Nikla | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Marcali | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Dr. Fülöpné Kesztyűs Ágota Anna (független)[1] | ||
Irányítószám | 8706 | ||
Körzethívószám | 85 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 713 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 30,32 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 23,35 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 34′ 53″, k. h. 17° 30′ 59″46.581381°N 17.516339°EKoordináták: é. sz. 46° 34′ 53″, k. h. 17° 30′ 59″46.581381°N 17.516339°E | |||
Nikla weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nikla témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nikla község Somogy vármegyében, a Marcali járásban.
Marcalitól 11 kilométerre keletre, a Balatontól (Balatonfenyvestől) közúton 30, légvonalban 15 kilométerre délre fekszik. Központján az Öreglak-Marcali közti 6704-es út halad keresztül, Lengyeltótitól a 6708-as út vezet idáig, Buzsákon keresztül. Vasútvonal nem érinti.
A környező települések: Táska, Csömend, Öreglak és Pusztakovácsi.
A település nevét a Miklós személynév latin változatából, a Nicolausból eredeztetik a szakértők.
Első ismert írásos említése 1332-ből származik. Ez egy pápai tizedjegyzék amin feljegyezték Mikala néven. Ebből tudható, hogy ekkor már volt plébániája a falunak. Az akkor még erdős területen fekvő Nikla lakosai fakivágással jutottak termőterülethez.
A katolikus templomot 1755-ben építették barokk stílusban. Berzsenyi Dániel költő 1804-től haláláig lakott és gazdálkodott itt. A 18. század végén a magyarok mellett délszlávok is éltek itt. A faluhoz tartozó vízimalmot az 1950-es évekig a Koroknai-patak hajtotta.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 746 | 730 | 696 | 692 | 729 | 729 | 713 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 6% cigánynak, 2,6% németnek, 0,1% románnak mondta magát (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,4%, református 0,6%, evangélikus 1,1%, felekezet nélküli 4% (22,5% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 78,7%-a vallotta magát magyarnak, 8,9% németnek, 4,5% cigánynak, 0,1% ruszinnak, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,2% volt római katolikus, 1% evangélikus, 0,5% református, 0,7% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 11,2% felekezeten kívüli (34,6% nem válaszolt).[12]