMC 10338672. 
  5. Plischuk S, Quintana S, Fernandez De Landa G, Revainera PD, Haramboure M, Lange CE (2023. április 7.). „Detection of Apicystis bombi (Apicomplexa: Neogregarinorida) in carpenter bees of Argentina”. Int J Parasitol Parasites Wildl 21, 43–46. o. DOI:10.1016/j.ijppaw.2023.03.008. PMID 37124671. PMC 10133405. 
  6. Mongue AJ, Martin SH, Manweiler REV, Scullion H, Koehn JL, de Roode JC, Walters JR (2023. május 24.). „Genome sequence of Ophryocystis elektroscirrha, an apicomplexan parasite of monarch butterflies: cryptic diversity and response to host-sequestered plant chemicals”. BMC Genomics 24, 278. o. DOI:10.1186/s12864-023-09350-0. PMID 37226080. PMC 10210345. 

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Neogregarinorida című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.