Nyírjákó | |
Római katolikus templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Észak-Alföld |
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
Járás | Baktalórántházai |
Jogállás | község |
Polgármester | Sipos Miklós (független)[1] |
Irányítószám | 4541 |
Körzethívószám | 42 |
Népesség | |
Teljes népesség | 819 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 85,4 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 10,34 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 02′, k. h. 22° 05′48.033333°N 22.083333°EKoordináták: é. sz. 48° 02′, k. h. 22° 05′48.033333°N 22.083333°E | |
Nyírjákó weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírjákó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nyírjákó: község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Baktalórántházai járásban.
A vármegye és egyben a Nyírség középső-keleti részén helyezkedik el. A legközelebbi város a 4 kilométerre délre fekvő Baktalórántháza; a térség más fontosabb települései közül Nyírkarász 10, Kisvárda 25 kilométer távolságra található.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Petneháza, kelet felől Rohod, dél felől Baktalórántháza, délnyugat felől Nyírkércs. északnyugat felől pedig Laskod.
Csak közúton érhető el, Baktalórántháza vagy Petneháza érintésével, a 4105-ös úton.
A település neve az oklevelekben 1284-ben tűnik fel először: Jákó nemzetségbeli Péter fia Péter és Csépán fia Miklós birtokperében.
1285-ben Csomota fia Péter esküt tesz arról, hogy Jákó település az ő apja örökös birtoka volt. 1329-1333 között három házat ad el a Kállay családbeli Lengyel Jánosnak. 1556-ban tizenhárom dézsmafizető jobbágya van említve. 1609-ben és 1612-ben az egymással rokon Ibrányi és Kércsi család tagjai osztozkodnak Jákón. 1772-ben a falu földesura volt a Vay család tagjai közül Vay Ábrahám és Vay László, valamint gróf Barkóczy János, gr. Haller József, Sessewffy Sámuel, Ibrányi Károly és Uketyevity Gábor. A jobbágyfelszabadulás előtti években az Ibrányi család volt a fő birtokosa.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 895 | 896 | 873 | 863 | 807 | 835 | 819 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának közel 100 %-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,5%-a magyarnak, 1,8% cigánynak, 0,2% románnak, 0,5% ukránnak mondta magát (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20%, református 48%, görögkatolikus 10,3%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,2% (17,2% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,9% ukránnak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak, szlováknak és románnak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 19,1% volt római katolikus, 40,6% református, 7,7% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,5% ortodox, 0,1% evangélikus, 6,1% felekezeten kívüli (25% nem válaszolt).[13]
A 2022. december 31-i település statisztikai adatok szerint:
Állandó lakosság összesen: 850 fő
Lakónépesség összesen : 843 fő
Fényes Elek, Borovszky S.