Nyírmihálydi

Nyírmihálydi
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNyírbátori
Jogállásközség
PolgármesterDr. Vincze István (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4363
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség2210 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség88,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,48 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 43′ 57″, k. h. 21° 57′ 40″47.732560°N 21.961180°EKoordináták: é. sz. 47° 43′ 57″, k. h. 21° 57′ 40″47.732560°N 21.961180°E
Nyírmihálydi (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Nyírmihálydi
Nyírmihálydi
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Nyírmihálydi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírmihálydi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nyírmihálydi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A megye déli szélénél fekszik, a járási székhely Nyírbátortól 23 kilométerre; korábban a Szabolcs vármegye része. A környező települések közül Balkánytól 15, Szakolytól 7, Nyírgelsétől 6, Nyírlugostól 14 kilométerre található.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Nyírgelse, északkelet felől Encsencs, délkelet felől Nyírlugos, dél felől a már Hajdú-Bihar vármegyéhez tartozó Nyíradony, északnyugat felől pedig Szakoly.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala A 471-es főút, mely áthalad a község központján. Nyírlugossal a 4914-es, Balkánnyal a 4913-as út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Apafa–Mátészalka-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Nyírmihálydi megállóhely a belterület északnyugati részén helyezkedik el, közúti elérését a 4913-as útból kiágazó 49 318-as számú mellékút biztosítja.

Története

[szerkesztés]

Árpád-kori település. Nevét a 13. században említették először Miháldi vagy Mihálydi alakban. A település ekkor a Gutkeled nemzetség birtoka.

1372-ben a Gutkeled nemzetségből származó Rakamazi Domokos a szomszédos Szakoly településért cserébe adta a falut a Kállayaknak.

1471-ben a Kállay család birtoka. 15. század vége felé nagyobb birtokosa többek között a Hodos család, mely még a 17. században is birtokosa volt a településnek.

1774-ben Mihálydi területén több birtokos is osztozott.

Az 1700-as évek végétől az 1800-as évek közepéig főbb birtokosa a báró Eötvös és az Újfalussy család.

Az 1900-as évek elején báró Eötvös Ignác, az Újfalussy, Mandel és Sipos családok a település nagyobb birtokosai.

A 20. században több járás: 1922-től a Ligetaljai, 1950-től a nyírbátori járás területéhez tartozik a falu.

1989-től Nyírbátor vonzáskörzetéhez tartozó település.

1990-től vált önálló önkormányzatú községgé.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kremniczky Károly (független)[3]
  • 1994–1998: Kremniczky Károly (független)[4]
  • 1998–2002: Nyisztor Ferenc (FKgP)[5]
  • 2002–2006: Nyisztor Ferenc (független)[6]
  • 2006–2010: Nyisztor Ferenc (független)[7]
  • 2010–2011: Dr. Vincze István (független)[8]
  • 2012–2014: Dr. Vincze István (független)[9]
  • 2014–2019: Dr. Vincze István (Fidesz)[10]
  • 2019–2024: Dr. Vincze István (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2024– : Dr. Vincze István (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2012. január 15-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.[12] Lemondása ellenére – úgy tűnik – ő is elindult az időközi választáson, ahol meg is erősítette pozícióját.[9]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2201
2223
2255
2185
2104
2123
2210
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 69%-a magyar, 31%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,4%-a magyarnak, 38,3% cigánynak, 0,7% görögnek, 0,2% horvátnak, 0,2% németnek, 0,4% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (4,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9,2%, református 59,9%, görögkatolikus 11,5%, felekezeten kívüli 10,5% (8,2% nem válaszolt).[14]

2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 53,9% cigánynak, 0,4% görögnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 3,9% volt római katolikus, 40% református, 6,2% görög katolikus, 2% egyéb keresztény, 14,2% felekezeten kívüli (33,7% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]
Nyírmihálydi, légi fotó

A szentély apró, szűk, eredeti rézsűs résablakai megmaradtak, és a sekrestye dongaboltozatának nyomait is megtalálták a feltárások során. A szentélyrésznél valamivel szélesebb hajó északkeleti és délkeleti sarkát egy-egy merőleges, kétosztású támpillér erősíti. A mostani déli bejárat előtt – törtvonalú oromzattal lezárt – késő barokk előcsarnok áll. A déli hajófal keleti felében a poklot ábrázoló 15. századi falfestmény töredékeit találták meg. A szentély déli, román kori ablakának kávájában is mértani festés látható, s középkori festésnyomok maradtak meg a hajó északkeleti falán és a szószékkorona környékén is.

A hajó déli ablakai körüli piros-kék népi virágos, festett keretelés, azonos jellegű a 18. századi ófehértói és a vámosatyai virágos festéssel. Bejelentkezéssel látogatható!

A településen áll emellett egy Turul-szobor is.[16]

Híres szülöttei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Nyírmihálydi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Nyírmihálydi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Nyírmihálydi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. ↑ Nyírmihálydi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. ↑ Nyírmihálydi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. ↑ Nyírmihálydi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. ↑ Nyírmihálydi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2024. június 6.)
  9. ↑ a b Nyírmihálydi települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. január 15. (Hozzáférés: 2020. június 9.)
  10. ↑ Nyírmihálydi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  11. ↑ Nyírmihálydi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 6.)
  12. ↑ 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 9.)
  13. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. ↑ Nyírmihálydi Helységnévtár
  15. ↑ Nyírmihálydi Helységnévtár
  16. ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

További információk

[szerkesztés]
Balkány Nyírgelse Mátészalka
Szakolykert

Észak
Nyugat  Nyírmihálydi  Kelet
Dél

Encsencs
Debrecen Tivorány Nyírlugos