Nyírparasznya | |||
Nyírparasznya görögkatolikus temploma | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Mátészalkai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szabó János (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 4822 | ||
Körzethívószám | 44 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 829 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 68,16 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 14,76 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 01′ 29″, k. h. 22° 15′ 49″48.024700°N 22.263600°EKoordináták: é. sz. 48° 01′ 29″, k. h. 22° 15′ 49″48.024700°N 22.263600°E | |||
Nyírparasznya weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírparasznya témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nyírparasznya község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.
A Nyírség északkeleti részén helyezkedik el, Nyíregyházától 53, Mátészalkától 11, Vajától 10, Nagydobostól 5 kilométer távolságra található.
Csak közúton közelíthető meg, Nyírmada és Jármi felől a 4106-os, Vaja és Ópályi felől pedig a 4116-os úton. Nagydobossal egy jobbára szilárd burkolatú, de számozatlan, alsóbbrendű út kapcsolja össze.
Közigazgatási határai között áthalad az M3-as autópálya is, de annak itt sem csomópontja, sem pihenőhelye nincsen.
Nyírparasznya első írásos említése 1336-ból való Paraznya néven. Ekkor tűnik fel a Káta nemzetség-beli Csaholyiak kezén. A Csaholyiaknak a központi birtoktesttől távol eső falva volt.
Parasznyát 1387-ben Csaholyi Sebestyén fiai átengedték unokatestvérüknek, Klárának, Czudar Kis Péter országbíró özvegyének.
1403-ban Czudar Péter özvegye a Zsigmond király ellen fellázadt bárók oldalára állt.
1406-ban a király elkoboztatta birtokait, és Felcsebi Orosz Mihály fiainak adományozta, a leleszi konvent iktatta be őket a birtok tulajdonába.
Hosszú pereskedés után 1429-ben azonban a birtokok ismét a Csaholyiak tulajdonába kerültek.
Parasznya a 17. században, egészen 1696-ig a szatmári várhoz tartozott.
A 18. századtól a 19. század közepéig a gróf Teleki, Csáki, Pogány, Sulyok, Bay, Jármy, Irinyi és más családok birtokolták.
1885-ben Bogcha Ábrahám tulajdona, majd lánya, Erzsébet révén Várkony Ignácé, akinek itt várszerű kastélya volt. (Borovszky S.) A kastélyt 1703-ban építették, 1914-ben a Lubyaké lett, és 1924-ben rombolták le.
Az 1500-as évek végéről ismertek Nyirparasznya protestáns lelkészeinek nevei is: Gyarmati Fabricius Tamás 1582-ben, Makai János 1588-ban, Bagosi János 1615-ben, Óvári P. Mihály neve 1617-ben szerepelt a tizedjegyzékben.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 982 | 990 | 986 | 887 | 818 | 838 | 829 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 19,2% cigánynak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 11,9%, református 32,7%, görögkatolikus 31,1%, felekezeten kívüli 4,4% (18,6% nem válaszolt).[11]
2022-ben a lakosság 91,3%-a vallotta magát magyarnak, 4,6% cigánynak, 0,4% bolgárnak, 0,2% lengyelnek, 0,1-0,1% németnek, románnak, ruszinnak, ukránnak és szlováknak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 10,6% volt római katolikus, 39,6% református, 24,8% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 8,1% felekezeten kívüli (15,2% nem válaszolt).[12]